Több száz, repülőgéppel Budapestre eljutni szándékozott utasnak hozott balszerencsét augusztus 13. napja. Például a Ryanair Nápolyból indult járatára jegyet váltottaknak, az ugyanis 22 óra 50 perc helyett csaknem két és háromnegyed órával később, hajnali 1 óra 33 perckor (azaz már 14-én) landolt Ferihegyen. Még rosszabbul jártak a WizzAir-rel a Liverpoolból a magyar fővárosba tartók, mivel a menetrendben feltüntetett 23 óra 55 perc helyett csak hajnali 3 óra 22 perckor szállt le a gépük. Ám a legkeserűbbek mégis a Tel Avivban fedélzetre lépettek lehettek, akik több mint 4 órával az előzetesen feltüntetett esti fél 8-as időpont után, csak éjfél előtt 12 perccel érkezhettek meg a Liszt Ferenc repülőtérre.

Első ránézésre meghökkentő, hogy Európában az EuroControl adatai szerint a járatoknak csak a háromnegyede érkezik meg pontosan vagy néhány perces késéssel a rendeltetési helyére, a járatok egynegyede legalább negyedórát, gyakran azonban több órát is késik.

Különösen nyáron gyakoriak a késések, a járatkimaradások, a várakozással vagy a poggyászokkal kapcsolatos panaszok, ami nem csoda, hiszen az üdülési szezon miatt ilyenkor érthetően többen veszik igénybe a légitársaságok szolgáltatásait, mint az év egyéb részeiben. S ha még olyan nagyszabású sporteseményekre is sor kerül, mint például az egy időben, augusztus első hetében megrendezett Forma 1-es futamra a Hungaroringen és a Maccabi Európa Játékokra, az csak még jobban megnöveli a reptér már amúgy is hatalmas forgalmát. Mindez óhatatlanul fokozza a hibázás lehetőségét. Ilyenkor egy kis figyelmetlenség, hanyagság, szervezetlenség is bosszantó hibákhoz vezethet.

Az uniós szabályok értelmében, ha egy járat több mint 3 óra késéssel érkezik meg úti céljához, az utasok több tízezer forintos kártérítésre jogosultak. Kivéve, ha a járat rendkívüli körülmények miatt késett, ezt azonban a légitársaságnak bizonyítania kell. Eszerint az augusztus 13-án pórul jártak közül csak a Nápoly-Budapest között repülők nem jogosultak kártérítésre.

Amely egyébként nemcsak késés esetén járhat, hanem a járat törlésekor, túlfoglalásakor, vagy akkor, ha az utas nem azon az osztályon kap helyet, ahova a jegyet vásárolta. Amennyiben a feladott poggyász elveszik vagy megrongálódik – ez esetben akár több százezer forint is ütheti a kárvallott utas markát, miután a kártérítés körülbelül 1300 euróig terjedhet. Ügyelni kell azonban arra, hogy az elveszett vagy megrongálódott poggyász miatti kártérítési kérelmet 7 napon belül, írásban kell benyújtani, a késve érkező poggyászról szólót pedig az átvételétől számított 21 napon belül.

A kártérítési igényt először a légitársasággal szemben kell érvényesíteni. Sajnos nem ritka azonban, hogy egyes cégek megpróbálják elkerülni a fizetést, nem válaszolnak az ügyfelek panaszára, a saját hibájukat rendkívüli körülményként próbálják feltüntetni. Olyan is előfordul, hogy a légitársaság készséggel elismeri a hibáját, ám annak orvoslásával késlekedik. Az idei nyár legnagyobb port felvert esete kapcsán – amikor a WizzAir június 25-én nem néhány órás, hanem egyenesen egy napos késéssel indult csak el Londonból Budapestre – például még a történtek után több mint egy hónappal sem kapta meg több tucatnyi utas a 250 eurós (mostani árfolyamon több mint 80 ezer forintos) kártérítését. Noha amiatt a magyar kormány még fogyasztóvédelmi vizsgálatot is kezdeményezett a fapados légitársasággal szemben.

Ám az utasoknak nem kell várniuk a hatóságokra, maguk is tehetnek azért, hogy gyorsan, pereskedés nélkül hozzájussanak a nekik jogosan járó kártérítéshez. Attól függően, hogy az adott légitársaságnak Magyarországon vagy egy másik uniós tagállamban van a székhelye, illetve a képviselete, indíthatunk fizetési meghagyásos eljárást (FMH) vagy európai fizetési meghagyásos eljárást (EU FMH). Ezeket bárki, bármely magyarországi közjegyzőnél kezdeményezheti, nem szükséges hozzá se ügyvédi közreműködés, se bizonyítékok csatolása.
Az FMH előnye, hogy meglehetősen gyors. Ha a közjegyző mindent rendben talál a kérelemben, akkor 15 napon belül kibocsátja a fizetési meghagyást (elektronikus úton beadott kérelem esetén 3 munkanapon belül). Az FMH megindításához szükséges űrlapokat le lehet tölteni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapjáról. Ha a légitársaság a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.

Ezután a közjegyző kérelemre elrendelheti a végrehajtási eljárást, így néhány héten belül pénzhez juthat az utas. A végrehajtási eljárás iránti kérelem formanyomtatványa is megtalálható a kamara honlapján. Ezt a kérelmet ugyanahhoz a közjegyzőhöz kell benyújtani, mint aki a fizetési meghagyást kibocsátotta.

Az európai FMH hasonlóan működik, egy magyar nyelvű formanyomtatvány kitöltésével bármelyik magyar közjegyzőnél kezdeményezhető. A közjegyző legkésőbb 30 napon belül megvizsgálja a kérelmet, és kézbesíti az európai fizetési meghagyást az adósnak. Ha a légitársaság nem vitatja a követelést – erre a kézhezvételt követően 30 napig van lehetősége –, a közjegyző végrehajthatóvá nyilvánítja az európai fizetési meghagyást.

Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követően a repülőgép üzemeltetője vitatja a tartozást (jogi szakkifejezéssel: ellentmondással él), akkor az utason múlik, hogy folytatja-e az ügyet a bíróságon. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása – annak ismert és súlyos következményei miatt – önmagában jelentősen növeli a fizetési hajlandóságot.

Mindenesetre csak olyan ügyben érdemes eljárást kezdeményezni, ha a követelésünk jogosságában biztosak vagyunk, és rendelkezünk az annak bizonyításához szükséges dokumentumokkal is.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.