A statisztikák szerint tavaly a 20-34 éves korosztály 16,5 százaléka tartozott idei európai uniós szinten, ami 15 millió fiatalt jelent. Az arányok azonban országonként elég nagy eltérést mutatnak: főleg délen és kisebb mértékben keleten jelent problémát a fiatalok passzivitása, Európa középső és északi országai jobban állnak ebben a tekintetben. Olaszországban a legrosszabb a helyzet, ott a NEET-csoport a korosztály 28,9 százalékát teszi ki a 2018-as adatok alapján.

MagyarorszĂĄgon ennĂŠl jobb a helyzet, nĂĄlunk 17 szĂĄzalĂŠk a se nem tanulĂł, se nem dolgozĂł 20-34 ĂŠvesek arĂĄnya, azaz csak fĂŠl szĂĄzalĂŠkkal haladjuk meg az uniĂłs ĂĄtlagot.

Ez viszont mĂŠg Ă­gy is 340 ezer fiatalt jelent.

A statisztikák szerint 2013 óta folyamatosan javul a magyarországi arány, bár a nők korában 2016 óta alig változott a helyzet. Tavaly a 20-34 éves férfiak 7,8 százaléka, míg a nők 26,6 százaléka tartozott a NEET-csoportba. Ez a nagy különbséget részben betudható a gyerekvállalás miatti kiesésnek, de keleten még így is sokkal nagyobb a nemek közötti különbség, ami arra utal, hogy más tényezők is közrejátszhatnak: a régió iparközpontú gazdasági szerkezete, illetve a nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetése és a velük szembeni társadalmi elvárások.