Az amerikai és az európai kontinens gazdasági kapcsolataira ráfér az erősödés – vélekedett Szajlai. Kifejtette: korábban a két földrész hozta össze a globális GDP több mint felét, az elmúlt tíz évben az Európai Unió és a kontinens részesedése 30-ról 20 százalékra esett vissza, míg az Egyesült Államok nagyjából tartani tudta azt. Az USA kirobbanó formában van, amit az unióról már nem lehet elmondani, hiszen több dolog visszahúzza a tagállamokat.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

A világ legnagyobb cégei közt nincs uniós

Emlékeztetett: Európa globális kibocsátási szintje úgy esett vissza, hogy az Európai Unió tagjainak a száma az elmúlt 15 év leforgása alatt csaknem megduplázódott. Mint mondta, az új Európai Parlamentnek a kontinens globális kitettségének javítása lesz a legfontosabb feladata.

Arra a kérdésre, hogy a világ legnagyobb cégei között miért nincs Európai Unióból származó, Szajlai azt mondta: az EU-nak felül- és túlszabályozott jogrendszere van, és a problémát az Alstom–Siemens-fúzió írja le a legjobban, miszerint az unió a monopolhelyzettől tartva nem engedi működtetni azokat a vállalatokat, amelyek a globális erőtérben is versenyezhetnének. A két cég fúziójából már politikai vita is kerekedett – hívta fel a figyelmet.
A túl sok szabályozás jelentősen visszaveti az Európai Unió működését – összegzett, majd kitért arra is, hogy az Egyesült Államokban egy jogszabályról akár egyetlen nap alatt dönthetnek, addig az EU bürokráciáján belül ez akár másfél évet is igénybe vehet.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Erik S. Lesser)

Az új Európai Parlamentnek össze kell majd illesztenie az európai nemzetek jogrendszerét, hiszen jelenleg 28-féle érdek van az unión belül – húzta alá.

Gyorsabb döntésekre van szükség

Európa jelenleg fáziskésésben van az Egyesült Államokkal szemben, hiszen a tengerentúlon már véget ért a technológiai váltás, és az unió túl keveset fordít kutatásra-fejlesztésre és innovációra. Az EU előírt egy 3 százalékos GDP-arányos küszöb, ezt kontinentális szinten sem érték még el, és Magyarország sem.

Szajlai Csaba szerint az Egyesült Államok azért is tart jelenleg az EU előtt, mert teljesen más mentalitású népek alkotják az amerikai államot, ez a történeti fejlődésre vezethető vissza. Mint mondta, az is az okok közé sorolható, hogy a közép-európai régió
jelenleg lendületben van,

Nyugat-Európa viszont a technikai recesszió állapotába került.

Ez a mozaik egy színes térképet eredményez – összegzett.

A struktúrák megmerevedtek, gyorsabb döntésekre lesz szükség, ezért a döntéshozatali mechanizmusokat alaposan át kell alakítani. Japán, Dél-Korea vagy az Egyesült Államok nagyobb ütemű növekedését nem lehet csak a kulturális eltérésekkel és a sok-sok nemzetállami törekvéssel magyarázni. A legfontosabb tényező a teljesítmény – vélekedett.

Szajlai szerint az unió a 24. órában van, és most kell eldöntenie, hogy skanzen akar lenni, amely bemutatja, hogy mi maradt meg az elmúlt évszázadokból, vagy egy innovációra épülő gazdaság. A lisszaboni stratégiában lefektették, hogy 2010-re, majd 2020-ra Európa lesz a legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő térség a világon, mára viszont ezek a célok elhalványultak – fogalmazott.