Minden eddigi rekordot megdöntöttek 2018-ban a pénztártagok a Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál: az állami támogatással is ösztönzött egyéni befizetések összege 2018-ban 12 százalékkal 70 milliárd forintra, az egészségpénztáraknál pedig 17 százalékkal közel 30 milliárd forintra emelkedett. Mindkét összeg rekordot jelent a kasszák történetében.

Tavaly a munkáltatói befizetések is nőttek az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, ám az egészségpénztáraknál még várat magára a fordulat. Az Pénztárszövetség összefoglalója szerint a munkáltatók az egy évvel korábbinál 15 százalékkal többet fizettek be az önkéntes nyugdíjpénztárakba, ami összesen 43 milliárd forintot jelentett. Az egészségpénztáraknál azonban csökkentek a munkáltatói befizetések, 2,3 százalékkal, közel 18 milliárd forintra.

A pénztárszövetségi tag önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tagdíjbefizetések tavaly 13 százalékkal 114 milliárd forintos rekordszintre növekedtek. Tagjaik összvagyona 2018 végén 1344 milliárd forintot tett ki, ami 1,2 százalékos emelkedést jelent. Az egy tagra jutó átlagvagyon így 1,2 százalékkal 1,23 millió forintra nőtt. Ötéves összevetésben ez 48 százalékos emelkedés.

A Pénztárszövetség elnöke a korábbi évektől elmaradó vagyonnövekedést azzal magyarázta, hogy a kedvezőtlen befektetési környezet kihatott a pénztári befektetésekre, szektor szinten, emiatt mindössze egyetlen negyedév mutatott pozitív hozamot. A kedvezőtlen nemzetközi befektetési környezetre jellemző példaként említette az elnök, hogy az egyik legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank szerint a dollárban számolt negatív hozamú befektetési eszközök arányát nézve 2018 volt a legrosszabb év 1901 óta. A Pénztárszövetség vezetője kiemelte, a nyugdíjra takarékoskodás hosszú távú cél, a nyugdíjpénztárba befizetett pénz pedig nyugdíjazásunkig végig befektetésre kerül így bár egy-egy rövid időtávban a közvetlen azt megelőző időszakhoz képest kimutatható átmeneti visszaesés, de ez az elméleti veszteség – hacsak nem mi magunk teszünk ezért, pl. kilépéssel, portfólióváltással – nem realizálódik és egy-egy rosszabb hozamú év visszaesését hosszabb távon várhatóan kiegyenlítik az átlag feletti esztendők, ahogy az a 2008-as év után is történt. Erről itt írtunk részletesen.

A Pénztárszövetséggel partnerségben működő egészségpénztárak összesített eredményei kedvezőek: az összesített tagdíjbevételük tavaly 17 százalékkal közel 48 milliárd forintra emelkedett, a vagyonuk pedig 3 százalékkal 57,7 milliárd forintra nőtt. Az egészségpénztárak azonban a tagok egészségmegőrzését szolgálják, így nem elsősorban a vagyonnövekedés mutatja a teljesítményt, hanem az, hogy hány alkalommal és mekkora összegben fizették a tagok által igénybe vett szolgáltatásokat. Ebben a tekintetben a 2018-as év kiemelkedően alakult: a pénztárak 9 millió alkalommal finanszírozták a tagok által igénybe vett szolgáltatásokat, 46 százalékkal többször, mint 2017-ben. A tagok megtakarításaiból kifizetett összeg meghaladta a 46 milliárd forintot, ami 28 százalékos növekedést jelent. A pénztártagok tehát alkalmanként átlagosan több mint 5100 forintért vettek igénybe pénztári szolgáltatásokat. Az egészségpénztárak népszerűségét jelzi az is, hogy például a gyermekekkel kapcsolatos támogatások igénybevétele 76 százalékkal emelkedett.  A Pénztárszövetség elnöke rámutatott arra is, hogy az egészségpénztári tagok száma 2 százalékkal 900 ezer fölé nőtt, és egy főre jutó átlagos vagyonuk közel 64 ezer forintot tett ki 2018 végén.

Az Pénztárszövetség szakértői szerint a munkáltatók szerepvállalása még fontosabbá vált az idén. Az adószabályok változása ellenére továbbra is a legjobb juttatások között lesznek az alkalmazottaknak adható önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulások. A munkáltatói hozzájárulás után adójóváírást is igénybe vehetnek a pénztártagok, így a munkáltatói hozzájárulás kedvezőbb lesz, mintha ugyanazt az összeget bérként fizetné ki nekik: 100 forintonként közel 10 forinttal több juthat az alkalmazottaknak a pénztári takarékoskodáshoz adott hozzájárulással.