A magyarok csaknem 60 százalékának jelent anyagi megterhelést a gyógyszerek megvásárlása - derült ki az Eurostat adataiból. Kiderült, hogy itthon az emberek 17,1 százalékának nagyon súlyos kiadás a felírt gyógyszerek megvásárlása, míg 41,1 százaléknyian ugyan nem rokkanak bele a gyógyszervásárlásba, de azért nekik is elég komoly teher megvenni mindent. Európai szinten 12,6 százaléknak komoly probléma a gyógyszervásárlás, 38,7 százalék pedig nagy terhekről vallott.

A régióban - és amúgy egész Európában - a legrosszabbul a lengyelek állnak, ahol csupán az emberek 3,5 százalékának nem teher bemenni a patikába. 39,7 százalék súlyos teherről, 56,8 százalék pedig komoly nehézségekről vallott. Bulgáriában 32,6 százaléknyian vannak azok, akik nehezen engedhetik meg maguknak a szükséges gyógyszereket, és 55,2 százaléknak is bajos a vásárlás. Szlovákiában az emberek valamivel több mint fele mondta, hogy nehézséget jelent neki gyógyszert venni, 21 százaléknak pedig majdhogynem anyagi csőd a patikába járás.

A horvátoknál nagyjából hasonló az arány, mint nálunk, Ausztria pedig métereket ver ránk: csak az emberek 6,4 százaléka mondta azt, hogy komoly teher a gyógyszervásárlás, 29,5 százaléknyian pedig bár nem rokkannak bele, de azért megérzik, ha gyógyszert kell venni. Érdemes még megemlíteni az olaszokat, akiknél kiugróan magas, 70,7 százalékos azok aránya, akik ugyan nem rokkannak bele a receptek kiváltásába, de azért megérzi a családi kassza. Náluk 19,2 százalék mondta azt, hogy nagyon nagy anyagi teher megvenni az orvosságokat.

A franciák 90,1 százalékának semmilyen terhet nem jelent megvenni az orvosságokat, csupán 1,6 százaléknak nagyon komoly kiadás. Norvégiában is hasonló a helyzet, 88,8 százaléknak nincsenek ilyen gondjai. A dánoknál is 83,8 százalékos ez az arány.
Nem csoda, hogy nagy a baj

Ha megnézzük, mennyit költenek a magyarok gyógyszerre, látható, hogy valóban komoly megterhelést jelenthet a pirulák kiváltása: a nemrégiben megjelent statisztikák szerint ugyanis Magyarországon az egy lakosra jutó éves gyógyszerforgalom összértéke 48 700 forint volt 2017-ben. Ez azonban Budapesten tízezer forinttal több az országos átlagnál.

Fontos kiemelni, hogy ez az összeg minden egyes magyarra van kivetítve, azokra is, akik egyébként semmilyen gyógyszert nem szednek, vagy csak nagyon keveset. Így pedig a felírt pirulák kiváltása mégtöbbe kerülhet az érintetteknek.

És akkor még nem is számítottuk hozzá az utazási költségeket, hiszen az is nemrégiben derült ki, hogy 1486 magyar településen egyáltalán nincsen gyógyszertár, így máshová kell menni a pirulákért az ott élőknek. Ez a 3155 hazai település 47 százaléka. Összességében ma hozzávetőleg 2300 közforgalmú és 680 fiókgyógyszertár van idehaza. Ezt egészíti ki 200-nál több kézigyógyszertár és 180 intézeti ellátóhely. Ezen kívül még legálisan beszerezhető ilyen-olyan gyógyszer internetes forgalmazóknál és gyógyszertáron kívüli forgalmazóknál.

Nagy az igény a gyógyszerekre

A hazai gyógyszerfogyasztási trendek alapján is kikövetkeztethető, hogy a magyarok inkább vesznek be modernebb szereket a homeopátiás szerek helyett, és a házi praktikákkal szemben is előnyben részesítk a mostani gyógyszereket - derült ki egy korábbi kutatásból. A válaszadók több mint 90 százaléka komoly betegség esetén biztosan használna új, modern fejlesztésű innovatív gyógyszereket.

A gyógyulásra használt különböző házi módszerek a modern gyógyszereknél már jóval megosztóbbak: 48 százalék jelezte ugyan, hogy komoly egészségügyi helyzetben is megfontolná ezek kizárólagos használatát, ugyanakkor sokan csak kiegészítőként vennék őket igénybe (36%), 25 százalék pedig egyáltalán nem támaszkodna rájuk súlyosabb betegség esetén. A homeopátiás készítmények elutasítottsága a legmagasabb a kutatásban vizsgált gyógymódok közül: a válaszadók 46 százaléka biztosan nem használna ilyet, mindössze harmaduk jelezte, hogy kiegészítőként szedné őket, kizárólagos használatukat pedig 19 százalék fontolná meg. A modern orvostudományi kutatásoknak és fejlesztéseknek köszönhető gyógymódok elutasítottsága minimális: mindössze a megkérdezettek 7 százaléka jelezte, hogy nem élne ilyen megoldásokkal.