A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások a legtöbb gazdasági szektor működésére negatívan hatnak. A határlezárások és a kijárási korlátozások miatt legelőször a turizmus, a vendéglátás, és a légiközlekedés kényszerült térdre. De a reklám- és a rendezvényipar is szinte azonnal beleremegett a kialakult helyzetbe, hasonlóan a kulturális szolgáltatásokat végző cégekhez.

Néhány ágazatnál azonban nem csapódik le ilyen gyorsan a járványhelyzet hatása. Ilyen például az építőipar is, ahol néhány nappal ezelőttig szinte semmilyen negatív hatást nem lehetett érezni. Nemrég még szinte teljes fordulaton pörgött a munka, aztán a külföldi vendégmunkások hazautazásával, az online kapcsolattartás nehézkességével, valamint a fokozatosan romló likviditási helyzettel elkezdtek sokasodni a problémák.

Napról napra romlik a helyzet

Múlt héten az építőipar még 90 százalékos fordulaton ment, a mélyépítés szinte 100 százalékon - erről beszélt az Index megkeresésére az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. Koji László azt is elmondta, hogy a mélyépítésnél - tehát például az út-, híd- és vasútépítés területén - továbbra sincsenek gondok, hiszen ott aránylag kisebb az élőmunka igény, sok munkafolyamatot gépek végeznek. A problémák inkább a magas-, azon belül is főként a lakásépítés területén jelentkeznek, mondta Koji.

Egyre több alvállalkozó függeszti fel a munkáját, főként a budapesti munkáknál fogynak a szakemberek, a járvány terjedése miatt ugyanis vidékről egyre kevesebben utaznak fel

- fűzte hozzá az ÉVOSZ elnöke, aki arról is beszélt, hogy a megfertőződéstől tartva sokan lemondják a személyes megbeszéléseket, emiatt pedig nehézkessé válik a munkák koordinációja. A kisebb cégek és mikrovállalkozások egyáltalán nincsenek hozzászokva az online kapcsolattartáshoz. Akadozik a teljesítésigazolások és a számlák benyújtása, emiatt pedig csúszhatnak a kifizetések is, ami a cégek likviditási helyzetének romlásához vezet.

Problémát jelent az is, hogy az építőiparban dolgozó 355 ezer emberből 15 ezer szerb és ukrán vendégmunkás „talicskát, lapátot eldobva azonnal hazaindult a határok lezárásának bejelentésekor" - mondta az ÉVOSZ elnöke, aki szerint ugyan a helyükre be lehet állítani valamennyit az amúgy Nyugaton dolgozó, de ugyanebből az okból itthon ragadt magyar munkásokból, de

Az ÉVOSZ javaslatai szerint a romló tendenciák megállítására gyors kormányzati intézkedésekre van szükség. A likviditási gondok enyhítését szolgálhatná például, ha az önkormányzati megrendeléseknél az államkincsár öt munkanapon belül kifizetné a benyújtott számlákat.

Az ágazatban működő vállalkozások szeretnék megtartani a munkavállalóikat, ezért szükség lenne arra is, hogy az építőipari cégek ideiglenesen mentesüljenek az adók és járulékok kifizetése alól - tette hozzá az ÉVOSZ elnöke.

Állami megrendelések kellenek

A szerződéses állomány drasztikus csökkenését meg kell állítani

- hangsúlyozta Koji, aki arról is beszélt, hogy tavaly az építőipari megrendelések 60 százaléka az államtól jött, és „most ezeket a megrendeléseket kell erősíteni, egy állami megrendelési csomag összeállítására van szükség".

Munkás dolgozik a debreceni strand építkezésén 2020. március 31-én. A strand átadását elhalasztották, mert a járvány miatt lelassultak a munkálatok: mind a munkaerő-szervezés és - mozgatás, mint a külföldi anyagok beérkezése nehézségekbe ütközött.

Fotó: Oláh Tibor

Az ÉVOSZ januárban még azzal számolt, hogy az építőipar nagyjából 4000 milliárd forintos szerződésállományt tud majd idén teljesíteni, tehát havi átlagban mintegy 300-350 milliárd forint megrendelésük lesz, de sajnos márciusban ez máris megfeleződött, és Koji László úgy fogalmazott:

áprilisra is baljós előjelek vannak.

Az ÉVOSZ becslései szerint a már eddig idénre kötött megállapodásokon felül körülbelül

A szektor jelenlegi és várható helyzetével kapcsolatban egyébként az ÉVOSZ már megkezdte az egyeztetéseket a Pénzügyminisztériummal és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal is. Koji szerint összetett értékláncról van szó, ezekből a megbízásokból nemcsak a szűk értelemben vett építőipari vállalkozásoknak jutna, hanem például az anyagipari, bútoripari vagy kertészeti cégeknek is.

Lassul és drágul az alapanyagbeszerzés

A közel 2000 embert foglalkoztató KÉSZ Csoport bel- és külföldi munkái – egy kivételtől eltekintve - nem álltak le, tájékoztatta az Indexet a vállalat. Azt tapasztalják, hogy a válsághelyzet elsősorban az anyagbeszerzésre van hatással, ezek a folyamatok lassulnak, a nyugat-európai országokból nehezebb, és az euró árfolyam miatt drágább is az alapanyagbeszerzés. Ettől függetlenül náluk továbbra is van munkaerő-felvétel, Vida Tamás, a vállalatcsoport vezérigazgatója arra buzdítja a válság miatt munkájukat vesztett szakembereket, hogy küldjék el bátran az önéletrajzukat a cég HR osztályának.

Ami az új megbízásokat illeti, a tenderek száma elapadni, az esedékességük pedig csúszni látszik, de minden más gazdasági körülmény is arra utal, hogy a közeljövőben a piac le fog lassulni, ezért már most igyekszünk olyan prevenciós megoldásokkal előállni, amelyek biztonságot nyújtanak a vállalatnak

– mondta Vida Tamás.

Daruk egy budapesti építkezésen 2018-ban.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Sokszor elérhetetlenek a hatóságok

Körülbelül 15-20 százalékos létszámcsökkenés volt az alvállalkozók körében, a külföldi vendégmunkások hazamentek, illetve az idősebb korosztályból is voltak, akik a járvány miatt már nem szerettek volna munkába állni - erről beszélt Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property vezérigazgatója. Nekik még nincsenek anyagbeszállítási gondjaik, de később bizonyos burkolatok és bútoranyagok beszerzésénél lehet késedelem.

Jelenleg inkább a hatóságok elérhetetlensége jelent problémát. A földhivataloknál nagyon sokáig állnak az ügyek, nem egyszerű a használatbavételi engedélyek megszerzése, a katasztrófavédelemtől sem jönnek ki megvizsgálni az épületeket, és az Elmű szakemberei is csak nagy könyörgések árán hajlandóak felszerelni a mérőórákat - sorolta Nagygyörgy Tibor, aki azt mondta:

a közigazgatás működőképességét fontos lenne fenntartani, mert ennek komoly gazdasági vonzatai vannak.

A Biggeorge-nál egyébként bíznak abban, hogy nem kell majd annyira szigorítani a járványvédelmi intézkedéseket, hogy be kelljen szüntetni az építési munkákat is. Folyamatosan érkeznek hozzájuk a Németországban dolgozó, de itthon ragadt brigádok megkeresései, velük lehet pótolni a kieső idősebb dolgozókat és a hazautazó külföldi vendégmunkásokat.

A jelenlegi projektek kifutása után baj lesz

A többek között a Cordia ingatlanfejlesztő céget is magában foglaló Futureal Csoport korábban megkezdett projektjei továbbra is futnak, és új megrendeléseik is vannak, ugyanakkor a kedvezőtlen hatásokat ők is érzik, az ellátási láncok megszakadása és a külföldi munkások hazautazása fennakadásokat okoz.

Ahhoz, hogy az építőipar ne álljon le, illetve ne szenvedjen el jelentős károkat, ők is fontosnak tartják, hogy a hivatali, hatósági háttéradminisztráció (földhivatalok, kormányhivatalok, szakhatóságok, tervzsűrik) működése továbbra is biztosítva legyen, a közművállalatok pedig folytassák a beruházásokhoz szükséges megrendelt fejlesztéseket, mérőóra-felszereléseket, adminisztrációt.

Építkezés Budapesten 2018-ban.

Fotó: Németh Sz. Péter / Index

Mindemellett szerintük arra is szükség van, hogy a gazdaság újraindítását szolgáló kormányzati intézkedések a lakásépítő szektorra is kiterjedjenek. A Cordiánál úgy látják, az idéntől érvényes áfaemelés azt eredményezte, hogy

Azért, hogy ez elkerülhető legyen a Cordia azt javasolja, hogy

• az újépítésű lakásokra ismét 5%-os áfa vonatkozzon, amit egy 4%-os ún. lakáspolitikai adó egészítene ki (ez utóbbi bevezetését viszont a válságra való tekintettel két évre szükséges lenne felfüggeszteni);
• az új lakásokra állami kamattámogatású, alacsony önerővel, részben állami garanciával elérhető lakáshiteleket dolgozzanak ki;
• a vállalkozói alapon épített bérlakások bérleti díját 5%-os áfa terhelje, az ilyen beruházásokhoz legyen elérhető hosszú, 20 éves futamidejű, alacsony kamatozású hitel.

A napokban a kormány várhatóan több gazdaságvédelmi intézkedést is bejelent majd, hamarosan kiderült tehát, hogy az elképzeléseik mennyire lesznek összhangban az építőipari szektor szereplőinek javaslataival.

(Borítókép: Munkások dolgoznak egy irodaház építkezésén Újbudán 2020. március 25-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás)