A miniszter kiemelte: a magyar gazdaságpolitika jelentős köztehercsökkenést tesz lehetővé, ami együtt jár a tőkebefektetések vonzásával, valamint a munkavállalók számára fontos bérfelzárkóztatással.

A pénzügyminiszter jelentős döntésnek nevezte, hogy Magyarország a rendelkezésre álló uniós források nagy részét gazdaságfejlesztésre fordítja.

A magyar gazdaság növekedése megadja a lakosságnak és az itt működő vállalatoknak a lehetőséget, hogy felzárkózási pályát követhessenek, az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedései megalapozták a gazdasági növekedés fennmaradását - mondta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter a célok között említette, hogy Magyarország az Európai Unió átlagos, egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számított színvonalát elérje, illetve meg is haladja, amihez véleménye szerint a gazdasági növekedés megteremtette az esélyt. Felidézte, hogy az idei harmadik negyedévben 5 százalékkal bővült a magyar gazdaság teljesítménye.
Erre szükség is van a komoly hazai fejlesztési tervek megvalósításához - hangsúlyozta. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy Magyarország nem tud elszakadni legfontosabb piacai növekedési fázisaitól, a magyar export 75 százaléka az Európai Unióba irányul, a legfontosabb partnerek közé tartozik Németország, Ausztria, Franciaország és az Egyesült Királyság.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy az állami mellett a magánszektor beruházásai is megélénkültek, és Magyarország arra törekszik, hogy 20 százalék fölötti beruházási rátát tudjon elérni a következő években.

Felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes beruházni egy növekvő gazdaságban, ahol jobbak a profitkilátások.

Varga Mihály kitért arra, hogy sokan emlegetik a következő gazdasági válság közeledését. A miniszter szerint a banki mérlegek ma sokkal letisztultabbak, az új szabályok biztonságosabbá teszik a banki működést, pénzügyi oldalról kevésbé látszik válság, ugyanakkor új típusú, főleg kereskedelmi összeütközések vannak a világgazdaságban, amelyek hatásaival Európában, illetve Magyarországon is számolni kell.

A pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy jelentősen javult Magyarország külső megítélése, a hitelminősítők sorra egyre kedvezőbb minősítést adnak. Fontos szempontnak nevezte a piaci szereplők bizalmát, amit meglátása szerint jeleznek a sikeres magyar állampapír aukciók és kötvényértékesítések is.

Varga Mihály elmondta, hogy a szeptemberi 3,8 százalékos éves fogyasztóiár-emelkedés kissé meghaladta a várakozásokat, az infláció újra megjelenik, de ez a monetáris politika lehetőségeit nem változtatta meg jelentősen. Három százalék körüli inflációval egy gazdaság kényelmesen együtt tud élni, ez nem jelent problémát - fogalmazott.

A foglalkoztatást említve kiemelte, hogy a munkanélküliség 3,6 százalékos Magyarországon, míg 2010-ben 12 százalékos volt, és az akkori 3,7 millió után most csaknem 4,5 millióan dolgoznak. Új kihívásként értékelte a néhány ágazatban megjelent munkaerőhiányt, ugyanakkor elmondta, van még tartalék a munkanélküliek átképzésében, a nők és az idősebb generáció foglalkoztatásában, illetve a közfoglalkoztatottak munkaerőpiacra segítésében.

A miniszter az adókról szólva kitért arra: Magyarországon a közösségi szükségletek ellátását az állam döntően a fogyasztási típusú adókból finanszírozza, a jövedelemhez, illetve a munkához kapcsolódó adók, járulékok mértékét ugyanakkor csökkenti a kormányzat. Hozzátette, a társasági adó Magyarországon a legalacsonyabb, 9 százalékos az adómérték.
Varga Mihály arra is felhívta a figyelmet előadásában, hogy a magyar államháztartás hiányát sikerült jelentősen csökkenteni, az uniós elvárásoknak megfelelően 3 százalék alatt van. A kormányzat célja az, hogy az államháztartás teljesen egyensúlyba kerüljön - közölte.