Végre itt vannak a részletek

Nagy várakozást övezte, hogy a kormány Magyarország is bejelentse a Kurzarbeitot, azaz az államilag támogatott részmunkaidős foglalkoztatást. A modell lényege, hogy a cégek vállalják, nem bocsátják el az alkalmazottaikat a koronakrízis ellenére sem, hanem helyette csökkentett munkaórában foglalkoztatják őket, cserébe a kormány vállalja, hogy a kieső munkabér egy bizonyos részét átvállalja.

Nagy volt a bizonytalanság a magyar Kurzarbeittal kapcsolatban, ugyanis több körben került bejelentésre, először Orbán jelentette be ezen a héten hétfőn, hogy nálunk is lesz Kurzarbeit, majd kedden Palkovics László újabb részleteket darált le a dologról, végül másnap egy rádióinterjúban tisztázott néhány félreértést. A hivatalos határozat csak a mai Magyar Közlönyben lett nyilvános, ebből végre kiderül, hogy pontosan mit is jelent a "magyaros" változata az államilag támogatott munkabérnek.

Ungarische Kurzarbeit

A rendelet a fogalmak tisztázással kezdődik, eszerint:

csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú (tehát minimum heti 20 óra.)

egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódófejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól

Elméleti példa: valaki 40 órát dolgozik, és átrakják 20 órás munkavégzésbe, akkor a kieső munkaidő (20 óra) 30 százalékában, tehát 6 órában, nem kell dolgoznia, ezt az időt "fejlesztéssel" töltheti. Ez nem opcionális, de a rendelet nem tisztázza, mit is fogadnak el pontosan fejlesztésnek.

létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására

Kiknek jár?

A rendelet szerint a bérkiegészítés akkor jár, a munkaadó és a munkavállaló közös kérelmére, ha a munkavállaló nem részesül egyéb részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásban,

Valamint, ha a munkaadó:

• a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében;
• a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését (ez is érdekes, hiszen eszerint a munkaadónak bizonyítania kell, hogy már minden mást megpróbált);
• a kérelemben nevesített munkavállalója ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül a kérelem benyújtásakor csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban;
• a kérelem benyújtásakor a kérelemben foglalt munkavállaló tekintetében nem részesül munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban,
• és a vállalat legalább hat hónapja működik.

Mennyi az annyi?

A rendelet értelmében a támogatás csak a kérelem benyújtása után jár, tehát visszamenőleg nem, és maximum három hónapra.

A  támogatás havi összegének meghatározásakor a  maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a  kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.

Tehát maximum a minimálbér (107 000) kétszeresét veszik figyelembe a teljes távolléti díj számolásakor. A támogatást utólag, havonta fizetik ki a munkaadónak, szabadság idejére nem jár és köztehermentes. A támogatáshoz a következő vállalásokat kell tenni: a munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy csökkentett munkaidőben, és a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.

ennek ellenére nem világos, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent.

A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek.

A munkaadó nem bocsáthatja el a munkavállalót a a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig, és túlórát sem írhat elő. Az egyéni fejlesztési időre a munkaadónak munkabért kell fizetnie a munkavállalónak.

Nemzetgazdasági érdek

A rendelet egy sarkalatos pontja lehet a következő:

a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek

Nem tiszta azonban, hogy az utóbbit milyen kritériumok alapján tervezik ellenőrizni. A támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül. A kérelmet a helyi kormányhivatalnak kell megküldeni, akik 8 napon belül bírálják el. Ha a kérelmet elutasították, akkor jogorvoslatra nincs lehetőség, de maximum még egyszer be lehet nyújtani.

(Borítókép: Egy dolgozó pihen az Elmű-Émász társaságcsoport központi diszpécserszolgálatának miskolci irodájában 2020. március 25-én. A koronavírus-járvány miatt az áramszolgáltatónál ideiglenes üzemirányítói szolgálat indult el amelynek keretében öt üzemirányító munkatárs a külvilágtól elszigetelten a családjuktól távol egy héten keresztül bent tartózkodik a munkahelyén és látja el a nap 24 órájában az üzemirányítási feladatokat hogy biztosítsák a szolgáltatási területen a zavartalan áramellátást. Fotó: MTI/Vajda János)