A miniszter szerint az elfogadóhelyek száma jelentősen nőt, hiszen 2016 végén még csak 85 ezer volt, szerinte a növekedés nagyban köszönhető a Pénzügyminisztérium termináltelepítési programjának. A bankkártyával végzett tranzakciók értéke is nőtt, a 2016-os 3980 milliárd forinttal szemben tavaly a kártyás vásárlások értéke először lépte át az 5000 milliárd forintos értékhatárt. Az elektronikus fizetés részaránya viszont még mindig csak 25 százalék, így van még tere a fejlődésnek – mondta.
Mindenki jól jár

Varga Mihály szerint a fizetési rendszer digitalizációjának jelentős versenyképességi hatása van, mert a készpénzkímélő megoldásoknak köszönhetően gyorsabban, biztonságosabban, olcsóbban és kényelmesebben intézhetők a pénzügyi tranzakciók. Napjainkban a gazdaságban jelen lévő készpénzállomány több mint 5000 milliárd forintot tesz ki, meghaladja a GDP 14 százalékát, miközben az uniós átlag 8 százalék körül mozog. A készpénz gyártása, őrzése, szállítása és napi feldolgozása több száz milliárd forint költséget jelent a magyar társadalomnak minden évben.

A pénzügyi tudatosság erősítése, illetve készpénz helyett a korszerű, elektronikus fizetési megoldások használatának ösztönzése mindenki közös érdeke – mondta a miniszter. Ennek jegyében kísérleti jelleggel hamarosan indul a készpénzkímélő iskolák program, ennek keretében néhány középiskolában az ott zajló fizetéseket fogják digitalizálni, például a büfékben is POS-terminálokon lehet majd fizetni.

A szabályozás terén az egyik cél az, hogy az állam felé irányuló fizetéseknél, a közműszolgáltatók irányába történő, illetve az állami kifizetéseknél előtérbe helyezzék az elektronikus megoldásokat. Varga szerint kizárólag pozitív ösztönzőkben gondolkodnak - hangsúlyozta Varga Mihály.