2019. május 23. Csütörtök, Dezső.
 
Európa közel egyötöde szenved az alkoholfogyasztástólForrás: hvg.hu
Utolsó módosítás: 2019-02-26 20:46:34
Címkék: Bihari hírek
Hazánkban a sör és a tömény a nyerő, és minél iskolázottabb valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy hetente a pohár fenekére néz. Az európaiak ötödének gondot jelent saját vagy mások alkoholizmusa.

 

Egy stresszes nap után hazamegyünk, kitöltünk magunknak egy pohár bort, és szép lassan elkortyolgatjuk a tévé előtt. Mégis, mi baj lehetne belőle? Havi egy-két pohár alkohol valóban senki életében nem okoz különösebb problémát, a gond ott kezdődik, hogy az európaiak többsége ennél jóval gyakrabban néz a pohár fenekére – és ez alól a magyarok sem kivételek.

Az alkoholfogyasztásról már sokszor sokféle felmérést készítettek, egy európai uniós tanulmány viszont most egészen új megközelítésből vizsgálta a kérdéskört. Az Európai Bizottság nemcsak arra kereste a választ, hányszor nézünk a pohár fenekére, hanem arra is, hogy ennek milyen negatív hatása van ránk és a körülöttünk élőkre. Azaz arra, tényleg nem jelent-e különösebb gondot az a bizonyos néhány deci.

 

Stiller Ákos 
Több százezer ivó országa

Ha az alkoholfogyasztásra gondolunk, a társadalomban még mindig makacsul tartja magát az a sztereotípia, hogy az alacsonyabb társadalmi státuszúak isznak a legtöbbet. Márpedig az uniós felmérés szerint ez ilyen formában egyáltalán nem igaz. Sőt: az alacsonyabb végzettségűek általánosságban kevesebb alkoholt fogyasztanak, viszont ha isznak, akkor annak több a káros következménye.

De nézzünk akkor először néhány számot.

A 17 uniós országban végzett felmérés nem fest túl pozitív képet az európaiak alkoholfogyasztásáról: a megkérdezettek 42 százaléka állította azt, hogy minden héten iszik. Ha a férfiakat nézzük, még elkeserítőbb az arány, 57 százalékuk néz hetente a pohár fenekére, szemben a nők 29 százalékával. Egyes országok között is hatalmas az eltérés, hiszen Bulgáriában az emberek 70 százaléka iszik minden héten, Litvániában viszont csak 28.

És hol állnak a listán a magyarok? Meglepő, de a végén: hazánkban az emberek 30 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem bír ki egy hetet alkohol nélkül.

Ha azt nézzük, hányan isznak naponta, az adatok elsőre pozitívabb képet festenek: az európai férfiak 7 százaléka, a nőknek pedig 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden nap a pohár fenekére néz. Magyarország ilyen szempontból átlagosnak számít, hiszen a felmérés szerint nálunk a 18 év felettiek négy százaléka iszik naponta, ha viszont kiszámoljuk, hogy ez körülbelül 200 ezer embert érint, már egyáltalán nem olyan szívderítő az adat.

Jelentős gondot jelent Európában a mértéktelen ivás is: a megkérdezettek 17 százaléka rúgott már be nagyon az elmúlt egy hónapban.

 

Még érdekesebb megállapításokat tesz a tanulmány, ha a társadalmi osztályok közötti különbségeket vizsgáljuk. Azt ugyanis rögtön megcáfolják a kutatók, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek többet isznak, sőt bizonyos csoportokban minél magasabb valakinek a társadalmi státusza, annál gyakrabban fogyaszt alkoholt. Ilyen például a heti ivás: míg erről a szegényebb társadalmi rétegek 37 százaléka számolt be, a középosztály tagjainak 42 százaléka fogyaszt alkoholt hetente, ugyanez az arány pedig 47 százalékra ugrik, ha a felsőbb osztályokat vizsgáljuk.

Bár kisebb a különbség, de ha a napi alkoholfogyasztás nézzük, akkor már a szegényebb rétegek vezetnek. Öt százalékuk iszik minden nap, míg ugyanez az arány némileg alacsonyabb a középosztály (4 százalék) és a felsőbb osztályok (3 százalék) között.
Nem lehetünk büszkék

Ugyan az alkoholfogyasztás mértékének európai összehasonlításában nem állunk rosszul, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a magyarok keveset innának. Az OLAAP 2015 (Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról) című vizsgálatból az derült ki, hogy a kutatást megelőző évben a magyarországi 18-64 éves népesség mintegy háromnegyede fogyasztott alkoholt – ismertette a hvg.hu-val az adatokat Paksi Borbála szociológus.

A szakember arra is figyelmeztetett, hogy aktuálisan, azaz az előző hónapban a felnőtt népesség körülbelül fele, legalább heti rendszerességgel pedig körülbelül minden ötödik-hatodik felnőtt ivott. Az OLAAP 2015-ös kutatási adatai szerint a napi ivók aránya némileg alacsonyabb, mint az uniós kutatásban, eszerint a 18 és 64 év között magyarok 2,8 százaléka, körülbelül 130 ezer és 240 ezer ember iszik minden nap.

 

OLAAP 2015 

A magyarok a túlzott lerészegedéstől sem riadnak vissza, a felnőtt lakosság körülbelül egyötödénél előfordult a vizsgálatot megelőző évben, hogy egy alkalommal legalább hat italt fogyasztott el. Más országokhoz hasonlóan a magyar férfiak is minden mutatóban "túlteljesítik" a nőket: az OLAAP 2015 szerint a nőkhöz képest a férfiak ötször nagyobb arányban fogyasztanak legalább hetente alkoholt, a napi alkoholfogyasztás pedig közel tizenötször nagyobb arányban jellemző rájuk.

És hogy mi isznak a magyarok? A felmérés szerint leginkább sört és töményt, bár ez utóbbit jelentősen ritkábban. Ráadásul a magyarok nem várnak sokáig az alkohol kipróbálásával,

hazánkban minden negyedik-ötödik ember már 14 évesen túl volt az első alkoholfogyasztáson.

Az első berúgás pedig átlagosan 17 évesen esik meg a magyar fiatalokkal. (Összehasonlításképpen: hazánkban az első drogfogyasztás átlagos életkora 16 év.)

 

OLAAP 2015 
Mindenki szenved tőle

A már említett európai uniós tanulmány abban is különbözött korábbi felmérésektől, hogy nemcsak az alkoholfogyasztás gyakoriságát vizsgálta, hanem azt is, az italnak milyen hatása van a fogyasztóra és annak környezetére. A felmérés készítői leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy a résztvevők megtapasztalták-e valamelyiket a következők közül:
bűntudat az ivás után;
elfelejtettek valamit, amit családtagjuk, vagy barátjuk ivás közben mondott;
az alkohol miatt nem csinálták meg, amit elvártak tőlük;
néha ébredés után azonnal a pohárhoz nyúltak.

Egy alkoholista a környezetére is különbözőképpen lehet rossz hatással. A családtagoktól és a barátoktól a kutatók azt kérdezték, hogy az elmúlt egy évben előfordult-e velük, hogy
fizikai vagy verbális bántalmazás áldozatai lettek;
komoly vitába keveredtek;
olyan sofőrrel utaztak együtt egy autóban, aki túl sokat ivott;
közlekedési balesetük volt, mert a sofőr túl sokat ivott;
nem érezték magukat biztonságban egy nyilvános helyen (a tömegközlekedést beleértve) mások alkoholfogyasztása miatt.

A felmérésből kiderült, hogy az uniós állampolgárok 18-19 százaléka válaszolt igennel a fenti kérdésekre: azaz ennyien szenvednek saját és mások alkoholfogyasztásától. Ami itt is érdekes, hogy minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé veszélyeztetettebb, az alacsonyabb társadalmi rétegekben minden életkorban gyakrabban nyilvánulnak meg az alkohol káros hatásai.

A kutatók számára még nem teljesen világos, hogy ennek mi az oka, de azt valószínűsítik, hogy az ő esetükben az alkoholfogyasztás más egészségügyi kockázatokkal is együtt jár, például elégtelen táplálkozással, dohányzással, vagy a szociális segítség hiányával. Ráadásul az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők egészségügyi ellátáshoz is nehezebben jutnak hozzá, legyen az akár általános orvos, addiktológus vagy pszichológus.


A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!