Október 1-ével, tehát a mai napon lép hatályba az új gyülekezési törvény, amely számos ponton módosítja a mostani jogszabályt. Nem lehet például politikusok háza előtt tüntetni, éppen erre hegyezte ki akcióját a Momentum, amely éjfél előtt még egy utolsó tüntetést tartott Orbán Viktor háza előtt.

"A törvénymódosítással a Fidesz célja, hogy még jobban elszeparálják magukat az emberek véleményétől, és minél kevesebb lehetőséget biztosítsanak a szabad véleménynyilvánításra" - véli a Momentum. Ez ellen tiltakozva a Momentum aktivistái a törvény hatályba lépése előtt pár perccel előre nem bejelentett módon Orbán Viktor háza elé vonultak, és ott jelképesen - gyertyákkal, koszorúkkal - eltemették a régi gyülekezési törvényt.

A rendőrök éjfél után jelentek meg, a Momentum videóján látszik, hogy különösebb intézkedés nem történt, de jelezték a párt aktivistáinak, hogy az új szabályok szerint már nem tüntethetnek a kormányfő háza előtt.

Az új gyülekezési törvény megalkotása régi adósság volt, az eddig hatályban lévő jogszabály a számtalanszor módosított 1989-es volt, amely már régóta nem tudott lépést tartani az aktuális gyakorlattal. Hiszen most már interneten már bárki két perc alatt elkezdhet szervezni politikai véleménynyilvánító gyűlést.
Mikor lehet betiltani?

Ebben a cikkünkben részletesen összefoglaltuk, mit is jelent az új törvény. A legfontosabb, hogy az új szabályozás szerint akkor tilthatja meg a gyűlést, ha "a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti", illetve "mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár."

A törvény kifejti, mi is veszélyeztetheti a közrendet:
1.
A közrend veszélyeztetésének minősül a diplomaták akadályozása.
2.
A közrendet zavarja az a gyűlés, amely „alkalmas arra, hogy a bíróságok működését megzavarja". Ez a kitétel nagyon hasonló az eddigi szabályozáshoz, mégis nagyobb mozgásteret biztosít a rendőrségnek, hiszen eddig csak akkor volt megtiltható a gyűlés, ha súlyosan veszélyezteti a bíróságok működését.
3.
A harmadik, közrendet sértő kitétel, hogy a tüntetés megtiltható, ha „a közlekedés rendjének sérelmével jár". Talán ez lesz a legtöbb vitát okozó rész az új gyülekezési törvényben, hiszen itt a jogalkotó a rendőrségre bízza annak mérlegelését, mikor jár akkora közlekedési sérelemmel egy tüntetés, hogy meg lehet tiltani. Eddig csak akkor lehetett megtiltani egy tüntetést, ha a közlekedés más útvonalon nem volt biztosítható.
A Facebook-poszt előtt kell a rendőrségnek szólni

A rendezvények bejelentésénél is van egy fontos változás. A tervezet szövege ezt a kötelezettséget írja elő a szervezőnek: "a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak."

Eddig három nappal a rendezvény előtt kellett bejelenteni, most viszont – mint olvashatjuk – két nappal, de a felhívás előtt kell szólni. Vagyis a rendőrségnél meg kell tenni a bejelentést, mielőtt valaki a Facebookon elkezdené hirdetni az eseményt.

A törvény szerint gyűlésnek azt kell tekinteni, amikor "legalább két ember részvételével közügyben véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat." Mindez tehát nem azt jelenti, hogy ne lehetne az utcán andalogva politikáról beszélgetni. Kifejezetten arról van szó, ha valaki demonstráció céljából politizál.