Jelentős kárt tett idén az eső és a csapadékos időben terjedő gombafertőzés a szabadföldi szamócatermésben is, ezért akár 20-30 százalékkal is drágább lehet a termés - idézi az MTI Apáti Ferencet, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökét.

Az eper, ami szamóca

Először gyorsan tegyük tisztába, hogy miről is van szó! Amit a szakember csak szamócaként nevez, az a köznyelvben eper.

Pedig hivatalosan az eper az eperfa gyümölcse, vagyis hatalmas lombos fákon, a szabadban terem, ez az a bizonyos szederre emlékeztető sötétlila, nagyon finom gyümölcs, nem erről lesz szó, megkülönböztetésként ezt nevezzük most faepernek!

A köznyelvben egy olyan gyümölcsöt nevezünk epernek, ami egy teljesen más faj. Amikor eperfagyit, vagy eoerturmixot kérünk, akkor a szamócára gondolunk, vagyis a földhöz közeli kis növényen termő piros, szív alakú finomságra, amelynek kis magok vannak a külsején.

Egyébként, a szamóca nem bogyós gyümölcs, de például az angol is a "berry"-k között tartja számon, hiszen strawberrynek nevezi. Akit érdekel a sok-sok berry jelentése, ez egy remek blogbejegyzés e témában.

A latin fragaria (olasz fagyizókból lehet ismerős a szótő, ott ugyanis fragole van az eper fagyi megnevezésénél), vagyis a szamóca valójában a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik és az alma rokona, nem a faeperé

Ebben a cikkben - némi zavarkeltési céllal - a továbbiakban szinonimaként használjuk a szakmai és a köznyelvi kifejezést, és természetesen a zöldségesnél kapható eperről és nem a fákról szüretelhető faeperről lesz szó.

Fagy és gomba

Na de vissza a szakemberhez és az árakhoz! Apáti Ferenc elmondta, hogy a fagyok és az aszály idén nem okozott érdemi kárt a szamócaültetvényekben, ugyanakkor az eső és a gombafertőzés miatt a mintegy 400 hektáros hazai szabadföldi termőterület 20-30 százaléka is kieshet.

A magyarországi szamócatermő terület 40-50 százalékát teszi ki a szabadföldi termesztés, amelynek hektáronkénti termelési költsége évente 5-10 millió forint, míg hajtatott (fóliás) termesztés esetén akár 15-40 millió forint is lehet.

Közmunkások szedik a szabadföldi epret Kerecsenyen 2018. május 10-én. Az önkormányzat 10 ezer tõ epret mûvel közmunkaprogramban.
Fotó: Varga György / MTI

A hazai termelés jelentős része
■ a Szentendrei-szigeten,
■ Nagykőrös-Lajosmizse-Nyársapát,
■ valamint Szatymaz-Zsombó térségében folyik,

Az országban megtermelt szamóca 90 százalékát belföldön fogyasztják el, 10 százalékot pedig az osztrák, a lengyel és a szlovák piac vesz fel. Ezzel szemben jelentős az ország importja, a magyar termés körülbelül felét teszi ki. Magyarország legnagyobb partnere Spanyolország, emellett olasz és görög eper is nagy mennyiségekben van jelen a kereskedelemben, de általában csak május közepéig.

A nemzetközi piac

Ha mennyiségre fordítjuk le a termelést, itthon átlagosan 9 ezer tonna szamóca terem, ehhez jön az említett 4 ezer tonna körüli spanyol és görög import.

A világ legnagyobb termelői egyébként Kína (3 millió tonna), az Egyesült Államok (1,4 millió tonna), Mexikó (390 ezer tonna), Törökország (360 ezer tonna) és Spanyolország (290 ezer tonna), a mi másik fő partnerünk, Görögország még a top 10-ben sincsen. Érdekesség, hogy Kína valósággal berobbant az epertermesztők világába, 5 éve nem volt érdemi epertermesztése, ma nemcsak a legnagyobb termelő, de a kínai eper minősége is kifogástalan.

Egyél epret, fiatal maradsz!

Az eper egyébként nem véletlenül népszerű.

Az 1700-as évek elején Chiléből világhódító útra induló gyümölcs azon túl, hogy finom, antioxidánsban is gazdag, és ezért a közvélekedés alapján
■ jó a szív- és bőrproblémákra,
■ gátolja az öregedést ,
■ de állítólag még a rák kialakulásának esélyeit is csökkenti.

Az eper használata ezért nemcsak az élelmiszerekre korlátozódik, de  parfümök kozmetikumok előállításához is használják.