A vásárlás gyökeres változást hoz, s mindent megváltoztat a számítógépes felhőszolgáltatások piacán. A Red Hat gyorsan növeli bevételét, és kiválóak a profitkilátásai is” – így magyarázta Ginni Rometty, az IBM elnök-vezérigazgatója, hogy az amerikai óriás a tőzsdei értékénél 63 százalékkal többet, 33,4 milliárd dollárt fizet a Red Hat nevű, ugyancsak amerikai cégért. Az idén hárommilliárd dolláros árbevételre számító Red Hat valóban komoly játékos: úgy fejleszti tovább a különféle nyílt forráskódú szoftvereket – például az eredetileg ingyenes Linux-programokat –, hogy vásárlói a külső szolgáltatók által működtetett számítógépes felhőben, illetve a házon belüli szervereken is képesek legyenek fennakadás nélkül futtatni a különféle alkalmazásokat.

A világszerte 370 ezer embernek munkát adó IBM nem olvasztja magába a Red Hatet, s az IBM Hybrid Cloud nevű egységében külön szervezetként megmaradó cég 12 600 alkalmazottját is egytől egyig megtartja. Ennek ellenére a Red Hatnél nem mindenki örül a megállapodásnak; a bírálók attól tartanak, hogy az IBM hatalomátvétele után megváltozhat a Red Hatet eddig jellemző vállalati légkör.

A párhuzamosan használt külső szolgáltatói felhők és a vállalati szerverekből álló rendszerek alkotják az utóbbi években egyre népszerűbbé váló hibrid platformokat. Mivel itt van a legnagyobb szükség a szoftverek közötti kommunikációt megkönnyítő nyílt forráskódú, azaz viszonylag könnyen az egyéni igényekre szabható szoftverekre, a 25 évvel ezelőtt alapított Red Hat révén az IBM itt látja a legtöbb esélyt a vetélytársakkal szembeni hátrány lecsökkentésére. Az elemzők is bölcs döntésnek tartják a Red Hat megvásárlását, Anurag Rana, a Bloomberg amerikai hírportál szakértője szerint az IBM most vált a felhőszolgáltatások piacának valóban hiteles szereplőjévé. Az ügyletet részben hitelekből, illetve 14,7 milliárd dolláros készpénzállományából finanszírozza az amerikai óriás.

Már csak azért is jó ötlet volt a felvásárlás, mert a többiek versenyelőnye elég nagy. A piacvezető az Amazon Web Services (AWS) 51,8 százalékos részesedéssel, őt a Microsoft Azure-ja, a Google Cloud Platformja (GCP), illetve a kínai Alibaba Holding felhőszolgáltató egysége követi, s az IBM jelenleg csak 1,9 százalékkal részesedik a forgalomból. A „Big Blue” néven is ismert (magyarul inkább "Kék Óriásnak" becézett) cégnek, amely 107 éves történelme alatt már többször is komoly váltást hajtott végre – legutóbb 2004-ben adta el a korábban meghatározó személyiszámítógép-üzletágat a kínai Lenovónak –, nem lesz könnyű dolga, hiszen a többiek sem ülnek ölbe tett kézzel. A Microsoft például az idén vásárolta meg 7,5 milliárd dollárért a GitHub nevű szoftverfejlesztő céget, s ugyanebben az évben vette meg 6,5 milliárd dollárért a szintén felhőalapú programokat gyártó Salesforce a MuleSoft nevű szoftverfejlesztő vállalkozást. Ez utóbbi akvizíció is nagyot szólt, hiszen értéke csaknem a háromszorosa volt a Salesforce addigi legjelentősebb felvásárlásának.

A jelenleg 114 milliárd dolláros piaci értékű IBM már évek óta igyekszik ismét megújulni, s a felhőalapú szolgáltatások mellett a mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldásokat is fejleszti. A nyáron például az amerikai energiaügyi minisztériummal közösen mutatta be a világ jelenleg leggyorsabb szuperszámítógépét, a Summitot (más néven OLCF–4-et). Ez azért is fontos, mert az utóbbi időben jellemzően a kínai rendszerek voltak a legerősebbek – a lépéssel az Egyesült Államok visszaszerezte a világelsőséget, legalábbis időlegesen.

A váltás azonban, párhuzamosan a hagyományosnak számító üzletágak fokozatos kiszervezésével, illetve visszafejlesztésével, jelentős áldozatot követel: a 2012. január elsején az IBM élére került, 61 éves Rometty nevével fémjelzett reform következtében az éves forgalom 107 milliárdról 80 milliárd dollárra olvadt. 2018 elejére úgy tűnt, végre sikerült megállítani a visszaesést: három egymást követő negyedévben is nőttek az eladások. Ám a legutóbbi három hónapban ismét csökkent a forgalom – 2,1 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Még aggasztóbb, hogy nem a XXI. század új technológiái, hanem a hagyományos üzletágak teljesítettek az átlagosnál jobban.

Pedig Rometty igencsak ismeri a cégét: 1981-ben csatlakozott az IBM-hez, s az ott töltött közel négy évtized alatt sok részlegen megfordult. Az utóbbi évek nem használtak a megítélésének. 2012-ben még a legjobb és legnagyobb befolyású női menedzserek között tartották számon, 2016-ban viszont már több rangsorban is a legrosszabb vállalatvezetők közé került. Az IBM első női vezére attól sem lett népszerűbb, hogy a leépítések és kiszervezések idején is rendületlenül felvette a fizetése mellé járó különféle bónuszpénzeket.

NÉMETH ANDRÁS