Nem csak a munkanélküliek, hanem a közmunkások nagy részét is kizárják a falusi csokra jogosultak köréből – erről forgatott egy anyagot az RTL Híradója. A tévések megkérdezték a kormányt is, a Miniszterelnökség pedig azt a választ adta:

A falusi csok célja, hogy becsületes magyar családok élhessenek az otthonteremtésüket segítő lehetőséggel, a tisztességtelen szándékúak pedig ne tudjanak visszaélni vele.

Az valóban igaz, hogy akinek priusza van, nem kaphat csokot. Sőt, ha valaki ellen még csak folyamatban van a büntetőeljárás, akkor sem jogosult a támogatásra, meg kell várnia a felmentő ítéletet. De sok olyan pontja is van a rendszernek, amelyek a becsületes magyar családok számára nehezítik meg a lakásvásárlást. Összegyűjtöttük, milyen buktatói lehetnek a csok igénylésének.

1. Mennyi munkaviszonyra van szükség?

A falusi csok felvételéhez legalább egyéves folyamatos tb-jogviszonyt kell igazolni, azaz kétszer annyit, mint az eredeti csokhoz, és a „normál csokkal” ellentétben itt nem lehet 30 nap megszakítás sem a munkaviszonyban. Még nehezebb a feladat akkor, ha nagycsaládról van szó: a háromgyerekesektől már legalább két év munkaviszonyt várnak el. Ez az a része a szabályzásnak, amely nem csak a munkanélkülieket, hanem sok közmunkást is kizárna a csokra jogosultak közül. Arról nincsenek pontos adatok, hogy a 125 ezer közfoglalkoztatott közül hány ember dolgozott egy teljes éven át megszakítás nélkül, de ők jellemzően rövidebb idejű munkaviszonyra számíthatnak, mint azok, akiknek az elsődleges munkaerőpiacon van állásuk.

Külön kategóriát jelentenek azok, akik gyeden vagy gyesen vannak. Az ilyen családtámogatás nem számít tb-jogviszonynak, csakis akkor kérhetnek csokot, ha egyébként megvan annyi munkaviszonyuk, amennyire szükség van az igényléshez. Vagyis az egyszerű csokhoz 180 nap (legfeljebb 30 napos megszakítással), a falusihoz egy vagy két gyerekkel egy év, három vagy több gyerekkel két év munkaidő kell.

2. Adhatnak-e csokot BAR-listásoknak?

Erre a kérdésre az a legjobb válasz: igen, de. Ez az a pont, ahol ketté kell bontani a támogatást. A csok ugyanis igénybe vehető akkor is, ha az ember nem venne fel kölcsönt mellé – ebben akkor érdemes gondolkozni, ha amúgy megvan a saját erő a lakás vásárlásához vagy felújításához. Ennél az igénylésnél nem vizsgálják azt, hogy a csok kérelmezőjének van-e köztartozása. Ha viszont már hitelt is felvennének a csok mellé, akkor a bank jogosult arra, hogy megvizsgálja az igénylő BAR-státuszát, ha pedig valaki fent van a BAR-listán, akkor gyakorlatilag esélytelen, hogy kölcsönt kapjon.

3. Az egyéni vállalkozók is kimaradhatnak, ha nem ügyeskednek

A csokkal támogatott ingatlannál nem megengedett a lakáscéltól eltérő hasznosítás – szerepelt már a legelső csok-rendeletekben is. Az valóban jogos elvárás, hogy ne irodaházat építsenek csokos pénzből, de a szabály nehézséget okozhat az amúgy teljesen tisztességes lakáscélra gyűjtő egyéni vállalkozóknak és sok kisvállalkozónak is. Az újabb rendeletek is egyértelműek: ha bejegyzik egy vállalkozás székhelyét a támogatott ingatlan címére, az lakáscéltól eltérő hasznosítást jelent.

A gyakorlatban ez kétféleképp okozhat bajt. Ha az ingatlan bővítésére venne fel valaki csokot, és ekkor derül ki, hogy a vállalkozásának a székhelyét is oda jegyezte be, akkor egyszerűen nem kapja meg a támogatást (arról nem is beszélve, hogy ha nem csak csokot, hanem mellé hitelt is felvenne, akkor milyen nehéz a helyzete a hitel elbírálásánál egyéni vállalkozóként). Ennél sokkal kínosabb lehet az, ha lakás vásárlására megkapja az ember a csokot, majd ez után bejegyzi oda a vállalkozását, ekkor ugyanis a csok összegét késedelmi kamattal együtt vissza kell fizetnie.

Igaz, ez a probléma áthidalható, ha valahova máshova jelenti be a vállalkozása székhelyét. A kisvállalkozók ezt nagy trükközés nélkül megtehetik, az egyéni vállalkozók viszont csakis olyan helyre jelentkezhetnek be, amely a saját tulajdonukban áll vagy jogosultak a használatára, például egy bérleti szerződéssel. Azaz ha valaki bejelenti az egyéni vállalkozását például a szüleihez, jogosult marad a csokra – más kérdés, hogy ez épp a trükközőket támogatja.

4. Baj lehet, ha a gyerek dolgozik

A csok különböző típusainál fontos a gyerekszám, de nem minden gyereket lehet automatikusan beszámítani itt. Az érthető, hogy az igénylők 25 évnél idősebb és a más lakcímen élő gyerekei például nem számítanak, de ha a 25 évnél fiatalabb gyereknek van rendszeres jövedelme, akkor sem lehet vele számolni a gyerekszámban. Ez pedig pont a szegény családok számára nehezíti meg az igénylést, hiszen ott gyakoribb az, hogy a gyerek 16 éves korában abbahagyja az iskolát, hogy dolgozni kezdjen.

Az elvált szülőknek is figyelniük kell: csak az jogosult a csok felvételére, akinél a bíróság a gyereket elhelyezte. Sőt, ha közös szülői felügyelet van, akkor annak jár a csok, akivel a gyerek azonos lakcímen él, függetlenül attól, hogy a másikkal mennyi időt tölt el.

5. Mi a helyzet a korábbi ingatlantulajdonnal?

2018 márciusában léptek életbe az új szabályok. Ha a csok-igénylést megelőző 5 évben az igénylő ingatlant adott el, akkor annak a teljes vételárát be kell forgatnia az újonnan vásárolt használt lakásba. Az új építésű ingatlanok vásárlására nem vonatkozik ez a szabály. A csokos ingatlanon kívül az igénylőknek bármennyi más lakásuk vagy házuk lehet.

6. Szerkezetkész lakást venne? Vigyázzon a részletekkel!

A 24.hu írt egy családról, amely szerkezetkész állapotú lakás vásárlásához és az utána következő felújításhoz nem kapta meg a bank támogatását. Az ügyet a Bankmonitor tette rendbe. Mint írták, ha a szerkezetkész, de használatba vételi engedély nélküli ingatlant magánszemély adja el, akkor a csokot csak a befejezésre lehet felvenni. Ha viszont úgy adja el cég a lakást, hogy annak még nem volt természetes személy tulajdonosa, akkor a vásárlásra is igényelhető csok. De hogy még bonyolultabb legyen, a folyósítás ilyen esetben csakis egy összegben lehetséges, miután a lakás elkészült.

7. Mi történik, ha a pár egyik tagja nem vehet fel csokot?

A csokot egyedülálló szülők, élettársi kapcsolatban élők és házaspárok is felvehetik. A házaspárokat annyival támogatják külön, hogy a még meg nem született gyerekek után csak ők kaphatnak támogatást.

Fontos részlete a szabálynak az, hogy az ingatlanban a pár mindkét tagjának tulajdonrészt kell szereznie. Ez azt is jelenti: ha egyikük nem jogosult csokra, például mert BAR-listás, priusza van, vagy épp egyéni vállalkozó, akkor az egész családot kizárják a jogosultak közül. Ezt akkor lehet áthidalni, ha a pár nem házasodott össze, és a csokra jogosult fél egyedülálló szülőként jelentkezik be, úgy, hogy az övé lesz a teljes tulajdonjog.