Magyarország leadta a 2019-2023 közötti gazdaságpolitikai terveit az EU-nak, azaz elkészült az ország úgynevezett konvergenciaprogramja. A dokumentum mégis leginkább az elmúlt évek történéseit veszi végig, amelynek a végén a kormány megveregeti a saját vállát, és jól megdicséri saját magát, mondván jelentősen sikerült csökkenteni a munkanélküliek számát, elérték a teljes foglalkoztatást, javították a vállalatok versenyképességét, illetve hamarosan megfordítják a negatív demográfiai folyamatokat.

Végel Dániel 

Mielőtt rátérnének az új feladatok taglalásába, kitérnek arra is, egyre több jel utalt arra, hogy a jelenlegi, a magyar gazdaság számára is kedvező exportlehetőségeket teremtő konjunktúraciklus véget érhet. Ennek több oka is van: egyrészt pár hónap múlva a jelenlegi lehet minden idők leghosszabb növekedési periódusa az USA-ban, amit jellemzően visszaesés (avagy más néven korrekció) szokott követni.

Hasonló a helyzet a tőzsdéken is – az S&P 500 index értéke a pénzügyi válság óta például megháromszorozódott –, de rossz jel az is, hogy csökken a rövid és hosszú távú értékpapírok prémiuma közötti differencia. Magyarországot ezen felül különösen érzékenyen érintheti az is, hogy a globális autópiac két éve stagnál, és a bizonytalan kilátások miatt visszafogott maradhat a jövőben is a kereslet.

Lassul a jövedelmek növekedése

Bár 2018-ban 11,7 százalékkal nőttek a munkavállalói jövedelmek, ez az emelkedés 2019-ben már 9,2 százalékra csökken, majd 2023-ig évente 8,1; 7,9; 8; illetve 8,3 százalékos béremelést vár a konvergenciaprogram. A tervek szerint ezzel párhuzamosan az idei 3,3 százalékos munkanélküliségi ráta 2023-ra 2,7 százalékra esik vissza.

A kormány mindezzel együtt optimista, mint írták, „továbbra is növekedési tartalékokkal rendelkezik a magyar gazdaság”. Ennek okai között említik, hogy a növekvő bérek miatt nőtt a lakosságnál az elkölthető összeg nagysága, másrészt a Magyarországon dolgozó vállalkozások olyan kapacitásbővítő fejlesztést jelentettek be (pl. a debreceni BMW-gyár vagy a Samsung gödi terjeszkedése), amelyekkel viszonylag kedvezőtlen világgazdasági környezet mellett is dinamikus maradhat a kivitel és növekedhet Magyarország világpiaci részesedése.

Orbán Viktor miniszterelnök a Samsung SDI gödi elektromosjárműakkumulátor-gyárának nyitóünnepségén 2017. május 29-én
MTI / Szigetváry Zsolt 

Harmadrészt a saját, versenyképességet javító intézkedéseit dicséri a kormány, hiszen ezek „megvalósítása hozzájárul a növekedési tartalékok feltárásához, valamint a termelékenység és a versenyképesség erősödéséhez”.

Ha minden Orbánék tervei szerint alakul, akkor a friss előrejelzések szerint a GDP idén és jövőre 4 százalékkal, 2021-ben 4,1, 2022-ben 4,2, majd 2023 újra 4 százalékkal nőne. Ez egyébként nagyrészt megfelel az előző évi adatnak, annyi különbséggel, hogy idénre és 2021-re 0,1 százalékkal kisebb, 2022-re ugyanennyivel nagyobb növekedést várnak.

Változások jönnek

Az idei évre a kormányzat az előirányzathoz képest 255 milliárdos plusz adóbevételt vár, a kedvező munkaerőpiaci folyamatok, a bérmegállapodás és a költségvetési bérintézkedések miatt. Mindezt úgy, hogy várhatóan júliustól 2 százalékponttal, 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke – majd a megállapodás értelmében a bérek alakulásának függvényében, további három alkalommal, 2-2 százalékponttal csökken az adókulcs.

Említenek még kkv-szektort segítő lépéseket (pl. a kiva-kulcs lehetséges csökkentését és belépési értékhatárának emelését), de tervben van az is, hogy adminisztráció csökkentése érdekében az adóbevallások teljes digitalizációja várható a vállalkozásoknál, és 2021-től a cégek számára is az adóhivatal készítheti az adóbevallást. Ezen felül "sor kerülhet az adórendszer további finomhangolására is”. Ez a dokumentum szerint nem csak a munkára rakódó közterheknek, hanem akár az adónemek számának csökkentését is jelentheti. (A világrekorder áfa csökkentése, vagy az egy számjegyű szja nem került szóba.)

Tudni fogják, mit tett külföldön

Az adóelkerülés és mesterséges nyereségátcsoportosítás megakadályozására hivatott szabályok megalkotásán túl Magyarország az adóügyi információcsere területén is széleskörű együttműködés kiépítésére törekszik, többek között a pénzügyi számlainformációk, valamint az országonkénti jelentések területén is. A határon átnyúló adóügyi konstrukciókkal kapcsolatos új uniós szabályozás hazai átültetése 2019 során várható – olvasható a dokumentumban.

Folytatnák a gazdaság kifehérítését is, így a jövőben várható a pénztárgépek és online számlázás rendszerének a bővítése, de új lendületet adnának az e-számlázás elterjedésének, ahogy tervezik a munkát terhelő elvonások csökkentését, illetve ezzel párhuzamosan az egészségre káros termékek fogyasztását terhelő adók emelését is. Igaz, pontos számokat – ahogy az adócsökkentésnél sem – nem írtak, inkább csak általánosságban fogalmazták meg ezeket az elképzeléseket.

Elismerik azt is, hogy 2020 után már kevesebb uniós forrással kell számolni – hogy mennyivel, azt ma még senki sem tudja biztosan –, így hiába a növekvő adóbevételek, az államháztartás összes GDP-arányos bevétele a 2020-as 43,3 százalékról egészen 39,4 százalékig csökkenhet. A brüsszeli pénzek visszafogása miatt míg 2020-ban az összes kormányzati beruházás 67 százaléka valósulhat meg tisztán hazai forrásból, addig 2023-ra már 87 százalékra nőhet ez az arány. Ehhez azonban érdemes egyből hozzátenni, hogy a Paks II. beruházás ebben az arányszámban nem szerepel, mivel azt felhalmozási transzferként veszi számba a statisztika.

Készpénz helyett állampapírt – akár otthonról is

A harmadik Orbán-kormány rendkívül fontosnak tartja azt is a jelenlegi 6 ezer milliárd forintról 2023-ra 11 ezer milliárd forintra növekedjen a lakosság állampapír-állománya. Hogy ebből mi fog megvalósulni, az kérdéses, ám tény, hogy ma már a háztartások új megtakarításainak több mint 40 százaléka állampapírba került, így a lakosság állampapírpiaci részesedése 20 százalék fölé ugrott a 7 évvel ezelőtti 5 százalékról.

Fazekas István 

A folyamatot ugyanakkor biztosan nehezíti, hogy a megtakarítások 15 százalékát továbbra is készpénzben tartják a magyarok, amivel nemcsak a legmagasabb arányt produkálja az ország az EU-ban, de ezzel jelentős károkat okoz is a gazdaságnak a konvergenciaprogram szerint: a készpénz nem része ugyanis a pénz körforgásának, emellett egyszerűsíti az adóelkerülést, valamint magas gyártási és szállítási költségekkel jár.

Hogy ez a jövőben ne így legyen, illetve növelje is a megtakarítások hosszát – a magyarok jellemzően maximum egy évben gondolkodnak, akkor is, ha tudják, évekig nem lesz szükségük a pénzre –, három lépést tervez a kormány: június 1-től jön a kifejezetten a lakosság számára készített, 5 éves futamidejű állampapír, miközben több más terméket kivezetnek a piacról, hogy egyszerűsödjön a választható termékpaletta. Utolsó lépésként pedig növelik az értékesítő helyek számát, így ne lepődjön meg, ha a jövőben a lakástakarék-pénztáraknál is az új állampapírokat kínálják önnek.

De nem is feltétlenül kell odamenni, a dokumentum szerint ugyanis „a lakástakarék-pénztárak több ezer alkalmazottjának segítségével személyesen, akár az otthonában is nyithat majd bárki értékpapírszámlát és vásárolhat lakossági állampapírt”. További kedvezmény, hogy a 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírok után megszűnik a kamatadó-fizetési kötelezettség.

Minderre nagy szüksége is van az államnak, ugyanis a cél, hogy 2022-re az adósságráta előreláthatólag már a maastrichti 60 százalékos kritérium alá kerül – igaz, épphogy, hiszen a kormányzat 59,3 százalékot célzott meg erre az évre. Mindez azt is jelenti, hogy a jelenlegi konvergenciaprogram a tavalyinál nagyságrendileg 0,4-0,9 százalékponttal alacsonyabban futó adósságpályával számol, leginkább a kedvező gazdasági növekedésre hivatkozva.

Az államháztartás és a nyugdíjasok

Az államháztartás nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kiadásait az elmúlt években már jelentősen csökkentették, és a jövőben is relatíve alacsonyabb kiadásokkal számolnak – áll a dokumentumban. Az intézkedések fő iránya a konvergenciaprogram szerint „a legjobb nemzetközi gyakorlatokkal összhangban és a várható élettartam emelkedését követve a korhatár emelése, a tényleges nyugdíjba vonulási korcentrum jelentős emelése és az indexálási szabály megváltozása volt”. Ennek megfelelően 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár.

Mindez azonban nem elég, mivel a népesség idősödése a korfüggő kiadások emelkedésével jár, ami pedig az államadósság hosszú távú növekedését erősíti. Bár a nyugdíjak reálértékét meg kívánják tartani, a konvergenciaprogramban az is szerepel, hogy a GDP százalékában mérve az összes társadalmi juttatás 1,1 százalékponttal mérséklődhet 2020 és 2023 között.

Ide kapcsolódóan hosszan írnak arról, hogy a kormány milyen családsegítő programokat indított az elmúlt években, majd levonják a konklúziót: a családtámogatások várhatóan tompítják a magyar népesség előrejelzett idősödését, amivel párhuzamosan a nyugdíjrendszer területén végrehajtott intézkedések – pl. korhatár emelése – miatt a nyugdíjkiadások jelentősen lassabb ütemű növekedése várható hosszútávon.

A növekedés azonban nem megállítható, így a nyugdíjkiadások a 2016-os 9,7 százalékról 2070-re 11,2 százalékra növekednek a GDP arányában. Az egészségügyi kiadások a GDP arányában 2016 és 2070 között 4,9%-ról 5,7%-ra, az időskorúak ápolására fordított kiadások 0,7%-ról 1,1%-ra, míg az oktatási kiadások 3,6%-ról 3,8%-ra nőnek Magyarországon – legalábbis a mostani tervek szerint.

Visszatérve a családtámogatásokra: ott is várhatóak újdonságok: 2019 júliusától kibővül a 2015. július 1-je óta elérhető családi otthonteremtési kedvezmény (csok), másrészt ugyancsak júliustól lesz igényelhető a fiatalok életkezdését szolgáló egyszeri, ún. Babaváró támogatással nyújtott kölcsön. Ezen felül megemlítik azt is, hogy 2022- re 70 ezerre emelik majd a bölcsődei férőhelyek számát.

Az államháztartási célok elérését az is nehezíti, hogy egy, a dokumentumban talált számítási modell szerint a jövedelmüket csak részben bevalló háztartások átlagosan a munkajövedelmük 20,3 százalékát titkolják el. Ez természetesen nem minden vagyoni helyzetben azonos: a legmagasabb az eltitkolt jövedelem az alsó, illetve a felső jövedelemtizedekre jellemző. Arra sajnos nem tért ki az elemzés, hogy hány háztartás rendelkezhet titkolt jövedelemmel.