A 16–64 év közötti népesség tagjai közül 8,4 százalék tervei között szerepelt, hogy rövidebb-hosszabb időre, vagy akár véglegesen is elmegy a szülőföldről – olvasható az e heti HVG-ben. A kivándorlásról gondolkodó 542 ezres népesség többsége közel fele legfeljebb ötévi távolléttel kalkulált, 29 százalék viszont késznek mutatkozott arra, hogy „örökre” elhagyja származási országát.

A fogadó országok tükörstatisztikái alapján az EU-ban és néhány további európai államban (például Norvégia, Svájc, Izland) élő magyar állampolgárok számát 424 ezerre tették tavaly a brüsszeli statisztikusok. Az ENSZ 2017-es demográfiai jelentése 637 ezer főre becsülte a világ különböző pontjain élő, Magyarországon születettek összlétszámát, ám ebbe például az 56-osok is beleértendők.

Az Egyesült Királyság főként az érettségizetteket és a diplomásokat, s a hosszabb időn át külföldön maradni szándékozó fiatalokat vonzza, Németországot viszont jellemzően a 40–64 év közötti alapfokú vagy szakmunkás végzettségű férfiak választják, ők azonban többnyire csak egy-két évi kint tartózkodással számolnak.

A külföldön szerencsét próbálók több százezres táborához képest a visszavándorlók száma egy nagyságrenddel kisebb. 2010 és 2016 között 60 ezer olyan magyar állampolgár tért haza, aki azt megelőzően legalább egy esztendőn keresztül külföldön dolgozott, tanult.