A dokumentum szerint a sajtóban megjelenő több százezres létszámigények nem megalapozottak.

Az Mfor.hu szerint viszont a 150-200 ezres szám alacsonynak tűnik, hiszen a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felmérése szerint a cégek harmadánál van fél éve betöltetlen pozíció.

A dokumentum szerint „a munkaerőhiányt jellemzően sokkal inkább minőségi, mint mennyiségi tényezők okozzák", arra alapozva mindezt, hogy az adminisztratív nyilvántartás alapján a 390 ezer fős munkaerő-kínálat (regisztrált álláskeresők és közfoglalkoztatottak) jóval nagyobb a bejelentett munkaerőigényeknél. Ennek ellenére az anyag részletesebben foglalkozik azzal, hogy a mennyiségi problémát hogyan lehetne kezelni, például a lakhatási lehetőségek bővítésével és az utak minőségének javításával, ami elősegítené a munkaerő mobilitását.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a kormány által beterjesztett és a szakszervezetek részéről heves tiltakozást kiváltó túlóratörvény, vagyis a munka törvénykönyvének módosítása is nagyrészt azt a célt szolgálná, hogy a munkaerőhiány okozta problémákat kezelje, igaz, nem azzal, hogy javítja a minőségi vagy mennyiségi munkaerő-kínálatot, hanem azzal, hogy a meglévő munkaerőt dolgoztatnák többet, 250 óráról 400-ra emelve a túlórát évente. Igaz, a tiltakozások miatt a kormány már kihátrálni látszik a javaslatból.

Az Mfor.hu által látott dokumentumban a kormány azért nem szalasztja el a lehetőséget, hogy megveregesse a saját vállát, dicséri például a közfoglalkoztatást, amely „a munka világába történő visszatérést elősegítő egyik legsikeresebb foglalkoztatáspolitikai eszköz", mert a kormány álláspontja szerint „egyrészt aktivizál, másrészt a munkaerőpiacon tartja, és képzéssel kiegészítve javítja a munkaerő-tartalék foglalkoztathatóságát". Igaz, már több kutatás is kimutatta, hogy ez nem teljesen igaz. Emellett a béremeléseket és a munkaadók adóterheinek csökkentését is dicsérte a kormány. Az anyag szerint ezek jó alapot szolgálnak ahhoz, hogy idővel megoldódjon a probléma.