A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hét közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben és majdnem nyolc vállal tartósan munkát külföldön. Ez érdemi növekedés a tavalyi kutatásukhoz képest, és nagyságrendileg megegyezik a két évvel ezelőtti számokkal. A kérdésben a válaszadók 73 százaléka érintett, azaz azoknak az embereknek is megnőtt a száma, akiknek kivándorolt, vagy tartósan külföldön dolgozik közeli családtagja, ismerőse.

A fiatalok mĂŠg mindig mennĂŠnek

A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát, ami

nagyságrendileg 1,2 millió főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal pedig akár másfél millió főt is jelenthet.

A kivándorlási potenciál a tavaly mértekhez képest ugyanakkor nem változott. Érdekesség, hogy míg tavaly komoly különbségek voltak az érintettségben a párthovatartozástól függően, ez mostanra elmúlt, és csak a végzettség szerinti és a korosztályi különbségek maradtak.

A nyolc általánost végzettek esetében 59 százalékos az érintettség, a magasabban kvalifikáltaknál azonban jóval nagyobb, 78-81 százalékos volt az érintettek aránya. Az életkor alapján természetesen a fiatalabb generáció az érintettebb: míg 45 év alatt a megkérdezettek 80-82 százaléka számolt be érintettségről, addig 60 év felett már csak 62 százalékos volt az arány.

A fiatalok körében különösen magas a kivándorlási hajlandóság, tízből durván minden negyedik fiatal tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét, ez pedig

kb. 580 ezer 30 ĂŠv alatti potenciĂĄlis kivĂĄndorlĂłt jelent.

A 30-44-es korosztályban 20, a 45-59 közöttieknél 8, a 60 év felettieknél pedig elenyésző, 1 százalékos ez az arány.
Nem elĂŠg a fizetĂŠs

A külföldön munkát vállalni akarók körében egyértelműen az a legfontosabb ok, hogy áláspontjuk szerint nem lehet megélni az itthoni fizetésből, a válaszadók 59 százaléka vélekedett így. Viszonylag sokan gondolják továbbá úgy, hogy nem tudnak megfelelő jövőt biztosítani a családjuknak, nem tudnak előrelépni a munkahelyükön, és sokaknak van elege a magyarországi politikai és közéleti viszonyokból is. A szakmai kihívás, a tapasztalatszerzés, a világlátás, vagy akár a nyelvtanulás ugyanakkor meglehetősen kevesek számára számítanak elsődleges oknak.

A tavalyi adatokhoz képest egyébként viszonylag meglepő, hogy jelentősen megnőtt azok száma, akik vagy nem tudták, miért akarnak kimenni, vagy nem akartak válaszolni a kérdésre. A fizetést keveslők aránya nem változott érdemben, a többi lehetőségnél ugyanakkor mindenhol szignifikáns csökkenés megfigyelhető.
A kormány a főkolompos

Tavaly még elsősorban az alacsony fizetésekkel magyarázták a megkérdezettek a kivándorlást, idén azonban ez jelentősen megváltozott, most már ugyanis a legtöbbek szerint

elsősorban a Fidesz kormány és Orbán Viktor felelős a megnövekedett kivándorlásért.

Ezt követte az, hogy külföldön többet lehet keresni, a megélhetéshez nem elegendő magyar fizetések csak a harmadik helyre fértek be.

Ez azt jelenti, hogy a tavalyi felméréshez képest a jelentősen csökkent a gazdasági okot említők aránya, a a politikai okok relatív súlya pedig növekedett.