A kutatók szerint az Egyesült Államok keleti partvonala mentén a ritka északi simabálnák, míg a nyugati oldalon a kék bálnák esetében növekszik a szerencsétlen találkozások száma. Kalifornia partjainál 2018-ban az előző évekhez képest megháromszorozódott az esetek száma, ami legkevesebb tíz incidenst jelent.

Ez azt jelenti, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma sokkal magasabb a regisztrált eseteknél. Amellett, amikor halászhálóba gabalyodnak, a hajónak ütközés az egyik leggyakoribb halálok a nagytestű bálnák esetében.

Egy 9 éves simabálna holtteste fekszik a New Brunswick-i Miscou-sziget tengerpartján, miután 2019. június 7-én este egy partra vontatták.

Fotó: Getty Images

Természetvédők, tudósok és állatbarátok próbálják elérni a londoni székhelyű Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnél, hogy lépjen fel a bálnák védelmében, ám a sikerhez a hajózási ipar egészével való együttműködésre van szükség.

Mindhárom incidens a Kanada partjainál lévő Szent Lőrinc-öbölben történt. A szakemberek szerint a tengeri emlősök egyre többször keresik fel a területet táplálkozás céljából, miután az új-angliai partoknál emelkedik a vízhőmérséklet.

A kutatók szerint a globális felmelegedés hatására megváltozó óceáni környezet miatt az északi simabálna és néhány másik faj is egyre gyakrabban elhagyja a hajóforgalomtól távol eső védett övezeteket.

Amikor egy fő táplálékforrásuk odébbáll, akkor elkezdenek új zsákmányszerző helyek után kutatni

– magyarázta Nick Record, a Maine állambeli East Boothbayben működő Bigelow Óceántudományi Laboratórium munkatársa.

A kutatók szerint az Egyesült Államok nyugati partvonala mentén a 2000-es években kezdett növekedni a halálos kimenetelű ütközések kockázata, ahogy a kékbálna-populáció elkezdett egyre északabbra húzódni az Északi-Csendes-óceánban.