„Noha jelenleg a specifikus kutatások lehetőségei korlátozottak, a rendelkezésre álló tanulmányok szerint a vírus képes lehet a normális légzéssel is aeroszolizálódni” – fogalmazott a levélben Harvey Fineberg, a Nemzeti Tudományos Akadémia járványügyi tanácsának elnöke. Az NTA a Fehér Ház kérésére foglalt állást, elsősorban abban a kérdésben, hogy érdemes-e széles körben javasolni a lakosságnak az arcvédő maszkok viselését. Mint arról az Index is írt, ez a kérdés elég sok ellentmondást szült eddig, és folyamatos viták tárgya jelenleg is.

„A jelenlegi kutatások alátámasztják annak lehetőségét, hogy a koronavírus terjedhet akár légzés során képződő bioaeroszolokkal is” – írta Fineberg arra a kérdésre, hogy terjedhet-e a vírus akár beszéd útján is, köhögés és tüsszentés során keletkező váladékcseppek nélkül.

A levélről hírt adó CNN emlékeztet arra, hogy az amerikai járványügyi központ (CDC) jelenleg érvényben lévő tájékoztatása szerint az új koronavírus képes tüsszentéssel és köhögéssel terjedni, két méteres távolságon belül. Fineberg levele szerint ez így is van, de szerinte most már hozzá kell írni a sima beszédet, sőt magát a kilégzést is a terjedési módokhoz.

Fineberg levelében egy másik potenciális veszélyforrásra is felhívta a figyelmet. Azt írta egy kínai és amerikai kutatásokra hivatkozva, hogy a kórházak levegőjében hosszú ideig kimutatható a vírus, ami képes sokáig lebegni. Ez pedig azért veszélyes, mert akkor is terjedhet a fertőzés, amikor a kórházi dolgozók nem viselnek védőfelszerelést, és hiába takarítanak alaposan, a fertőzöttektől távoli helyiségekbe is képes eljutni és sokáig fertőzőképes maradni a kórokozó. Az, hogy a vírus mennyi ideig képes a levegőben maradni, több tényezőtől is függ, de leginkább attól, hogy a fertőzött személy beszéd közben, kilégzéskor mennyi vírust juttat a környezetébe, és hogy a szoba szellőzése milyen, tette hozzá Harvey Fineberg: „Ha olyan szobában aeroszolizálódik a vírus, ahol nincs szellőztetés, akkor előfordulhat, hogy később valaki a szobába lépve elkaphatja a fertőzést.”

Érdemes összevetni az NTA nem túl biztató állásfoglalását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) három nappal ezelőtti, március 29-i összefoglalójával és három új kutatási eredménnyel frissített ajánlásaival. A WHO azt írja, hogy a jelenlegi ismeretek szerint az új koronavírus 5-10 mikrométernél nagyobb átmérőjű folyadékcseppeken, aeroszolokon (közeli köhögés és tüsszentés) és közvetlen vagy közvetett érintés útján terjed leginkább. A WHO 75 465 kínai Covid-19 eset elemzésére hivatkozva azt írja, hogy nincs arra nézve adat, hogy a vírus képes lenne huzamosabb ideig a levegőben maradni és nagyobb távolságokban is fertőzni.

Szakszerű, könyökhajlatba történő tüsszentésre szólító reptéri plakát

Fotó: Kai Schwoerer / Getty Images Hungary

A WHO szerint ennek ellenére elképzelhető, hogy előfordulhat fertőzés ilyen úton is, de ehhez nagyon speciális klinikai körülmények kellenek: a fertőzött személy intubálása, tüdőendoszkópos vizsgálata, manuális lélegeztetése és így tovább – csupa olyan kórházi eljárás, ami azzal jár, hogy a fertőzött beteg légutaiból nagyobb mennyiségű vírus ürülhet.

A WHO azt is írja, hogy a valóban vannak olyan kezdeti stádiumban lévő kutatások, amik arra utalnak, hogy a vírus képes hosszú ideig a levegőben maradni és fertőzni, de ezeket nagyon óvatosan kell interpretálni, mivel szintén nagyon specifikus kísérleti környezetre vonatkoznak (nagy hatékonyságú aeroszolképző gépekkel modellezték a vírus légideszantos képességeit). A WHO ezzel kapcsolatban azon az állásponton van, hogy amíg nincs több oldalról is szakmailag lektorált kutatási eredmény erre vonatkozólag, addig nem lehet bizonyítottnak venni a vírus levegőben való könnyű terjedésére vonatkozó állításokat – viszont mihelyst ilyen szilárd bizonyítékok előállnak, a WHO azonnal módosítani fogja állásfoglalását és ajánlásait.

(Borítókép: "Zsebkendőbe köhögj, tüsszents!" – közszolgálati tájékoztató Las Vegasban. Fotó: Ethan Miller/Getty Images Hungary)