2019. május 23. Csütörtök, Dezső.
 
A munkamánia 7 figyelmeztető jeleForrás: hvg.hu
Utolsó módosítás: 2019-02-26 20:39:53
Címkék: Bihari hírek
A fáradtság csak egy vészjel a sok közül, ami arra figyelmeztet, hogy ideje lassítanunk. A munkafüggőség jó útlevél lehet a ranglétra legfelső fokának eléréséhez, de ezért biztosan kemény árat kell fizetnünk. Megmutatjuk, hogyan találja meg az egészséges egyensúlyt otthon és a munkájában egyaránt.

 

A munkamániás egy sípályán is arról álmodik, hogy visszamenjen dolgozni. Az egészséges dolgozó pedig munka közben a sípályákról ábrándozik – mondta a túlzott munkakedvről Bryan Robinson pszichoterapeuta a BBC cikkében, és ebből is látszik, hogy az úgynevezett munkaholizmus nem feltétlenül egészséges.

Amíg a legtöbb függőséget a társadalom próbálja kezelni, addig sokszor kifejezetten erénynek számít egy túlzottan aktív munkatárs, aki képtelen leállni, mindig a munkára gondol, és akár több feladatot vállal, mint amennyit el tud végezni. Pedig napjainkban már Japánban vagy éppen Amerikában is komoly gondot jelent a munkamánia. A Psychology Today című lap adatai szerint például az USA-ban évente százhúszezer haláleset hozható összefüggésbe a túlterheltséggel. Az emberek sokszor kényszeresen próbálnak megfelelni, egyre több és több megoldandó feladatot a listájukra tenni, amivel épp az ellenkezőjét érik el: romlik a teljesítményük.
A munkamánia nem játék

Az még egyáltalán nem baj, ha szeretjük a foglalkozásunkat, és nem bánjuk, ha néha-néha több időnket veszi el a kelleténél. A kérdés csak az, hogy mikor lesz a kemény munkából függőség? Mikor válunk a munka megszállottjává? A Bergen munkafüggőségi skála például már utalhat arra, hogy valamin nem ártana változtatnunk. Olvassa el az alábbi hét állítást, és számolja meg, hányra vágja rá kapásból, hogy soha, ritkán, néha, gyakran vagy mindig. Ha legalább négy pont fordul elő gyakrabban az életünkben, már jó okunk van egy kicsit visszafogni a tempót.

1. Azon gondolkozik, hogyan tudna több időt fordítani a munkára.

2. Többet dolgozik, mint amennyit eredetileg tervezett.

3. Inkább dolgozik, hogy ne érezzen bűntudatot, szorongást, tehetetlenséget vagy depressziót.

4. Mások már megjegyezték, hogy nem kéne ennyit dolgoznia, de elengedte a füle mellett.

5. Stresszel, ha eltiltják a munkától.

6. Előrébb helyezi a munkát a hobbijánál, a szabadidős tevékenységnél vagy a testmozgásnál.

7. Annyit dolgozik, hogy az már hatással van az egészségére.

Kevesebb munka, jobb teljesítmény

A britek – japán mintára – már próbálkoztak az anonim alkoholisták után az anonim munkaholisták klubjának létrehozásával, ahol csakúgy, mint az alkoholproblémával küzdőknél, tizenkét lépcsős kiutat mutatnak meg, amelynek az első és legfontosabb lépése a beismerés. Ha nem is a csoportterápiát választjuk, az mindenképpen fontos, hogy belássuk, ha lassítanunk kell. Sabine Sonnentag, a Mannheimi Egyetem professzora egyértelműen azt javasolja, hogy tanuljunk meg elszakadni a munkától. Ez persze nem olyan egyszerű – sokan hazavisszük a stresszt, és az emberek jó része még a telefonjával is alszik, hogy állandó készenlétben legyen. Azonban egy friss kutatás arra jutott, hogy azok, akik képtelenek kikapcsolni, fáradékonyabbak, és kevésbé kezelik rugalmasan, ha nehezebb feladatokkal találják szemben magukat. Sonnentag rámutatott, hogy pszichésen annál nehezebb kiszabadulnunk a napi mókuskerékből, minél nagyobb terhelésnek vagyunk kitéve.

A legfontosabb, hogy találjunk időt a pihenésre, és tanuljunk meg regenerálódni. Bármitől feltöltődhetünk, a lényeg, hogy olyat válasszunk, ami nem a munkánkkal kapcsolatos: legyen az egy kiadós és pihentető alvás, sport vagy csak egy séta a szabadban.

Lélegezzünk kávé helyett

Lehet, hogy túl egyszerűnek tűnik egy nagyobb levegővétel, mégis többet segíthet egy stresszhelyzetben vagy mélypontban, mint a kávé. Nemcsak az éget el minket, ha gyakran nem találjuk az egyensúlyt a munkánk és a magánéletünk között, hanem az is, ha túl magasan tartjuk az adrenalinszintünket és a produktivitás érdekében stimuláljuk magunkat. Sokszor például kávéval vagy energiaitallal. Alvás vagy a nyugalom helyett pedig a pörgést választjuk. Előfordulhat az is, hogy olyan fokon égünk, hogy már otthon sem megy egyből a pihenés, és fejben tovább dolgozunk.

A pszichológiai szaklapok egyik megoldásként a légzéstechnikát javasolják, amivel akár percek alatt felülkerekedhetünk a szorongásainkon, csökkenthetjük a stresszt. Helyezzük az egyik tenyerünket a hasunkra, másikat pedig a mellkasunkra, majd hasi légzéssel vegyünk egy mély levegőt, és fújjuk ki lassan, ameddig csak a tüdőnk bírja. Ahogy lélegzünk, azt kell éreznünk, hogy a hasunkra helyezett kezünk sokkal erőteljesebben mozdul, mint a mellkasunkon nyugvó. Ezt ismételjük legalább háromszor, így átvészelhetünk olyan stresszes helyzeteket, mint egy bosszantó dugó vagy egy nehezebb munkanap, amikor összecsapnak a fejünk felett a hullámok.

Van úgy, hogy mindent sötéten látunk

Nem egyik napról a másikra szoktunk ráébredni arra, hogy kiégtünk. A burnout-szindróma (kiégés tünetegyüttes) egy lassú folyamat, a krónikus stressz egyik lehetséges következménye, ami a szakértők szerint leginkább a humán területen dolgozókat – ahol igencsak szükség van az empátiára – érintheti, de természetesen bárki más küzdhet hasonló érzéssel. Sok oka lehet: a túlterheltségtől a kevés visszajelzésen és túl hosszú munkanapokon keresztül a megrekedtség érzéséig. A kiégés sokszor fizikai és érzelmi kimerültséghez, az elszigeteltség érzéséhez vezethet, amikor úgy látjuk, hogy abszolút nem vagyunk hatékonyak, és ez nem is fog változni.

A tünetei között ott lehet például a kialvatlanság, a szorongás, a depresszió, az étvágytalanság, de fizikai jelekkel, szélsőséges esetben akár mellkasi fájdalommal is társulhat. Ilyenkor az optimizmus helyét átveszi a borúlátás, nehezen találjuk meg a kiutat, egészen az apátiáig sodródunk, amikor már végleg egy negatív jövőkép lebeg a szemünk előtt. De beleszerethetünk újra a munkánkba.

A túlzott munka és kifacsart hétköznapok olykor kiégéshez vezethetnek, viszont a jó hír, hogy a probléma öt szakaszának (idealizmus, realizmus, stagnálás, frusztráció és apátia) bármelyikében visszafordítható ez az állapot. A legjobb persze, ha a munkáltató felismeri a felelősségét, de számunkra is legyen egy gyors ébresztő, ha érezzük, hogy túl nagy rajtunk a nyomás. Lassítsunk, és változtassunk az életvitelünkön, a munkaóráinkon. Ez nem olyasmi, ami csak úgy magától elmúlik. Szélsőséges esetben pedig érdemes szakemberhez fordulni.

 

Az oldalon elhelyezett tartalom a Sedacur forte forgalmazója, a Phytotec Hungária megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!