A használt lakás piachoz kapcsolódó hitelezés április és május folyamán volt a csúcson - hívta fel a figyelmet Drabos Tünde, a Balla Ingatlan hitelezési üzletágának vezetője. A Magyar Nemzeti Bank július elején közzétett adatai szerint a lakáshitelek új szerződéses összege 24 százalékkal emelkedett májusban az előző évi szinthez képest, ami azt jelenti, hogy 76 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel az ingatlanvásárlók. Ezzel meghaladták mind a 2003-as, mind a 2008-as májusi szintet.

A lakáshitelek kihelyezése az elmúlt öt év alatt folyamatosan, és egyre lendületesebb mértékben bővült. Ez összefüggésben van a kialakult ingatlanpiaci növekedéssel és áremelkedéssel, ugyanakkor közrejátszik benne a kedvezőbbé váló kamatszint is. Ennek köszönhető az is, hogy míg néhány évvel korábban még az 5-10 millió forintos hitelösszeg volt az általános ingatlanvásárlásnál, ez mára megduplázódott, így jellemző lett a 10-20 millió forintos hitelösszegek felvétele, többnyire 10 éves kamatperiódussal - jelezte a szakértő. Ezen tényezőknek eredményeként január eleje és május vége között közel 314 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel az emberek, ami 36,4 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Drabos szerint május óta ugyan kisebb visszaesés érzékelhető a nyári uborkaszezon miatt, de úgy véli, hogy szeptemberben - részben a beiskolázások miatt - ismét nagyobb roham várható. Így aztán nem lehetetlen, hogy az idei évben akár a 2008-as csúcsot is megdöntheti a felvett lakáshitelek mennyisége.

Egyre népszerűbbé válnak az éven túli kamatfixálású konstrukciók: a tavalyi év első öt hónapjában jellemző 38,8 százalékos arány idén 24,3 százalék alá ereszkedett. Áprilisban pedig elérte a 81 százalékot is az éven túli kamatfixálású lakáshitelek aránya. Ezen belül jelenleg az 5 éves kamatperiódusú konstrukciók hasítják ki a legnagyobb részt, de érzékelhető a növekedés az 5 évnél hosszabb távra fixált lakáshitelek arányában is.

A lendületet ugyanakkor befolyásolhatják a növekedésnek induló kamatok; bár a  lakáshiteleknél bekövetkező kamatemelkedés még nem számottevő mértékű, de már figyelmeztető jel lehet mindenki számára arra nézve, hogy a későbbiekben további növekedés várható. Drabos szerint jelenleg a hosszabb kamatperiódusokkal járnak jól az ügyfeleknek, de ha ezek kamatai is elkezdenek emelkedni, az befolyásolja majd a népszerűségüket. A fix konstrukcióknál június-július folyamán már emelkedésnek indult kamatok hatását egyelőre nehéz megjósolni.

Nemcsak a kamatok emelkedése hozhat változást, hanem az MNB fokozódó szigora is, mely egyes feltételezések szerint akár előre hozott ingatlanvásárlásokat is eredményezhet. Az új lakáshitelezési szabályok elsősorban a minimum tíz évig fix kamatú kölcsönöket helyezik előtérbe, mivel csak ezeknél lesz elérhető a havi nettó fizetés 50, illetve 400 ezer forintnál magasabb nettó jövedelem esetén 60 százalékát elérő törlesztőrészlet. Öt év alatti fixálásnál mindössze 25 (illetve 30 százalék) lehet a törlesztő összege, míg öt és tíz év közötti hiteleknél 35 és 40 százalékos.

A szakértő szerint ez a szigorítás várhatóan nem veti vissza számottevően a hitelezést, miközben még inkább a hosszabb kamatperiódusok felé hajtja a hitelfelvevőket. Lesz persze néhány olyan ügyfél, aki éppen emiatt nem tud majd vásárolni, de jelentős visszaesést véleménye szerint mindez nem okoz majd. Ennek az is az oka, hogy az átlagember nem annyira tájékozott, hogy ilyen információk miatt tudatosan előbbre hozza ingatlanvásárlását - tette hozzá a szakértő.