A párizsi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán kiadott prognózisában megállapítja: a magyarországi növekedés legfontosabb motorját, a lakossági fogyasztást a reálbérek növekedése és a magas foglalkoztatás erősíti, a beruházásokat pedig az építőipari növekedés és a vállalatok kapacitásnövelő aktivitása mellett az uniós strukturális alapok beáramlása is támogatja.

Az OECD tanulmánya megemlíti, hogy a foglalkoztatás fokozatos növekedése mellett a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos történelmi mélypontra csökkent Magyarországon.

A feszes munkaerőpiaci helyzet és a minimálbér emelése a reálbérek 12 százalékos emelkedéséhez vezetett az idei első nyolc hónapban. A munkanélküliségi ráta az OECD prognózisa szerint tovább csökken, az idei 3,6 százalék után jövőre 3,2 százalék, 2020-ban 3,1 százalék lesz.

A GDP-növekedést elsősorban támogató lakossági fogyasztás az idén 5,6 százalékkal nő a tavalyi 4,8 százalék után, jövőre pedig 4,7 százalékra, majd 2020-ban 4 százalékra lassul.

Októberben az infláció 3,8 százalékra emelkedett elsősorban az üzemanyag- élelmiszerek és élvezeti cikkek árának az emelkedése miatt. A maginfláció ennél kisebb mértékben emelkedett.

Az OECD az idén 3,0 százalékos inflációt vár a tavalyi 2,3 százalék után, majd jövőre és 2020-ra 4,0 százalékra emelkedik a fogyasztói árindex növekedési üteme. A maginfláció a tavalyi 1,8 százalék után az idén 2,1 százalék, 2019-ben 3,3 százalék, 2020-ban 3,9 százalék lesz.

A munkaerőpiaci helyzet nagyban hozzájárul az infláció növekedéséhez, ami így 2019-re elérheti a 4 százalékot. Az egyre szűkösebbé váló termelési kapacitás így az import növekedéséhez, majd végső soron a növekedési ütem lassulásához vezet.

Magyarország expanzív költségvetési és monetáris politikát folytat - írja a tanulmány. A 2018-ban bevezetett adócsökkentés és a költségvetési kiadások visszafogása 2019-ben is folytatódik. A jegybank pedig egyelőre nem változtat irányadó kamatain annak ellenére sem, hogy az infláció már meghaladja a 3 százalékos célt.

A gazdaság túlfűtötté válásának megakadályozása érdekében makrogazdasági politikának a szigorítás felé kellene hajlania az OECD szerint, ami egyúttal hozzájárulna a GDP-arányos államadósság 50 százalék alá szorítására kitűzött cél eléréséhez is.

Az OECD prognózisában nyugtázza a jegybank szándékát zéró-közeli alapkamat-politikájának "normalizálására" belátható időn belül. Az előrejelzések alapján az első kamatemelés 2019 első negyedévére várható.

Az expanzív költségvetési politika az OECD szerint a bérekre, oktatásra, infrastruktúrára, lakásvásárlási támogatásokra fordított összegek növekedésével folytatódik, ami az államadósság lassú csökkentésére nyújt csak lehetőséget a robosztus gazdasági növekedés mellett is.

A GDP-arányos államadósság az OECD szerint a maastrichti kritériumok alapján az idén 70,6 százalék lesz a tavalyi 73,3 százalék után, jövőre pedig 67,8 százalék, 2020-ban 65,7 százalék lesz.

A robosztus gazdasági növekedés az OECD szerint lehetőséget adhat a kormánynak közfoglalkoztatási programok leépítésére és egyéb foglalkoztatás-növelési lehetőségek kiaknázására. Az OECD szerint lépéseket kell tenni a középvállalati szektor versenyképességének és innovációs potenciáljának a megerősítésére, mivel a magyar gazdasági növekedés jórészt a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok teljesítményére támaszkodik.