Nagyjából 142 ezer ember dolgozott ebben az évben közmunkásként országszerte. Ez a szám a közmunkaprogram 8 éves történetében alacsonynak számít, de a teljes foglalkoztatottságot megcélzó, és az országos munkaerőhiányt kezelni próbáló kormány számára még mindig magas.

Az Abcúg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban a közfoglalkoztatást megjárt, de abból már kilépett munkavállalókkal beszélgetett arról, nekik mire volt szükségük ahhoz, hogy átkerüljenek az elsődleges munkaerő-piacra. Kiderült, akkora a munkaerőhiány az országban, hogy a munkáltatóknak esélyük sincs túl sokat válogatni a hozzájuk jelentkezők közül, még a hagyományosan nehezebben munkához jutó roma álláskeresők esélyei is javultak az utóbbi években.

A település független polgármestere, Máté Antal pedig arról beszélt, hogy a rendszer felépítésébe van kódolva, hogy az önkormányzatok minden erejükkel visszatartsák a kilépéstől közmunkásaikat. Az önkormányzatoknak elemi érdeke, hogy feltornásszák a közfoglalkoztatottak létszámát, annál több pénz érkezik ugyanis a településre.

Varga Mihály pénzügyminiszter október végén jelentette be: novembertől megduplázza a kormány az úgynevezett elhelyezkedési juttatás összegét, amit azok a közmunkások kapnak, akiknek sikerül az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni. A juttatás eddig havi 22 ezer forint körül mozgott, és addig kapták a munkaerőpiacon elhelyezkedő közmunkások, amíg a közfoglalkoztatási szerződésük le nem járt. A juttatás mostantól 45 600 forintra emelkedik.

Emellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben a helyi kormányhivatalok foglalkoztatási osztályain külön programot indítanak, hogy javítsák a munkaerő-közvetítés hatékonyságát. A munkáltatói igényeket szeretnék jobban összehangolni a közmunkások jelentette munkaerő-kínálattal. Egy idén ősszel készült belügyminisztériumi elemzés szerint ugyanis az állami apparátus ebben az évben 100-ból 89 közmunkást nem tudott munkához juttatni.