2020. május 27. Szerda, Hella.
 
A rémhírterjesztés eddig a fehér hollónál is ritkább volt MagyarországonForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2020-03-31 09:30:12
Címkék: Bihari hírek
A rémhírterjesztés új, második alapesetét is bevezetné a parlament előtt lévő, vitatott koronavírus-törvényjavaslat, amelyet hétfőn minden bizonnyal megszavaz a kormánytöbbség. A Btk-módosítást sokan (például a történész Ungváry Krisztián) a vélemény-és sajtószabadság korlátozásának, a kormányt érő kritika elnémítására tett kísérletnek látják, az újítás ugyanis 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetné azt, "aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa".

A jelenleg hatályos büntető törvénykönyv rémhírterjesztés címén annak helyez kilátásba 3 évig terjedő börtönt, aki "közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére".

Kíváncsiak voltunk, hogy a rémhírterjesztést tiltó, már létező Btk.-paragrafus hogyan működött a gyakorlatban, milyen esetekben látták megalapozottnak a bíróságok, és mennyire voltak szigorúak az ítéletek. Az derült ki, hogy az elmúlt jópár évben egyáltalán nem voltak bíróságig jutó ügyek.

  • Az anonimizált bírósági határozatok tárában egyetlen olyan ítéletet sem találtunk, amely rémhírterjesztéssel vádolt ember ügyében született volna.
  • A rendőrség honlapjáról elérhető statisztika szerint 2013-tól kezdve egészen a legutóbbi, koronavírusos időkig nem regisztráltak egyetlen rémhírterjesztés bűncselekmény sem.
  • A 2013-at közvetlenül megelőző időszakról annyit biztosan tudunk az OBH oldaláról elérhető bírósági statisztikából, hogy sem 2012-ben, sem 2013-ben, sem 2014-ben nem ítéltek el senkit sem jogerősen rémhírterjesztésért.

Körmendi migránsok, sorosozás, puccskísérlet

A rendőrségi statisztikából az látszik, hogy eljárások elvétve, de azért indultak, csak éppen az ügyek nem jutottak el a vádemelésig. A 2013 és 2018 júliusa közötti időszakban összesen 15 eljárás indult Magyarországon rémhírterjesztés miatt. Ebből egy kivétellel az összes, azaz 14 ügy rögtön az elején, a feljelentés elutasításával el is halt. Egyetlen 2013-as eljárás jutott egy picit tovább, de az is a nyomozás megszüntetésével ért véget.

A megtett, de - ahogy a statisztikából látszik - elutasított feljelentések egy részével a sajtó is foglalkozott. Ilyen volt például, amikor 2016-ban a körmendi migránsokról és a kézilabdás lányokról valótlanságot közölt az Atv.hu. Akkor a város fideszes polgármestere, Bebes István rémhírkeltőnek nevezte a híradást, és kérte a rendőrséget: vizsgálja ki, hogy ki volt a valótlan tartalmú információk forrása. Az ügyben a nyugat.hu cikke szerint konkrétan feljelentést is tett rémhírterjesztésért magánszemélyként Noé Krisztina.

A Jobbik szóvivője, Mirkóczki Ádám 2017 végén azzal állt ki sajtótájékoztatót tartani, hogy kormánytagokat és fideszes politikusokat jelent fel rémhírterjesztésért a sorosozás miatt. 2018-ban pedig a PM-es Tordai Bence a házelnököt, Kövér Lászlót készült feljelenteni rémhírterjesztésért, miután ellenzéki parlamenti képviselők tiltakozó akciója után Kövér puccskísérletről beszélt.

Az abonyi riogatás már az ügyészségnél

Ezek az ügyek tehát végül nem jelentek meg regisztrált bűncselekményként a statisztikában. Most viszont, a koronavírus járvány megjelenése óta már adott hírt a rendőrség vádemelési javaslattal lezárt nyomozásról rémhírterjesztési ügyben.

A gyanúsított egy 18 éves abonyi férfi, aki március 18-án az egyik legnagyobb közösségi oldalra kitett posztjában a rendőrség szerint azt híresztelte, hogya Pest megyei Abony egyik részén megjelent a koronavírus és mindenkinek félnie kell. A posztra rövid idő alatt több tucatnyian reagáltak és többen meg is osztották. A fiatalember beismerő vallomást tett, és nagyon sajnálta a történteket. A rendőrségi közlemény szerint azt mondta: nem gondolt bele, mekkora bajt okoz bejegyzésével.

Az ügy iratait továbbították az ügyészséghez: ha ott is úgy látják, hogy megállt a rémhírterjesztés, hosszú évek óta ez lehet majd az egyik első rémhírterjesztési ügy, ami bíróságon köt ki.

Borítókép: AFP Fotós: Cristian Hernandez

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!