Fotó: Matey István

Felejthetetlen élményben lehetett része azoknak, akik ellátogattak csütörtökön este a Pálfi István Rendezvénycsarnokba, az MVFC-Berettyóújfalu és a Haladás ötödik döntős mérkőzésére.

A házigazda Mezei-Vill semmit sem bízott a véletlenre, 5–1-re nyerte meg a találkozót. Amílcar a 10. percben vezetést szerzett, majd nem sokkal rá Samuel Sanchez ugyan egyenlített, de jött Gál István, és újra előnybe lőtte az övéit. Fordulás után tovább nyomott a Berettyó, melynek rohamai eredményre is vezettek. Amílcar ismét betalált, mellette pedig Serginho, valamint Szabó Péter is megzörgette a vendégek kapuját. Sikerével az MVFC 3–2-es összesítéssel elhódította a legjobbnak járó trófeát a férfi futsal NB I. 2018/19-es szezonjában.

Fotó: Matey István

A közönség végig együtt élt a játékkal, szinte belehajtották a győzelembe kedvenceiket. Majd’ felrobbant a csarnok a lefújás pillanatában, a Mezei-Vill 2014 után ismét bajnoki címet ünnepelhetett. Az öröm percei következtek, a játékosok átvették jól megérdemelt aranyérmeiket, majd a kupát a magasba emelve jelezték, nincs most náluk jobb az országban. A szurkolók is a pályára özönlöttek, mindenki gratulálni akart a bajnokcsapat tagjainak. Készültek a közös fotók, a gyerekek aláírásokat gyűjtöttek, mindenki mosolygott és ünnepelt. Nem csoda, hiszen a Magyar Kupa-diadal után a bajnokságot is behúzta az Újfalu, mely így a Bajnokok Ligájában is indulhat a következő szezonban.

Így még értékesebb

Kis túlzással ki kellett tépni a drukkerek öleléséből Gál Istvánt, akit a fantasztikus sikerről kérdeztünk. – Feltettük az i-re a pontot, az egész éves teljesítményünket pecsételtük meg ezzel a sikerrel. Nehezen indult a döntő, nem gondoltam volna, hogy csak az ötödik mérkőzésen dől el, de úgy hiszem, így még értékesebb ez a bajnoki cím. Minden elismerésem a Haladásé, erőn felül teljesítettek, az a mentalitás, amit végig mutattak, példaértékű. Az ilyen összecsapások viszik előre a magyar futsalt – vélekedett Gál, aki még sokáig szeretné folytatni a sportot, és bízik benne, átélhet még hasonló sikereket.

Képgaléria: MVFC-Haladás férfi futsal bajnoki döntő, 5. mérkőzés

A találkozóval kapcsolatban elmondta, végig próbálták pörgetni a játékot, a Hali csak kontrákból tudott veszélyeztetni. – Örültem a gólomnak, felszabadította a csapatot, onnantól kezdve már azt játszottuk, amit tudunk. Még a meccs hatása alatt vagyok, szinte még fel sem fogtam, mit értünk el. Azt hiszem, az sokatmondó, hogy az alapszakaszt és a rájátszást is veretlenül zártuk, minden derbire úgy készültünk, mintha döntő lenne, egyben volt a csapat, megérdemelten lettünk az elsők.

„Felemelő érzés az a szeretet, amely körülvesz minket, ilyen fantasztikus közönség előtt vétek rosszul játszani, vagy akár kikapni. Az a buzdítás, amit most kaptunk, illetve máskor is, szinte egyedülálló, rengeteget hozzá tudnak tenni a teljesítményünkhöz a szurkolóink” – fogalmazott a rutinos futsalos.

Sokat léptek előre

Az MVFC mind a négy bajnoki címéből kivette a részét a gárda csapatkapitánya, Trencsényi János. – Persze jó érzés, hogy ott lehettem minden sikernél, de annyiból talán mégis rossz, hogy mikor visszaszámolok, le kell húznom a zoknimat is, hiszen már több mint tíz év eltelt. Szeretek a Mezei-Villben játszani, remek társaság alakult ki, talán a mostani a legjobb. Sokat küzdöttünk azért, hogy bajnokok lehessünk, kicsit sajnálom, hogy ötmeccses lett a döntő, ám a siker így is ugyanolyan édes. Sokat léptünk előre az elmúlt egy évben, felmerült benne, mi lett volna, ha a Győr nem szűnik meg, és újra ellenük vívtuk volna a döntőt. Az lett volna az igazán értékmérő, de nem bánom, hogy így alakult, hiszen bajnokok lettünk – mondta Trenyó, aki szerint nagy dolog, hogy otthon ünnepelhettek, és megjegyezte, ennyien talán még sosem voltak a csarnokban futsalmeccsen.

Megtudtuk, a 38 éves kapitánynak nehéz feldolgoznia, hogy megváltozott a szerepe a csapaton belül, és már nem jut annyi játéklehetőséghez, de nem adja fel, még érez magában erőt, és amíg teheti, a pályán bizonyítana.

HBN