Kevesebb hitel, több magyar állampapír az eszközök között; kevesebb külföldi tartozás, több belföldi betét a forrásoldalon - a portál elemzése szerint így változott meg a magyar bankok mérlegszerkezete dióhéjban az elmúlt évtizedben.

A Portfolio szerint Két fontos folyamatot érdemes kiemelni a magyar bankok mérlegszerkezetét érintő jelenségek közül. Az egyik, hogy az 50%-ot is meghaladó korábbi szintről 32%-ra csökkent a külföldi tulajdonosok aránya a magyar állampapírpiacon, és részben a hazai bankoknak adták át a helyüket, a másik pedig, hogy a 34%-os csúcsról 15%-ra csökkent a külföldi tartozások aránya a magyar bankok mérlegének forrásoldalán, a belföldi betéteseknek adva át a terepet.

A lap szerint mindez azt jelenti, ma már jóval kevésbé függ a külföldi befektetők, hitelezők magatartásától egy válság esetén a pénzügyi rendszer stabilitása.

Az is látszódik, hogy míg 2008-ban a banki eszközök 65%-a volt hitel, ma már közel 52% az arányuk. Ezzel szemben a magyar állampapírok aránya a korábbi 10% körüli szintről 23% környékére emelkedett. A belföldi betétek állományának folyamatos növekedése közben lehetővé tette, hogy a külföldi anyabankok és egyéb hitelezők jelentősen csökkentsék kitettségüket a magyar bankrendszerben.

A lakossági devizahitelek forintására 2015 elején került sor, addigra azonban jelentősen csökkent a magyar bankok külföldi devizaforrások iránti igénye, miközben a külföldi forráskivonás jó része már lezajlott a bankrendszerben.

További részleteket a Portfolio cikkében talál.