2019. március 18. Hétfő, Sándor, Ede.
 
Elérhető munkahely nélkül semmit sem ér az egész – miért kéne a falusi csok a falusiaknak?Forrás: hvg.hu
Utolsó módosítás: 2019-02-26 21:20:22
Címkék: Bihari hírek
A kis falvakban nem az a gond, hogy nincs hol lakniuk az embereknek. Azért pedig teljesen fölösleges volna új házakat felhúzni, hogy néhány év elteltével azok is üresen álljanak. Mással van a gond. Csanádpalotán jártunk.

 

Nem mennék bele, ez nem számosság kérdése  – mondja egy fiatal férfi Csanádpalotán, aki édesapjával éppen egy romos ház eltakarításán dolgozik a főutcán. Elérhető távolságban levő munkahelyek nélkül nem ér semmit az egész. A hetvenes években nagycsaládoknak építettek sorházat a szomszéd utcában. Mi is ott lakunk, de mostanra a lakások egy része üresen áll. A kétszintes lakásokban is jó, ha ketten, hárman élnek. Most megint építsünk nagy házakat, mert kapunk rá pénzt? Aztán majd néhány év múlva itt állnak azok is üresen, mert a gyerekeink is elmennek, ha nem lesz munka – magyarázza a huszonéves férfi, akinek ugyan még párja sincsen, de inkább saját ütemezésében tervez családot alapítani.

Itt Csanádpalotán van néhány üzlet, kocsma, az önkormányzat, ahol lehetne dolgozni. No, meg a mezőgazdaság, de földhöz már csak kihalásos alapon lehet jutni – magyarázza tovább a fiatalember, aki egyébként bolti eladóként dolgozik. A bontás, amit az édesapjával elvállalt, mellékes munka. A fővárosban élő tulajdonost nemrég kötelezte a hivatal a romos ingatlan elbontására. Nézze csak a szomszéd házat, milyen szép. De az is ott áll üresen már évtizedek óta, mint ez, amit bontunk – mondja az idősebb férfi.

 

A falusi csok minden részletét nem ismerjük, de annyi már lehet tudni, hogy az a korábbihoz képest nagyobb támogatást jelenhet a nagycsaládosoknak: az egy gyermek után járó összeg ugyan marad 600 ezer forint, de a kettő gyermek után már jócskán megugrik az igényelhető pénz, 1,43 millió helyett 2,6 millió jár, három után pedig a 2,2 millió helyett 10 millió forintot lehet kapni. Ráadásul, a milliókat már használt lakások vásárlására, bővítésre és korszerűsítésre is el lehet költeni, bár ez utóbbiakra (a jelenlegi ismereteink szerint) az összeg ötven százaléka hívható le. A rohamosan fogyó népességű Csongrád megyei Csanádpalotán úgy tűnt, hogy nem lelkesítette a helyieket a pénz ígérete. Még azt sem, akinek egy szalmaszálat nem kellene ezért keresztbe tennie.

„Ezen a városon csak a csoda segíthet”

„Nekünk már van három gyerekünk, de nem vennénk fel soha ilyen támogatást. Van házunk, lenne rajta mit javítani, de nem kell a csok. Napelemeken gondolkoztunk, de az egyik ismerősünk belevágott, aztán a végére több millió lett az eredetileg kétmillióra taksált telepítési költségből. Inkább rendes munkahelyek kellenének” – ezt egy fiatalasszony mondja, aki éppen az ivóvizes konténerből visz haza néhány flakonnal, ugyanis itt még mindig nem értek végére az ivóvízminőség-javító programnak, így a kisgyerekek miatt kénytelenek naponta több litert meríteni a „kútról”.

Azt is elmeséli az asszony, hogy a középiskolás gyermeke naponta utazgat Makóra, a középsővel Pitvarosra ingáznak, mert speciális fejlesztésre van szüksége, csak a kicsi jár helyben oviba. Ők maguk a férjével is állandóan utaznak a közeli városba, mindketten egy multinál dolgoznak. Úgy tűnik, három gyerekkel nem egyszerű a hétköznapokat sem megszervezni. „Ha felvennénk a támogatást, akkor biztos, hogy jó messzire mennénk, a Dunántúlig meg sem állnánk” – teszi hozzá a nő.

 

hvg.hu 

Annak a két fiatal nőnek is inkább munka kellene, mintsem ház, akikkel a város központjában futottam össze. „Munkanélküli vagyok, és párom sincs, így még csak gondolkodni sem érdemes nekem a csokon. Először is állás kellene. Főiskolai végzettségem van, teológiát tanultam, de még nincs diplomám, mert nincs nyelvvizsgám. Naponta járok Makóra a munkaügyi hivatalba, de nem adódik semmi” – magyarázza az egyikük, aki azt is elárulja, hogy egyelőre a szüleivel lakik. Egy rövid ideig dolgozott a helyi önkormányzatnál irodai asszisztensként, de aztán váratlanul segédtakarítói munkakörbe tették át, akkor megelégelte, inkább megpróbál más munkát keresni. „Ezen a városon csak a csoda segíthet. Talán az.” – mondja a másikuk, amikor a falusi csok esetleges vonzerejéről kérdezem.Csanádpalota csodára vár

A falusi csok azokra az 5000 fő alatti településekre vonatkozik, melyekben a lakosságszám a 2003. január 1-jei adatokhoz képest nagyobb mértékben csökkent. Hiába kapott tehát Csanádpalota 2009-ben városi rangot, de lényegében ez sem segített a településen, rohamosan csökken, jelenleg háromezernél jár a lakosok száma, és ezzel párhuzamosan egyre több az elhagyott ingatlan.

Bár a kisváros a csődből kilábalt, de a közmunkásainak kétharmadát szélnek eresztette, igaz, közülük többen elhelyezkedhettek, mert a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavaly decemberi adatai szerint már csak 91 munkanélküli van a háromezer lakosú városban. Csanádpalotán az agrárvállalkozásokon és a tucatnyi embert foglalkoztató cipzárgyáron, boltokon, kocsmákon és az önkormányzaton kívül nem sok munkalehetőség akad. A közel félmilliárd uniós forintból finanszírozott, kilenc térségi települést átfogó felzárkóztató programban viszont minden héten egyszer, két órán át tanácsokat kérhetnek a helyiek egy pszichológustól és egy jogásztól. Szintén uniós pályázati pénzből turisztikai iroda is nyílt a kisvárosban.

 

hvg.hu 

Mezőhegyestől is sokat reméltek, nem véletlenül, hiszen többször is beharangozta Lázár János, hogy a tangazdaság húzóereje lehet a térségnek. Ennek kifejtését várták tőle azon a fórumon is, ahol végül néma maradt a Mezőhegyesért felelős kormánybiztos, aki azt is elismerte már egy interjúban, hogy a birtokon elbocsátások várhatók. Fogorvosért már utazniuk kell a helyieknek, ahogy a munkáért is, ha Makóra, akkor 20-30 percet, ha Szegedre, akkor jó esetben másfél órát. Oda-vissza. Ráadásul, ebben a kisvárosban is megszűnt a helyi takarékszövetkezet, ahol eddig a csokot intézték. Most, ha mégis belevágnának, akkor Pitvarosig kellene a takszövig utazniuk. Hasonló a helyzet, vagy még ennél is bonyolultabb megszerveznie az életét egy többgyermekes családnak, ha valahol a Dél-Alföld déli térségében raknának fészket.

A csodát emlegető fiatal lány azt tervezi, hogy agármérnöknek tanul, de Csanádpalotára nem akar visszajönni, mert a mezőgazdasági vállalkozások családon belül megoldják a feladatokat. Teljesen telített a munkaerőpiac, csak akkor maradnának itt a fiatalok, ha jól fizető munkahelyek lennének elérhető távolságban. Azokat a helybélieket, akik a közeli Makón el tudtak helyezkedni a gumigyárban, vagy a kazánokat készítő üzemben, külön busszal hordják munkába, így legalább a menetrendhez nem kell igazodniuk, de sokan elmentek egészen Szegedig, hogy megfelelő munkahelyet találjanak. Ők inkább albérletekben laknak, vagy lakást vásároltak. Pitvarosról, Csanádalbertiről még Makóig is nehéz bejutni, nemhogy Szegedre, az még innen is macerás – magyarázzák többen is, hogy miért gond a távolság. „Házuk az itt élőknek többnyire van, több is, mint kellene – zárja rövidre a témát a fiatal lány.

Csongrád megyében a nagyvárosokhoz közeli települések népességfogyása megállt, sőt, megfordult az utóbbi években. Viszont azokban a falvakban, amelyek több mint 40-50 kilométerre vannak Szegedtől, és gyakorlatilag a mezőgazdaságon kívül semmilyen megélhetési forrás nem akad, a csok milliói ellenére sem fognak házakat építeni. Nagyobb eséllyel korszerűsítésre, bővítésre fordítanák a pénzt, vagy ha beépül a támogatásba (ahogy azt Nagy István agrárminiszter belengette), akkor a gazdasági épületeket is ebből újítanák fel.

A program várható káros mellékhatásairól Zsiday Viktor befektetési szakértő is írt blogjában. Úgy látja, a programnak jelenlegi formájában az lesz az eredménye, hogy a pénztelen gyerekes családok a nagyvárosoktól messze található falvakba költöznek, majd munkalehetőség híján naponta órákat fognak ingázni, a kicsit is ambiciózusabbak pedig a városokba fogják behordani gyerekeiket, így ők is órákat fognak értelmetlen utazással tölteni. A szakértő szerint a falusi csok csak arra jó, hogy tovább mélyítse a szakadékokat. Ha eleve nem az alapproblémára, a munkalehetőségek hiányára és a gyenge oktatásra fókuszálunk, akkor ez a program önmagában haszontalan, sőt káros lesz – tette hozzá.

 

hvg.hu 

Raskó György falurehabilitációs programja a kukában landolt?

Pont a Csanádpalotához hasonló településekre találta ki azt a rehabilitációs programját Raskó György agrárközgazdász, amely szerint az üres portákat egy helyrajzi számra kellene összevonni, és ezeken az egységesített ingatlanokon lehetne kisebb üzemeket létesíteni a ház körül megtermelt javak feldolgozására, értékesítésére. Több falu is kapott az ötleten, így például a vajtai polgármester is látna ebben fantáziát, a javaslatcsomagot azonban fiókba tette a kormány. Most a Magyar Falu Program milliárdjaiból utakat építenek, ami javít a vidék élhetőségén, de ebből finanszíroznának egyházi, önkormányzati közösségi tereket is, ami nem tűnik éppen a falvak lakosságmegtartó erejét növelő lépésnek. Még csokkal megspékelve sem.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!