"A kormány célja, hogy visszaadja a bajba jutott embereknek a lakásaikat, amelyeket korábban a bankok elvettek tőlük" - áll Semjén Zsolt és Bártfai-Mager Andrea törvényjavaslatának indoklásában, amely szerint a bedőlt devizahitelesek visszavásárolhatják a lakásaikat a Nemzeti Eszközkezelőtől

Az indoklás szerint a fő cél az, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevők megszerezzék a most bérelt ingatlanuk tulajdonjogát. A konstrukció lényege, hogy a fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlők és a közeli hozzátartozóik jelentős kedvezményekkel egy összegben megvásárolhatják az általuk bérelt ingatlant. Ilyen kedvezmény például, hogy az állam nem számít fel kamatot, amikor a vételárat kiszámolják, a vételutóbbinál pedig beszámítják a már megfizetett bérleti díjat. Az anyagi és eljárási kötelezettségeket az állam a Nemzeti Eszközkezelőn keresztül viseli, a kormány rendeletben dönthet a részletszabályokról.

Nem feltétlen muszáj egy összegben fizetni. Aki részletre vásárolja vissza a lakását, az legkorábban 2019. október 1-jén szerezheti meg a tulajdonjogot. Aki ezt sem tudja anyagilag vállalni, az maradhat bérlő, ha időben nyilatkozik.

A már most is meglévő szabályok szerint annál, aki korábban nem mindent fizetett határidőre, a bérleti szerződést határozott idejűvé alakították át. Ha ez idő alatt mindig időben fizeti a bérleti díjat, visszaalakítják a szerződésthatározatlan idejűvé. Ezeknek a bérlőknek aznap lehet tulajdonjoga, amikor határozatlan idejűvé válna a bérleti szerződésük.

Ha megüresednek ingatlanok a bérleti jogviszony megszűnésével, azokat az állam szolgálati lakásként hasznosíthatja, főleg az egészségügyben dolgozóknak felajánlva. Ha ez nem lehetséges, akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) eladja az ingatlant. Ha ekkor sem találnának vevőt, akkor az önkormányzat megkapja az egészet ingyen.

A törvényjavaslat rendelkezik az ócsai lakóparkról is: az ócsai önkormányzat ingyen megkapja ezeket a lakásokat, de a meglévő bérleti szerződések érvényesek maradnak.

Ha mindezt megszavazzák, akkor a Nemzeti Eszközkezelőre már csak átmenetileg lesz szükség. Ezt úgy oldaná meg a kormány, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a feladatait más szervezetek útján is elláthatja, a megüresedett ingatlanok pedig kikerülnek a vagyonkezeléséből, és megkapja őket az MNV.

Öt szakértői észrevétel a most benyújtott törvényjavaslatról

A Nemzeti Eszközkezelő (NET) keretében eredetileg is adott volt a visszavásárlási lehetőség az adós részéről.
Extra kedvező feltételeket teremt, hogy a megfizetett bérleti díj a vételárból levonható lesz, ez pénzügyileg egyet jelent azzal, hogy a korábbi adós a bérleti díj fizetéssel de facto folyamatos részletfizetést teljesít.
A NET konstrukció minden részletében kedvezményes volt eddig is,vélelmezhetően a piaci ingatlanár emelkedése sem fog teljes mértékben érvényesülni ezeknél adósoknál.
A törvényjavaslat „furcsa optikáját” az okozza, hogy még mindig 80-90 ezerre becsülhető a válság előtt felvett, mára bedőlt lakáshitel-szerződések száma, ahol a kilakoltatások már folyamatosak, miközben a NET nem tud befogadni több adóst, azok kapnak további kedvezményeket, akiknek a lakhatása egyébként is biztosított.
Mi lesz az ellehetetlenült 80-90 ezer lakáshitelessel?Nem váltak valóra a nagy ócsai álmok

Érthetetlen, miért pont ott és miért így kellett belefogni a devizahitelesek megsegítésébe - erre jutottunk, amikor az ócsai szociális lakóparkot látogattuk meg. Az eredeti, nagyívű tervek 500 családi ház felépítéséről szóltak, ebből 2013 tavaszára, jókora késéssel el is készült 80, rekordáron, ugyanis minden négyzetméterre félmillió forintot költöttek. Végül egészen 2015 elejéig kellett várni, hogy minden ház lakóra találjon.

De a mindennapi életnek is vannak problémái: a buszközlekedés szempontjából a telep annyira kiesik, hogy a gyerekeiket iskolába, óvodába vivő szülők sokszor órákat kénytelenek a városban tölteni, mire vissza tudnak jönni a lakóparkba. Nem csoda, hogy sokan a gyereknevelés mellett nem tudnak még munkát is vállalni, így számukra nem jelent valódi kitörési lehetőséget az ócsai projekt.

Arra már a hvg.hu által megkérdezett szakértő is utalt: korábban is volt lehetőség arra, hogy akinek jobbra fordult az anyagi helyzete, visszavásárolhassa a házát az eszközkezelőtől. Nem volt egyszerű a dolguk: a bürokrácia poklába kerültek, tarthatatlan határidőkkel, felesleges papírhegyekkel, visszadátumozott dokumentumokkal, az ügyintéző kegyelmének kiszolgálatva. Néhány család történetét itt mutattuk be részletesen.

Harmincszoros túljelentkezés

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. eddig havonta írt ki pályázatot úgynevezett tartaléklakásokra. Az állami céget hat évvel ezelőtt azért hozták létre, hogy átvegye a devizahitellel terhelt lakásokat az adósokkal, mint bérlőkkel együtt. Az alapítás óta 42 ezren ajánlották fel a lakásaikat, 35 ezer szerződést meg is kötöttek. Átlagosan kilencmillió forint adósságtól szabadultak meg az adósok azzal, hogy az államnak adták a lakásaikat. Az időközben megüresedett lakásokat pályáztatja meg a cég, 2014 óta 161 lakást adtak így bérbe, az idén eddig 18 lakásba kerestek új bérlőket, ezekre 552 pályázat érkezett be, harmincszor annyi az igénylő, mint az állami lakás. Pedig itt nagyon szigorúak a feltételek, elsődlegesen már eleve a NET programban részt vevők pályázhatnak.