Fotó: Molnár Péter

Az atomiparnál „hi-techebb” ipar nincs, a nukleáris technika nagyon fontos nemcsak Magyarországnak, de az egész világnak

– jelentette ki Pintér Ákos az aláírást kísérő sajtótájékoztatón. Hozzátette, az egyetemen zajló magas színvonalú műszaki és természettudományos oktatás megfelelő hátteret nyújt a most induló új szak számára. Ezzel egyetértett Lenkei István is, aki arról beszélt, az általuk indított Paks II. Akadémiához a legjobb felsőoktatási intézményeket választották, a debreceni mellett még öt másikat, melyek egyedülálló együttműködésben vesznek részt a képzésben.

Elhangzott: a tananyagfejlesztésben a Debreceni Egyetem oktatói is közreműködtek, négy tárgy kidolgozásában vettek részt, kettő esetén tantárgyfelelősként. Az új atomerőművi blokkok már az építés alatt több ezer mérnök munkáját igénylik, az üzemeltetéshez pedig több százra lesz szükség; s mivel működésüket 60 évre tervezik, Paks II. meglehetősen hosszú távú életpályamodellt tud kínálni.

A Debreceni Egyetem (DE) régi stratégiai céljai között korábban kissé háttérben maradt, néhány éve viszont előtérbe került a műszaki képzés fejlesztése. 2015-ben hirtelen megjelentek a városban olyan termelő vállalatok, melyeknek jelentős igénye volt innovatív, jól felkészült mérnökökre, s erre a kihívásra reagálva az intézmény létrehozta a műszaki-informatikai kabinetet. A testület azóta is mindent megtesz az érintett képzési területek fejlesztése érdekében, ezt igazolja a mostani esemény is – fejtette ki Pintér Ákos általános rektorhelyettes szerdán, amikor atomerőmű-üzemeltetési szakmérnöki képzésről szóló együttműködési megállapodást írt alá az új atomerőművi blokkok kivitelezéséért felelős projekttársaság képviselőjével.

Felidézte, hogy jelentősen nőtt a DE mérnöki szakjaira első helyen jelentkezők száma, például gépészmérnökök esetén egy év alatt másfélszeresére. A műszaki képzés fejlesztéséhez jó alapot nyújt az igen erős természettudományos háttér is – hangsúlyozta.

– Nagyon fontos számunkra, hogy az általunk elindított Paks II. Akadémia tanulói a nukleáris iparban elvárt magas színvonalon kapjanak oktatást. Ezért azon hat felsőoktatási intézményt választottuk ki, melyek a legjobbak, és kellően felkészültek a feladatra – mondta el Lenkei István, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója. A DE mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, valamint a Pannon, a Miskolci, és a Dunaújvárosi Egyetemet nevezte meg, ezek bevonásával és együttműködésében készült el a tananyag és indul az egy éves képzés.

„Az atomerőmű-üzemeltetési szakmérnöki diplomát megszerzők olyan ismeretek birtokában lesznek, amelyek segítségével a Paks II. építésében és későbbi üzemeltetésében részt tudnak venni”

– mondta Lenkei István. Hozzátette, a képzés nem „biankó csekk” a hallgatók számára, nem jelent biztosan állást, szigorú felvételi követelményrendszernek is meg kell felelniük, azonban ennek teljesítésére minden esélyük meglesz. Megjegyezte, az erőmű és a DE kapcsolata évtizedes, több kollégája is itt végzett.

– Tapasztalataink szerint a projekt egyre több szakembert igényel, akiket egyre nehezebb Paksra csábítani. Holott az építkezés során több ezer mérnök fog dolgozni a helyszínen, és később is folyamatosan több százra lesz szükség – hangsúlyozta Mittler István, a Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója. Bizakodását fejezte ki, hogy a fiatal mérnököket megfogja majd a lehetőség, hogy „az évszázad beruházásán” dolgozzanak; a 7-8 évig tartó építésén, majd Paksra letelepedve a működtetésén. Elmondta, a képzést a Zrt. segíti toborzással, valamint a finanszírozást is vállalta, így a hallgatóknak a részvétel ingyenes, feltételként mérnöki alap- vagy mesterképzés végzettséggel kell rendelkezniük. Országosan száz főt iskoláznának be, legtöbbet a BMGE-n, Debrecenben egyelőre tízet, jelentős érdeklődés esetén azonban több hallgató, többszöri képzés is lehetséges.

SzT

Négy tantárgy

A Debreceni Egyetem oktatói a képzés kialakításában, valamint négy tantárgy anyagának kidolgozásában vettek részt. A sugárvédelem és dozimetria, illetve az atomerőművi vegyészeti ismeretek esetében tantárgyfelelősként is, továbbá a nukleáris környezetvédelem, valamint a villamos hálózatok és irányítástechnikai berendezések tárgyak ismeretanyagának összeállításán is dolgoztak.