2018. november 18. Vasárnap, Jenő.
 
Devizaperek az uniós döntés után: sorsfordítás elhalasztva?Forrás: hvg.hu
Utolsó módosítás: 2018-11-06 07:04:11
Címkék: Bihari hírek
Tömegesen indulhatnak újra a felfüggesztett devizahiteles perek az Európai Bíróság látszólag adósbarát ítélete nyomán. Sok esélyük azonban nincs a bajba kerülteknek.

 

„Nem az én tisztem, hogy a devizahiteles fogyasztók EUB-ítélet utáni reményeivel foglalkozzak, de szerintem a költséges perindítások elkerülése érdekében mihamarabb e remények lelohasztására lenne szükség” – írta az alsóbb fokú bíróságokra eljuttatott feljegyzésében Czukorné Farsang Judit, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke. A HVG birtokába jutott levélben Czukorné az Európai Unió Bíróságának (EUB) az Ilyés kontra OTP Bank Nyrt. perben született szeptemberi ítéletét értékelte. Ez a bírótól szokatlanul nyílt őszinteség – más olvasatban megengedhetetlen prejudikáció – különösen annak fényében meglepő, hogy ez idáig Czukorné volt az adósok reménysége. Az ő tanácsa ugyanis sorozatban helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéleteket, sokszor a felperesek által nem is említett érvénytelenségi okokat fedezve fel. Igaz, a Kúrián végül ezek az ügyek is elbuktak. Nem mellesleg Czukorné tanácsa volt az is, amelyik a Kúriával folytatott csörtéje nyomán az EUB-hez fordult az említett ügyben.

 

Az adósok által sorsfordítóként várt ítéletében az EUB kimondta: a magyar bíróságok vizsgálhatják az árfolyamkockázat tisztességességét. A testület szerint a pénzintézetek kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. „E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára” – szögezte le az ítélet. Arra nézve viszont nem adott támpontot a luxembourgi székhelyű testület, hogy pontosan milyen kritériumnak kellene megfelelnie a tisztességes tájékoztatásnak. Ezt minden egyedi ügyben az eljáró bírónak kell majd megítélnie.

Az ítélet nyomán az Adóskamara a végrehajtások azonnali felfüggesztését kérte a kormánytól. Emellett azt is, hogy változtassák meg a keresetek benyújtását akadályozó rendelkezéseket. Különös tekintettel azokra az előírásokra, amelyek külön elszámoláshoz vagy egyéb feltételhez kötik azokat a perindításokat, amelyek a hitelszerződés érvénytelenségének megállapítását célozzák. A Kúriát pedig arra kérték, helyezze hatályon kívül minden eddigi, devizaügyben hozott jogegységi határozatát.

 

Az EUB ítélete mindenképpen új körülmény a magyar bíróságok szempontjából, azok ugyanis a devizahitelek forintosítására vonatkozó 2014-es törvények után jó ideig nem vizsgálták az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatást. Az erre alapozott keresetek nagy többségét pedig elutasították. Ez történt több ezer, erre alapozó keresettel.

Pedig éppenséggel lenne mit vizsgálni. „Alig lehet olyan tájékoztatás, amely tisztességesnek tekinthető” – fogalmazott bírókollégáknak írt levelében Vezekényi Ursula, a Kúria tanácselnöke, ami jelzi, mekkora súlyú problémáról lehet szó. Hozzátette ugyanakkor azt is: nem világos, hogy ennek mi a jogkövetkezménye. Vezekényi álláspontja szerint ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy az EUB előtt megállna egy olyan jogértelmezés, mely szerint az árfolyamkockázat nem az adóst terheli, de a szerződésben rögzített devizakamat helyett a forintkölcsön-szerződésnél alkalmazott kamatot kellene fizetnie.

Ennél is aggasztóbb lehet az adósok számára, hogy az idézett bírók nem látnak tennivalót a luxembourgi ítélet nyomán. Ezt erősítette meg a közelmúltban a Kúria is. „Az árfolyamkockázat tisztességtelenségének vizsgálhatósága, vizsgálati szempontjai vonatkozásában az EUB ítélete nem tartalmaz olyan új szempontokat, amiket a vonatkozó joggyakorlatában az EUB már ne fejtett volna ki, és amiket a Kúria már ne vett volna figyelembe joggyakorlat-egységesítő tevékenysége során” – közölte a testület. Az egyes szerződések érvényességét az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük a Kúria korábbi elvi iránymutatásainak figyelembevételével. Mindez arra utal, hogy az EUB-döntés – sokak várakozásával ellentétben – nem lesz sorsfordító. Pedig a tét nagy. Korábbi számítások szerint százmilliárdokban, más becslések szerint akár ezermilliárd forintban mérhető az az összeg, amelyet a magyar hiteladósok kénytelenek voltak kifizetni bankjuknak az elszabadult árfolyamok miatt. Nem véletlenül nem merült fel a korábbi adósmentés kapcsán sem, hogy némi kockázatot a bankoknak vagy akár az államnak is vállalnia kellett volna. Becslések szerint még most is 250 ezer olyan adós van, aki 6 hónapnál régebben nem fizet.

Az EUB-ítélet nyomán a még folyamatban lévő – június végén 4200 ilyen volt –, de az ítéletre várva felfüggesztett ügyek tömegével indulhatnak újra, ám az előjelek alapján nem sok eséllyel. Az „elszámoltatjuk a bankokat” politikai szlogen jegyében a szokatlanul rapid határidőkkel a bankokat megizzasztó speciális perek után ugyanis – amelyekben a pénzintézeteknek azt kellett bebizonyítaniuk, hogy az általános szerződési feltételeik tisztességesek voltak – nagyot fordult a világ a bíróságokon, és az adósok által a bankok ellen indított perekben ma jellemzően az utóbbiak állnak nyerésre. Ezt maguk a bírák sem titkolták. „Ami a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségét illeti, sok érvénytelenségi jogcímet, amivel a nehéz helyzetbe került adósok próbálkoztak, a jelenlegi tudásunk alapján már ki tudunk lőni” – hangzott el egy Pécsett tartott és nagy vihart kavart bírói tanácskozáson. Mindehhez Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke annyit tett hozzá korábban a Magyar Nemzetben: „Azok a devizahiteles-törvények, amelyek alapján el kell bírálni a szóban forgó hitelszerződéseket, nem feltétlenül »adóspártiak«, így a jogértelmezésük sem lehet az.” Az idézett bírói vélemények alapján ebben most sincs változás. „2018. szeptember 20-áig az adósok képviseletében hol nyertünk, hol buktunk. Onnantól kezdve észveszejtő indoklásokkal ellátott bukások szegélyezik napjaikat” – fogalmazott a közösségi oldalán Marcingós László ügyvéd. Hozzátéve: „A jog és az ész hatalma helyett valóban valami illiberális jogszolgáltatást látok kialakulni, ahol teljesen mindegy, ki mit mond, mit lehet bizonyítani, az ítéleteknek ehhez semmi közük.”

A pereskedésnek pedig komoly ára van. A bíróságok által közzétett jogerős döntések között több olyat is lehet találni, amelyben a bankkal szemben alulmaradt adósnak a kamatokkal növelt hitel törlesztésén felül több millió forintot kell még kifizetnie perköltség címén.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!