Fotó: Matey István

A tavalyi gyenge év után a világ meghatározó termelő és exportáló országainak mindegyikében emelkedni fog a búzatermés mennyisége – közölte dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a XXVI. Búzakonferencián kedden. A Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet idei tanácskozásán az új kutatási eredmények mellett a piaci tendenciákról és az idei várható felvásárlási árról is tájékozódhatott a mintegy 200 érdeklődő, gazdálkodó.

– A világ a valaha mért legnagyobb búzatermést várja: 777 millió tonnát (Mt). Ez a szám a felhasználást követi, ami körülbelül 759,4 Mt. Az össztermés 20 százalékát (153,8 Mt) Európába várják, a legnagyobb készletei Kínának vannak, ahol most is 132 Mt-t irányoztak elő. Az Európában várható számok is növekedést mutatnak, bár hazánkban a márciusi adatok szerint 4,8 millió tonna, azaz kevesebb lehet az idei búzatermés – fogalmazott az előadó.

Fotó: Matey István

A fele exportra mehet

A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeztetett: egykor 1,1 millió hektár területen termeltünk búzát Magyarországon, most 950-960 ezer hektár körül van a vetésterülete. Az utóbbi 6 esztendőben emelkedett a termés mennyisége, de ebben az évben nem lesz meg a tavalyi 5,2 millió tonna. Még így is bőven fedezi hazánk szükségleteit a várt 4,8 millió tonna, amiből 1,2 Mt őrlésre megy, 0,8-ből takarmány, 0,3-ből vetőmag lesz, s ugyanennyit vihet el a nemrég átadott visontai gabonafeldolgozó, ahol a búzából értékes ipari alapanyag lesz. Belföldön tehát 2,6 Mt-t használunk fel, dupláját tudjuk megtermelni az ország szükségletének.

– A búzaexportunk alakulását látva kiemelhetjük, hogy a 2 Mt-t meghaladta az utóbbi hat év kiszállítása. 2013-tól nézve a termésátlag 5,3 Mt, az exportátlag 2,6 Mt volt. Az exportunk irányáról szólva: 44 százaléka Olaszországba ment tavaly, ami tradicionális piacunk volt. Ezt a piacot féltem most az egyik oldalról az orosz, ukrán, kazah piactól, a másik oldalról pedig a román és a bolgár termelőktől. Nem csupán azért, mert nőtt a termésátlaguk, de versenyelőnyben lehetnek a fekete-tengeri kikötők miatt, amin keresztül olcsón tudnak szállítani – hangsúlyozta.

A magyarországi árakat idén is az fogja meghatározni, hogy exportra mennyiért lehet elvinni a búzát. Jelenleg 180 euró körül van a napi ár, amiből 25-30 euró szállítási költség – az így maradó 150 eurós ár, vagyis 48-49 ezer forint per tonna lehet a várhatóan induló ár. Ez a tavalyi induló árnál magasabb, de nem biztos, hogy sokkal fentebb megy.

Versenyképes a hazai búzatermés, éljünk vele

A világon a búza a legnagyobb területen termesztett gabonanövény, de egyre fogy a termőterülete. Hazánk remek termelési adottságokkal rendelkezik, hiszen területünk 60-64 százalékát műveljük. (A világban 9 százalék a művelhető területnagyság, ahol szántóföldi növényt lehet termelni.) A búzából tehát tudunk versenyképes növényt csinálni, szükség is van erre, hiszen növekszik a világ népessége, egyre több élelmiszerre van szükség. Az is nyilvánvaló, hogy édesvízkészleteink fogyóban vannak, és a klímaváltozás hatásai is tetten érhetők. Ahhoz, hogy a búza versenyképesebb lehessen, hogy az európai 28-ak termésátlagában előrébb kerüljünk, vannak teendők – fogalmazott dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a keddi Búzakonferencián. – Nem volt rossz az utóbbi öt év terméseredménye, de talán nem kellene ezzel megelégedni – folytatta, majd felsorolta azokat az elemeket, amelyek segítenék az előrelépést.

Mivel a búza nagytáblás növény, segítené az előrelépést a gazdaságos tábla- és üzemméret. Ugyanígy a tudatosabb választás a termelési célt illetően: minden gazdának tudni kellene, hogy saját fogyasztásra, takarmánynak vagy exportra termel. A célzott fajtaválaszték, a fémzárolt vetőmagok, a magyar fajták használata is fontos. Ugyanígy a szakemberképzés, a kapuban lévő generációváltások sürgetése, s persze az öntözésfejlesztés. – Kiváló adottságainkat jobban hasznosítva, a kedvező jelenlegi hazai adózás mellett egyértelműen versenyképes a hazai búzatermés. Lényeges, hogy búzát alapvetően nagyban lehet termelni, hiszen ehhez a földminőség kiváló, a világon itt vannak a legjobb földek – mondta dr. Lakatos Zoltán.

Barak Beáta

Variációk a búzatáplálásra

Búzatermesztéskor nemcsak a kizárólagos foszforsav- és a kizárólagos nitrogénfelhasználás teremti meg a legkedvezőbb feltételeket a növények számára, hanem azoknak együttes alkalmazása – ebből a gondolatmenetből kiindulva tárta információit, tudományos eredményeit, tartamkísérleteit a hallgatóság elé dr. Árendás Tamás, az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa a Búzakonferencián.

A több éve, évtizede zajló martonvásári kísérletekből származó adatok világosan mutatták, hogyan hat a trágyázás és a fajtaválasztás különböző időjárási körülmények között a búzatermésre, s milyen táplálási variációk garantálják a magasabb termésmennyiséget.

Dr. Pepó Péter egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet igazgatója sok hasznos információ között a Naplónak elmondta, hogy a mezőgazdaság egy tudomány, mégis sokan művelik, művelhetik szaktudás nélkül. Pedig a konferencián is felsorolt, bonyolult, egymásra épülő technológiai lépések sokasága vezet el a búza termőre fordulásáig. Ebben segít az egyetem oktatóinak „Integrált növénytermesztés I–II–III.” címmel megjelent tankönyve is.