A lap összefoglalója szerint az öt beérkezett javaslatcsomag leginkább arról szól, hogy elsorolják, melyek most az ellátórendszer problémái, panaszkodnak a megelőzés hiányáról, és a saját pozíciójukat próbálják erősíteni az ellátórendszerben. Ez utóbbira persze már akkor is lehetett számítani, amikor a miniszter nem független szakértőket kért fel a javaslatok összeírására, hanem olyan vezetőket, akik elég érdekeltek abban, hogy a saját intézményeik felé tereljék az állami pénzeket. Azért van pár konkrét javaslat is:
■ A keringési betegségek megelőzéséről szóló program szerzői emelnék a dohányáruk adóját és csökkentenék a kenyér sótartalmát, emellett pedig igyekeznének népszerűsíteni a sportolást.
■ A mozgásszervi program járásonként tanuszodákat építtetne és nyári sporttáborokat szervezne központi forrásból, a tao-pénzeket pedig a csapatsportok helyett a tömegsportok támogatására, futópályák, edzőtermek, uszodák fejlesztésére irányítaná.
■ A gyermekegészségügyi program pedig települési családtervezési programokat, kamaszambulanciákat alakítana ki, fejlesztené a kéz- és fogmosási lehetőségeket az iskolákban, és komplex programokat dolgozna ki az elhízás ellen.

A népegészségügyi programok jellemzője, hogy mindegyik úgy alakítaná át az adott terület ellátását, hogy egy intézmény (vélhetőleg a program szerzőinek intézménye) legyen az ellátás csúcsán. Ez a keringési programnál a városmajori szívklinika, a mozgásszervinél az Országos Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, a gyermekegészségügynél pedig, ahogy erről már Kásler miniszter is beszélt korábban, a Heim Pál kórház lenne.