2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Borsodba előbb érkezett meg az éhezés, mint a koronavírusForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2020-04-05 15:15:04
Címkék: Bihari hírek
Arról még nem tudnak a borsodi kisfalvakban, hogy bárki is elkapta volna a koronavírust. A gazdasági válság viszont villámgyorsan elérte az ország elmaradottabb régióit. Van olyan falu, ahol egy nap alatt hatvan férfi vesztette el a fővárosi állását, tartalékokat pedig eddig se tudtak felhalmozni. A boltok vagy bezártak, vagy úgy felmentek az árak, hogy alig tudnak valamit venni a helyiek, a településről pedig félnek kimozdulni a járvány miatt. Többen azt mondják, jelenleg a civil szervezetek adományai tartják életben ezt a régiót, ahol az éhezés már mindennapos probléma. Elkísértük az Age of Hope Alapítványt Borsodba, lesújtó kép fogadott az ország végén.

Nyoma sincs a koronavírusnak Tornanádaskán, jut eszembe elsőre, ahogy autónkkal befordulunk a vasútállomás mellett a szlovák határ melletti borsodi faluba. Tele van az utca emberekkel, ami a kiürült pesti utak után egészen különös látványt nyújt.

Pedig csípős hideg van, pár kilométerrel arrébb még havazott is. Itt mégis pólóban, pulóverben rohangálnak a gyerekek, az asszonyok pedig kisebb-nagyobb csoportokba verődve beszélgetnek egy-egy háznál.

QP | Quality Placement

Gyorsan elvesztették a munkahelyeket

A 850 fős Tornanádaska az ország egyik legszegényebb települése. Sok házba a mai napig nincs bevezetve az áram és a víz, így az ott lakók kénytelenek naponta többször az utcai közkúthoz kijárni. Ez különösen veszélyes egy járvány idején, itt mégse a betegségtől félnek a legjobban.

A KISEBB FALVAKBAN ELŐBB JELENT MEG AZ ÉHEZÉS, MINT A KORONAVÍRUS.

A gazdasági válság egy pillanat alatt ért el Borsodba, tömegével vesztették el az állásukat azok, akik a fővárosba vagy más nagyvárosba jártak dolgozni.

Van olyan falu, ahol egy nap alatt hatvan, Budapesten dolgozó férfinak mondtak fel

– mesélte útközben Tóth Ákos, az Age of Hope Alapítvány vezetője. Önkéntes fiatalokkal élelmiszert és fertőtlenítőszert vittek a hét elején két településre, mi pedig elkísértük őket, hogy megnézzük, hogyan érinti a koronavírus a borsodi régiót.

„70 ezer forint jön be egy hónapban. Ebből nem lehet 12 gyereket felnevelni – panaszkodik egy tornanádaskai nő. – A hónap végére egy kiló lisztem maradt mindössze. Vakarót tudok belőle gyúrni, mást nem.”

Nem fagyhat meg a gyerek a házban

Amíg bent ülünk a szobában, folyamatos a járkálás, ki-be jönnek a házba a gyerekek és felnőttek. Hiába figyelem, meg nem tudnám mondani, kik laknak itt, és kik a szomszédban. Tornanádaskán olyan rosszak a lakhatási körülmények, hogy nem tudnak otthon maradni az emberek, itt lehetetlenség betartani a kijárási korlátozást. Nem ritka, hogy több generáció él együtt, és akár tizenöten-tizenhatan is laknak egy kétszobás házban.

Ahogy kijövünk a házból, már legalább tíz roma asszony vár ránk az utcán. Azonnal körbevesznek, és kórusban kezdik el ránk zúdítani a panaszaikat. Talán a rajtunk lévő maszk az, ami miatt tisztes távolságban megállnak, maszkot vagy kesztyűt itt senkin se látni, a járványról szóló hírek alig jutnak el ide.

79 éves vagyok, mégis naponta megyek fáért az erdőbe. Nem fagyhatnak meg a gyerekek a házban

– panaszkodik egy idősebb nő a csoportból.

Nekünk senki se segít. Gyógyszerre, ételre sincs pénzünk

– hangzik el többször is a vészkiáltás a beszélgetésben.

Csak a közmunka maradt

Mint szép lassan kiderül, az élelmiszerárak itt is alaposan felmentek az utóbbi hetekben, van amit másfél-kétszeresen áron lehet csak kapni. De ennél is jellemzőbb az áruhiány, az egyik boltot be is kellett zárni, mert nem tudták feltölteni a készletet. Így marad a másik, ami a helyiek beszámolója szerint drágább.

TÖBBSÉGÜK KI SE MER MOZDULNI A FALUBÓL, MERT FÉLNEK, HOGY A JÁRVÁNY MIATT NEM JÖHETNEK VISSZA.

„Akkor miből élnek?” – kérdem hangosan az egyre népesebb csoportból, mire rávágják, hogy közmunkából. Már akinek jut, mert azt mondják, csak az kap munkát, aki a polgármesterre szavazott, és jóban van Beri Tamással. A beszámolók szerint mint az ilyen kistelepüléseken általában, a polgármester itt is élet-halál ura, ő dönt arról, hogy ki dolgozhat, és ki nem. Legalábbis a helyiek így élik meg. „A férjem másfél évig nem kapott közmunkát. Most is csak három hónapra vették fel” – mondta az egyik asszony.

Pár kanálnyi ebédet kapnak a gyerekek

KAPCSOLÓDÓ
Digitális oktatás? Itt vannak házak, ahol áram sincs!

Digitális oktatás? Itt vannak házak, ahol áram sincs!

Civil segítőket kérdeztünk, hogy mik az első tapasztalatok a hátrányos helyzetű településeken az iskolák bezárása után. Versenyfutás indult, hogy a távoktatás alatt ne növekedjenek még jobban a társadalmi egyenlőtlenségek.

A tornanádaskaiak helyzete akkor fordult katasztrofálissá, amikor a járvány miatt bezártak az óvodák és az iskolák. Addig legalább a gyerekek naponta háromszor kaptak enni, most ez sincs. Itt nem a távoktatás a szülők legfőbb gondja, hanem az, hogy mit tud enni a gyerek otthon. Az iskolánál kell naponta sorban állni az ebédért, de a beszámolók szerint édeskevés, amit ott kapnak.

Kilenc gyerekre kapunk két kistányérnyi tésztát

– meséli valaki a csoportból, más pedig azt mondja, a három gyerek ebédje alig tölti meg egy ételhordó felét.

AZTÁN KIDERÜL, ŐK EGÉSZ JÓL JÁRTAK, MERT VAN OLYAN IS, AKI MÉG ENNYIT SE KAPOTT. MINT MESÉLI, MIRE ODAÉRT A KONYHÁRA, MÁR ELFOGYOTT AZ EBÉD, NEM KAPTAK A GYEREKEI ENNI.

Szerettük volna megkérdezni Beri Tamást, hogy mégis ez hogyan lehetséges, de nem volt a településen, amikor ott jártunk. Később többször is kerestük telefonon és emailben, ám cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérni.

Ő volt az a polgármester, aki októberben úgy ünnepelte a választási győzelmét, hogy egy jakuzziban pezsgővel locsolta magát, és a kamerába azt üvöltötte:

ezt most beszoptátok!

Pár éve pedig akkor írtunk róla, amikor uzsorázás miatt volt büntetőpere.

FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után sikerült felvenni a kapcsolatot Beri Tamással. A polgármester tagadta, hogy ne adnának minden jogosult gyereknek ebédet, mint mondta, papírt vezetnek róla, hogy ki vette át a meleg ételt. Hozzátette, az adagokat a szabályok szerint mérik ki. "Nem egyszer még marad is az ételből, így az időseknek is tudunk adni" - állítja. Arról is beszélt emellett, hogy aki szeretne, az el tud menni szerinte dolgozni, de a cikkben megszólalókat nem tudja rávenni a munkára, közmunkát pedig elsősorban azoknak ad, akiknek a gyerekei tanulnak. "Ne keverjük össze a szegénységet a lustasággal és az igénytelenséggel - jelentette ki.

Civilek tartják lélegeztetőgépen az elmaradottabb térséget

Tornanádaskától délre, a valamivel jobb módú, bár az országos átlaghoz képest még mindig nagyon szegény településeken sem sokkal jobb a helyzet. Tóth Ákos azt meséli, az elmúlt hetekben folyamatosan kapják a megkereséseket. „Volt olyan nap, hogy 28 faluból telefonáltak, hogy sürgős segítségre szorulnak.” Közben viszont a lakossági adományok teljesen visszaestek, mindenki próbál tartalékolni és a saját készleteit feltölteni.

Már a hátrányos helyzetű gyerekek nyári táboroztatására gyűjtött pénzhez kellett nyúlni, hogy két nagy autóval almát, krumplit és fertőtlenítőszert vihessen az alapítvány két településre.

Nem ez az alapítvány fő profilja, de nem dőlhetünk hátra és várhatjuk, hogy mikor mehetünk gyerekeket táboroztatni

– magyarázza az alapítvány vezetője. Segítettek akkor is, amikor árvíz volt, vagy a tranzitzónában gyerekeket éheztettek.

Most a koronavírus miatt szorulnak sürgős segítségre az ország gazdaságilag elmaradottabb régiói, a civil szervezetek adománygyűjtő akciói nélkül ugyanis teljes lenne a kilátástalanság. Ezt már Siroki László civil jogvédő meséli Tomoron, miközben kipakoljuk az autóból az ide hozott adományokat.

Akciócsoportot javasol az ombudsman

A társadalom anyagilag kiszolgáltatottabb tagjai különösen nehéz helyzetbe kerültek a járvány miatt, fogalmaz közös közleményében Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, Szalayné Sándor Erzsébet és Bándi Gyula.
"Hangsúlyozottan arra kérünk tehát mindenkit, hogy közös életünknek ebben a kivételesen embert próbáló időszakában semmiképpen ne hagyjuk magukra a leginkább rászoruló embereket, közösségeket."
Az alapvető jogok biztosa azt javasolja a döntéshozóknak, hogy "hozzanak létre a sérülékeny csoportok rendkívüli védelmével és támogatásával foglalkozó, és különösen a hátrányos helyzetben élő gyermekeket és családjukat segítő akciócsoportot, amelyhez szakmai tapasztalatunkat szívesen felajánljuk."

Megállt az élet a koronavírus miatt

A legnagyobb baj, hogy egyáltalán nincs stratégiájuk az önkormányzatoknak a krízisre

– magyarázza tapasztalatait Siroki, aki több településsel is napi kapcsolatban van. – Megállt itt minden. Sötétben ülnek otthon az emberek, a gyerekek pedig sorra kapják az egyeseket, ha nem tudják elküldeni a feladatokat.” Pedig még csak a járvány elején járunk, de Sirokinak elképzelése sincs, mi lesz itt hónapok múlva.

Vannak persze pozitív példák is a faluban. Izabella két lánya szerencsés helyzetben van, hiszen van eszközük, hogy részt vegyenek a távoktatásban. Izabella ráadásul mindennap segít a harmadik osztályos lányának a tanulásban, ami szintén ritkaság ezen a környéken. Azt elismeri, hogy nem könnyű, de ami jobban aggasztja, a bizonytalanság, hogy nem tudni, mit hoz a másnap.

Félünk. Nem tudjuk, mi lesz

– fogalmaz Izabella.

Tollat is kell küldeni a feladatlapok mellé

Bár a boltokban itt se lehet maszkot kapni, egy szendrői szakközépiskolában elkezdtek maszkokat varrni, már a rendőröknek el is készült az első adag.

Azt gondolná az ember, hogy városban jobb a helyzet, de Kavalyecz András, az Abigél Szakközépiskola igazgatója szerint ugyanúgy nincs pénz Szendrőn, mint a kisebb falvakban. „Nincs fűtés, nincs kaja – foglalja össze, hogy mit tapasztal a legtöbb diákja körében. – Hidegben pedig nem lehet tanulni.”

Itt nem is erőltetik a digitálisan távoktatást, papíron küldik el a feladatokat, hetente többször érte jönnek a gyerekek. Sok helyre még tollat is kell adni, mert az sincs otthon.

Küzdünk, harcolunk, csak ehhez semmi segítséget nem kapunk

– fogalmaz az igazgató. Szendrőn ugyanúgy probléma a munkahelyek tömeges megszűnése és az élelmiszerárak növekedése, mint Tornanádaskán. Mint mesélik, eddig 250-300 forint volt egy kiló kenyér, most 450 forintot is elkérnek érte a boltban.

„Mindig van egy kis hiányérzetem, amikor hazaérünk” – mondja Tóth Ákos az út végén.

Ide nem egy-két autóval, hanem legalább tíz busszal kellene adományokat hozni.

(Borítókép: Bődey János / Index)

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!