Az idén az átlagosan 25 ezer tonnás kajszibaracktermésnél valamivel többre, míg az őszibaracknál a fagyok miatt közepes, 30-35 ezer tonnás termésre számít a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Apáti Ferenc az MTI érdeklődésére elmondta, hogy tavaly a rekordgyenge termés miatt mindkét barack ára magas volt, így azok idén jelentősebben csökkenhetnek. Ugyanakkor a magyar barackár szempontjából még kérdéses, hogy az olasz importból fog-e az országra zúdulni kajszi- és őszibarack, mivel az lenyomhatja az árakat, még akkor is, ha nem lesz túl sok a belföldi termesztésből.

A kajszibarack szezonja június közepén-végén indul és július a főszezon, míg az őszibaracké július közepén kezdődik, és szeptember közepéig tart.

Beszélt arról is, hogy az aszály mérsékelten sújtotta a baracktermést, a tavaszi fagyok ugyan a kajsziba is belecsíptek, az őszibarackban viszont komolyabb károkat okozott. Emellett a hűvös, csapadékos időjáráskor terjedő gombafertőzésektől eddig még sikeresen megóvták az állományt.

A kajszibaracktermés évjárattól függően a 10 és 40 ezer tonna között, míg az őszibaracké 15 és 60 ezer között ingadozik. Az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyoktól függően 12-14 milliárd forint van, amelyben a két fajta fele-fele arányt képvisel.

A legjelentősebb kajszibarack-termőtáj Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, ahol körülbelül 1700 hektár kajszibarack ültetvény található, amelynek mintegy harmadán a gönci magyar kajszi fajtát termesztik. Nagyobb termesztőterületek találhatók Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyékben, összesen körülbelül 900 hektár, valamint Közép- és Dél Dunántúlon 700-800 hektár. Őszibarackot 3000 hektáron termesztenek az országban, ezer hektáron Szeged-Szatymaz környékén, a kétezer hektár pedig elszórtan Pest, Somogy és Bács-Kiskun megyében található – jegyezte meg.