Fotó: Molnár Péter

Mivel erősítheti tovább Berettyóújfalu körzetközponti szerepkörét?

Berettyóújfalu egész huszadik századi helyzetét, fejlődését egy hatalmas nemzettragédia előzte meg és határozta meg. A csonka Bihar vármegye központját ki kellett jelölni, az egykori faluvárost várossá kellett építeni. Az elmúlt csaknem 100 évben mindig kistérségi központ voltunk. Ez a helyzet azonban változóban van, hiszen két negyedmilliós agglomeráció között, vagy ha úgy vesszük, akkor egy félmilliós agglomeráció közepén vagyunk. Ennek megpróbáljuk az előnyeit kihasználni. A gazdaságban látható Debrecen fejlődése. Mi is részei vagyunk ennek az agglomerációs tanácsnak, a „farvizén” mi is a fejlődés útjára szeretnénk lépni. A másik oldalon pedig ott van Nagyvárad, amely, úgy látjuk, egyre inkább alternatíva lehet az embereknek. Újfalu tehát megpróbál jól sáfárkodni azzal a speciális helyzettel, hogy azonos távolságban van Debrecentől és Nagyváradtól. Megpróbáljuk elérni, hogy a debreceni cégek beszállítói, alvállalkozói Berettyóújfaluban telepedjenek meg. Erre már van is érdeklődés. Ipari parkot építünk, a mi gazdasági területeink pedig a debrecenieknél jóval olcsóbbak. Ráadásul – a kistérségi központi voltunkból adódóan – munkaerő-tartalékokkal rendelkezünk. Berettyóújfaluban most 6,5-7 százalék közötti a munkanélküliségi ráta. Viszont szembesültünk egy új problémával, mégpedig a szakképzett munkaerő hiányával. Az idetelepülő cégeknek ez már probléma. Nem titok, ezen a téren az önkormányzatnak is van gondja, hiszen az alapellátásban házi gyermekorvost, logopédust, jól képzett szakembereket keresünk.

Nagyvárad, Partium. Járnak-e oda dolgozni?

Én úgy látom, fordított a helyzet. Mutatja ezt az ingatlanpiac is. Nagyváradról, a Partiumból, az Érmellékről a bihari településeken vesznek ingatlanokat. Egy újfalui szállítmányozási cég, mivel már Magyarországon nem talál megfelelő szakképzett munkaerőt, a Partiumból hoz dolgozókat. De tudjuk, hogy a gazdasági társaságoknál is inkább fordított a helyzet. Tehát nem innen mennek oda dolgozni, hanem onnan jönnek ide. Elég csak az egészségügyet nézni. Az elmúlt évtizedekben nagyon sok, magyar gyökerekkel rendelkező orvos Berettyóújfaluban és a környékén telepedett le. De ugyanez van az oktatás terén. Nem véletlenül említettem munkaerő-tartalékként Nagyváradot, a Partiumot.

Biharba ért az autópálya. Mivel készültek a fogadására?

Az autópálya meglétében a legfontosabb a közlekedés biztonsága. Az újfalui rendőrkapitány beszámolójában – mely a múlt évi munkájukról szólt – az egyetlen negatívum a közlekedési balesetek magas száma volt. Az autópályától leginkább a balesetek számában történő drasztikus csökkenést várjuk. Az autópályának persze van gazdaságélénkítő hatása is. Emiatt készültünk ezen a téren is. Pályázunk az ipari parkunk infrastrukturális fejlesztésére, továbbá az autópályához legközelebb eső részen egy 3 hektáros új ipari park kiépítését kezdjük el. De már látható, hogy a Debrecenben megtelepülő nagy cégek beszállítóinak ennél jóval nagyobb lesz a területigénye. Ha szükséges, a volt katonai terület 38 hektárját is ipari parkká tudjuk alakítani. A belvárosban a startupvállalkozásokat segítő inkubátorházat építünk. Ugyanakkor a szakember-utánpótlást is próbáljuk erősíteni. Berettyóújfaluban van a szakképzési centrum központja. Nemcsak a munkaerő-tartalékról van tehát szó, hanem a képzési központon keresztül az igényeket is ki tudjuk elégíteni.

Fotó: Molnár Péter

A turizmust is kedvezően befolyásolja a sztráda. Érezhető már ez?

Az autópálya és a turizmus viszonylatában a lehetőség mellett a veszélyforrást is látni kell. Továbbépül az észak-erdélyi autópálya, ami magában hordozza annak a lehetőségét is, hogy a Partium, Bihar, a Székelyföld irányába elmennek mellettünk. Nekünk addig kell felkészülnünk arra, hogy szó szerint le tudjuk rángatni a turistákat Berettyóújfalunál az autópályáról, amíg meg nem épül a sztráda Romániában. Az autópálya turizmusra gyakorolt hatását egyébként jelenleg még nem érezzük. Az biztos, hogy komoly vonzerő lehetünk. Most megpróbálunk erre felkészülni, pályázatok is vannak a fejlesztésre. Ennek legfontosabb része a Bihar Termálliget gyógyászati fejlesztése, a zsinagóga multifunkciós központtá bővítése, valamint a Bihari Múzeum épületének felújítása. Az országos műemléki védettséget élvező zsinagógánál a kivitelezési költségkeret és a vállalkozók hiánya miatt csúszásban van a projekt. A múzeumnál a közbeszerzésnél járunk, és úgy tűnik, mindkét beruházás a jövő év második negyedévében fejeződhet be.

A lakosságszám hogyan alakulhat a következő években?

Jelenleg 14 ezer 989. A rendszerváltáskor voltunk a legtöbben, 16 ezer 750-en. Tízszázalékos a csökkenés csaknem 30 év alatt. Viszont most fordulóponton vagyunk. A kormányzat és a település a saját intézkedéseivel megpróbálja megfordítani az eddigi trendet. Újfaluból főleg a gazdasági válság idején költöztek el, a környező kisebb településekről viszont mindig volt beszivárgás. Ezt kell egyensúlyba hoznunk. A 2017-ben meghozott családbarát intézkedések – melyek az önkormányzat saját forrásaiból valósulnak meg – jól kiegészülnek az EU-s pályázatokkal, amelyek szintén nagy segítséget nyújtanak. Ilyen az iparipark-fejlesztés, ami munkahelyeket, perspektívát jelent. Aztán létesül a büntetés-végrehajtás egészségügyi központja. Hamarosan 200 embert vesznek fel és képeznek ki, életpályát adhat az intézet. Inkubátorház is segítséget adhat a munkahelyekhez. A következő nagy pályázati segítség a fecskelakás építése. Családban élő fiataloknak tudunk ingyenesen 11, bútorozott lakást biztosítani. Ehhez kapcsolódik két ösztöndíjpályázat. Az egyik az egy éven belül felsőoktatásban, illetve szakmájukban végzőket célozza meg. Nekik 6 hónapon át havi 30 ezer forintot adunk. A másik pályázattal a hiányszakmákban dolgozóknak 12 hónapon keresztül havi 45 ezer forintot juttatunk. Ezek össze is vonhatók. Az önkormányzat saját forrásból is támogatja a fiatalokat. A családbarát intézkedéssorozatunk leghangsúlyosabb eleme az első lakáshoz jutók kiemelt támogatása. Eszerint a telket vagy használt lakást vásárlók vagy lakást építők félmillió forint támogatást kapnak. A házasságban élőknek ez vissza nem térítendő, az egyedülállóknak pedig kamatmentes hitel. De abban a pillanatban, amikor házasságot köt, az vissza nem térítendő támogatássá változik. Ez a rendszerünk felülről nyitott: aki megfelel a feltételeknek, annak forráshiány miatt nem utasítjuk el a pályázatát. Ugyanúgy támogatjuk az új polgáraink érkezését is. Minden berettyóújfalui baba szüleinek 30 ezer forint értékű babaköszöntő csomaggal kedveskedünk. De van óvodakezdési támogatásunk, kiszélesítettük a gyermekétkeztetésben részt vevők körét, és a gyermekétkeztetésben már több mint 20-féle speciális igényt ki tudunk elégíteni. Jól működő és felújított óvodáink, iskoláink vannak, a bölcsődét bővítjük, kiváló a művészeti oktatásunk. Uszoda, műjégpálya – a sportolás széles lehetőségét kínáljuk.

A belső és külső részek fejlesztését miként tudja összehangolni a város vezetősége?

Korábban a belső területekre fókuszáltunk, és most folyamatosan haladunk kifelé. Vitathatatlan, a lakóövezetekben, a kertvárosokban vannak hiányosságaink. Az előző városvezetés a föld alatti infrastruktúra kiépítését tűzte ki célul. Ez 100 százalékos a városban, és a zöldfelületeink is rendben vannak. A járdaépítést, illetve a magasabb műszaki tartalmú útfelújításokat minden évben a képviselők javaslata alapján készítjük el. A költségvetésből 100 milliót fordítunk útépítésre, utak karbantartására, járdaépítésre, belvízelvezetésre. De ez nem elég. Ami vitathatatlanul kevés, az a belterületi szilárd burkolatú út. Erre nincs pályázati lehetőség, önerőből pedig nem lehet utat készíteni. A város úthálózata csaknem 65 kilométer hosszú, a szilárd burkolatú utak 50 százalékos arányát még mindig nem értük el. A 100 százalékos arány elérése alsó hangon 10 milliárdos tétel. Több mint 90 utca nincs leaszfaltozva.

Fotó: Molnár Péter

A közmunka Berettyóújfaluban is a vége felé közeledik?

Egyre kevesebb a közmunkában foglalkoztatott személy. Volt 400 fő is, most 120. Az, hogy szakképzettséggel rendelkező ember közmunkás gyakorlatilag nem lehet, nekünk okoz problémát. Megjegyzem, az a legjobb, ha az illető hosszú távon stabil munkahelyet talál az elsődleges munkaerőpiacon. Ezzel együtt nálunk ott érezhető az eredményességcsökkenés, ahol korábban sok közmunkást foglalkoztattunk. A város köztisztaságában, a zöldfelületek és útfelületek tisztításában. Az idén egy hatfős városgazdálkodási csoportot hoztunk létre. Munkavállalókként, egyenruhában gondozzák a városi zöldfelületeket, utakat tisztítanak, karbantartanak. Ha kell, a következő években ez a létszám felmehet 10 főre is. Térkőgyártással és zöldségtermesztéssel is foglalkozunk. A térkőgyártás sikeres: a piac és a közintézmények parkolóit, a sétányokat leraktuk, most a kórház előtti parkolókat térkövezzük le, és készülünk a kultúrház melletti parkoló burkolására. A járdák térkövezésével bővítjük a tevékenységüket.

A költségvetést igen magas összeggel fogadta el a települési képviselő-testület…

Ennek oka a felhalmozási kiadások magas aránya. Az 5,5 milliárdos főösszegnek csaknem 60 százaléka. Ebben nincs kockázat, hiszen a 3,2 milliárdos felhalmozási kiadáshoz 75 millió forint önerőre van csak szükségünk. A működésre 2,3 milliárd jut. Tudtunk tovább is lépni, hiszen a szociális támogatási rendszerünk majdnem 100 millió, 20 milliót terveztünk adni a lakáshoz jutóknak, szociális célokra csaknem 140 milliót költünk. A civil szervezeteket, sportegyesületeket 17 millióval támogatjuk, benne vagyunk a Bursa Hungarica programban. Itt az állami keretet 6 millióval egészítjük ki. A köztisztviselőknél elértük, hogy a jelenlegi országos 38 ezer forintos köztisztviselői alapot három lépcsőben 50 ezer forintra növeltük. Az önkormányzati intézmény minden dolgozója 10 ezer forint jutalmat kap, minden vezető pedig dolgozónként 20 ezer forintos mozgóbérjutalmat. A költségvetésünk racionális, a fejlődés költségvetése. Példázza ezt, hogy ma már nincs parkolódíj, de van helyi buszjárat.

Újfalu is a béke szigete?

Nyugodtan mondhatom. Most volt a rendőrkapitány beszámolója, csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. Össze kell dolgoznunk a rendőrökkel. Több mint 2 évtizede jól működő polgárőr-egyesületünk van, melynek mi irodát, költségvetési forrást biztosítunk. A rendőrséggel közös szolgálatot látnak el, de biztosítják a rendezvényeinket, az oktatási intézményeknél pedig nagy segítséget nyújtanak. Tavaly az önkormányzat és a rendőrség együttműködési megállapodást kötött a térfigyelőkamera-rendszer fejlesztésére. Nagy felbontású, éjjel látó kamerarendszer telepítését kezdtük meg, amely várfalszerűen körbeveszi a várost, és figyeli a bejövő utakat. Idén pedig a város frekventált, fejlesztés alatt álló részein bővítjük a rendszert. Évente 10-15 kamerát szeretnénk telepíteni. Más téma, de nekem lényeges: a közelgő ünnep alkalmából a Hajdú-bihari Napló valamennyi olvasójának áldott húsvétot kívánok!

– Kovács Zsolt –