A jegybanki igazgató arról beszélt, hogy az új lakások áfája körül a bizonytalanság ugyan megszűnt, de a hosszú távú, megfelelő szint megtalálása még nem került le a napirendről.

„Továbbra is fontos téma, hogy hosszabb távon mi legyen az új lakások forgalmi adójával. A legutóbbi döntéssel a bizonytalanság ugyan megszűnt, de a hosszú távú, megfelelő szint megtalálása még vita tárgya. Ez nem került még le a napirendről” – mondta.

Az interjúban ekkor a riporter szóba hozta, hogy egy korábbi lakáspiaci jelentésben régiós szinten mutatták be a kedvezményes lakásáfát. Példákat is bemutattak a szabályozásra, mint Szlovéniáét, ahol a kedvezményes áfa csak a saját célra vásárlóknak érvényes, a befektetők viszont a normál áfakulccsal tudnak lakást venni. Arra a kérdésre, hogy ilyen felvetésről tárgyalnak-e, Banai Ádám így nyilatkozott:

Nem titok, hogy számos ötlet felmerült, miként lehetne módosítani, differenciálni a szabályozást. Egyelőre nincs konszenzus, az lenne a cél, hogy a hosszabb távú szabályozás mind a kormányzat, mind az iparág érdekeinek megfeleljen. Az iparági szereplők a 27 százalékot túlzottan magasnak tartják. Az említett elemzésben magunk is azt írtuk, hogy régiós szinten ennél lényegesen alacsonyabb áfaszintet alkalmaznak az új lakásoknál. Mivel a legutóbbi döntés alig fél éve született, kérdés, hogy mikor nyílik meg legközelebb a lehetőség a módosításra.

Beszélt arról is, hogy a falusi csoknak árfelhajtó hatása is lehet, mert az érintett településeken az ingatlanvásárlásra fordítható ötmillió forint alatti áron zajlott az elmúlt időszak adásvételeinek kétharmada.