Az ország minden területén emelkedett a betegek száma, összességében kétszer annyian mentek orvoshoz, mint az év második hetében, de van olyan terület, ahol jóval többen – Tolnában például ötször, Borsodban pedig négyszer annyian betegek, mint egy héttel korábban – mondta Dr. Molnár Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ epidemiológus főorvosa, járványügyi szakértő. Azt is hozzátette, hogy ez nem meglepő adat: a 2014-2015-ös szezonban volt olyan, hogy megháromszorozódott egyik hétről a másikra a betegek száma.

InfluenzavírusForrás: Origo

Molnár Zsuzsanna hozzátette: az óvodás korúak, vagyis a 3-5 évesek között a legtöbb a beteg. Aztán a fiatal felnőttek között terjed intenzíven a vírus.

Az idén A vírus terjed, amely általában nagyobb járványokat okoz, mint a B vírus. Most az A(H1N1) és az A(H3N2) vírusok dominánsak. Jó hír, hogy mind a két vírustörzs szerepel a védőoltásban – a háromkomponensű oltásban is, amelyet a háziorvosok ingyen adtak az arra jogosultaknak.

A legutolsó, hivatalos WHO-jelentésben azt jelent meg, hogy a vizsgált, cirkuláló vírusok meglehetősen jó egyezést mutatnak a vakcinában lévő vírusokkal – mondta a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy érdemes-e még beadatni a védőoltást, Molnár Zsuzsanna azt mondta: ehhez már egyéni döntés szükséges.

Lényegében bármikor be lehet adni, de azzal ilyenkor számolni kell, hogy amikor már erőteljes a víruscirkuláció, nem feltétlenül lesz ideje a vakcinának kifejteni a hatását a szervezetben. Nem biztos, hogy lesz idő a megfelelő védettség kialakulásához.

Előfordul néhányszor, hogy valaki a járvány idején beoltatja magát, aztán három nap múlva beteg lesz, és azt mondja: azért lettem beteg, mert beadattam az oltást. Holott ez nem igaz, hanem még nem volt ideje az oltóanyagnak, hogy kifejtse a hatását.

Ilyenkor már az oltóanyag védelmében mondjuk azt, hogy mindenki fontolja meg, kéri-e az oltást járvány idején, vagy nem. Ha valaki ma beoltatja magát, és honlap reggel felül a repülőgépre, és elmegy Ausztráliába 2 hétre, ahol nyár van, és negyven fok, akkor mire hazajön, védett lesz az influenza ellen. Vagy ha meg tudja oldani, hogy másfél-két hétig nem megy sehová, akkor is kialakulhat a védettség. Aki minden nap munkába, közösségbe jár, nehéz elkerülni a vírussal való találkozást. Semmiképpen nem mondjuk azt, hogy nem érdemes már ilyenkor oltatni, de az biztos, hogy ilyenkor már előfordulhat az oltás ellenére is megbetegedés. Most már nagyon erős a víruscirkuláció.” Magyarországon körülbelül 600-700 ezren oltatják magukat influenza ellen.

Horvátországban bejelentették a múlt héten, hogy már heten meghaltak az influenza következményei miatt. Molnár Zsuzsanna elmondta: nagy valószínűséggel ott is ugyanezek a vírusok terjednek, mint Magyarországon.

A horvátok bejelentették, hogy évek óta nem volt náluk jelen a H1N1 vírus, és alapvetően felhalmozódhatott az erre fogékony populáció – vagyis sok ember védtelen ez ellen a vírus ellen, így hamar megfertőződik. Nálunk tavaly is jelen volt a H1N1, még ha alapvetően B vírus dominált. Horvátországban is a krónikus betegek vannak nagyobb veszélyben – a halálozások is a súlyos alapbetegségben szenvedők közül kerültek ki. Nehéz egyébként megállapítani, hogy mekkora szerepe van közvetlenül az influenzának abban, ha a beteg meghal. Az biztos, hogy egy magas láz felboríthatja egy cukorbeteg ember anyagcseréjét, a szívbetegeknél pedig akár keringés-összeomlást okozhat. Az elmondható, hogy általában nem az egészséges emberek halnak meg az influenza következményei miatt – hangsúlyozta Molnár Zsuzsanna.

Az influenzajárvány akár 12 héten át tarthat – általában január végén, február elején a legintenzívebb. Az influenzára jellemzően a magas láz, izomfájdalom, száraz köhögés és torokfájás jellemző. Ha a betegnek hurutos tünetei vannak, erősen náthás, és legfeljebb hőemelkedése van, az nem influenza, hanem megfázás – vagyis más rhinovírus okozza a betegséget, amelyet a szervezet sokkal könnyebben legyőz.