Azonban az alvállalkozói lánc végén álló cég, amely a munkát elvégezte, nem kapta meg a pénzét. 43 millióval tartoznak neki. Az utat ezért most elbontják, az építõanyagot eladják, és ebbõl próbálják meg fedezni veszteségüket.

Nem hozzák, viszik az építõanyagot. Az M7-es autópálya melletti mezõgazdasági utat holnapután kellene átadni, ehelyett elbontják. De alighogy elkezdték a munkát megérkezett a rendõrség.

A rendõröket a megrendelõ hívta ki – az, aki nem fizetett az útért –, hogy megakadályozza a bontást. A pénzükre váró vállalkozók szerint tipikus lánctartozásról van szó.

„A vállalkozói lánc úgy néz ki, hogy az M7-es autópályát építõ fõvállalkozó szerzõdést kötött egy alvállalkozóval, aki szerzõdést kötött egy másik alvállalkozóval, õ egy harmadikkal, az pedig egy negyedikkel. Ez a negyedik alvállalkozó építette ezt az utat.”

Csakhogy az ár felét nem fizették ki neki, ezért eladta követelését egy másik cégnek.

„Õk a ki nem fizetett építõanyagot vissza fogják bontani, értékesítik, és abból ki fognak fizetni bennünket” – mondta Gaál Zoltán ZalaSprint-M Kft. Építésvezetõje.

Az utat hivatalosan még nem adták át, ezért a bontás a rendõrök szerint nem bûncselekmény. Az igazoltatások után folytatódhatott a bontás.

„Hát, akinek út kell és kifizeti, akkor elkészül, ha nem, akkor nem ”- mondta Mészáros László, az Ittasofõr Kft. ügyvezetõje

A fõvállalkozó azt állítja: õk kifizették közvetlen alvállalkozóikat, arról nem tehetnek, hogy azok viszont nem fizették ki az õ alvállalkozóikat. A bontást végzõk ellen eljárást kezdeményeznek, az utat pedig ha késve is, de átadják. Az útépítést megrendelõ állami cég vezetõje szerint változtatni kell a törvényeken.