Ezt a törvényt persze háborúban szokták bevetni, és az elmúlt évszázadban volt is rá példa, amikor a Ford bombázókat gyártott, a GM meg kétéltű járműveket a katonaságnak. A mostani helyzet nemcsak abban más, hogy nincs semmiféle háború, a hiányzó termékek is nagyon mások. A gyártósorokat könnyebb áthangolni autóról valamilyen másik járműre, mint a nulláról belevágni egy rendkívül összetett és kifinomult orvosi eszköz előállításába.

Donald Trump amerikai elnök járványügyi szakértőkkel és a Fehér Ház koronavírus munkacsoportjának vezetőjével közös sajtótájékoztatója a Washingtonban 2020. április 1-én

Fotó: Mandel Ngan

Nehezen elhanyagolható az a tény, hogy az autóknak közlekedésbiztonsági előírásokat kell teljesíteniük, az orvosi eszközökre viszont szigorú egészségügyi szabályok érvényesek, és az ember életben tartása a fő feladatuk. Szoftver vezérli a működésüket, különleges higiéniai feltételeknek megfelelő alkatrészeket találunk bennük, és a működtetésük is sokszor speciális képzést igényel.

Hamar kiderült, hogy a gyorsan megtett nagy bejelentések után a valódi munka kínosan lassú lesz, és fennáll a veszélye, hogy nem fognak időben elkészülni a várt eszközök. A probléma gigantikus:

A brit Imperial College London szakértői becslése szerint a kórházba kerülő Covid-19 páciensek körülbelül 30 százalékának kell géppel segíteni a légzését. Az Egyesült Államokban április legelején 215 ezer koronavírusos fertőzés volt, a növekedés viszont óriási, naponta több mint húszezer új megbetegedést számlálnak.

A szükséges mennyiséghez képest mindenképpen drámai adat, hogy a gyógyászati cégek normális működés mellett havonta pár száz ilyen gépet tudnak előállítani. A CNN cikke szerint az egyik ilyen cég, a Medtronic, már januárban elkezdte felpörgetni a termelést, felvettek új dolgozókat, és ma 40 százalékkal több eszközt állítanak elő, mint békeidőben. A következő hetekben ezt is dupláznák, és az a Medtronic célja, hogy a korábbi mennyiség ötszörösét, havi kétezer darabot tudjon leszállítani. A Medtronic tárgyalt is az autógyártókkal, de még nem véglegesítették a lehetséges együttműködés részleteit.

Lélegeztetőgépekkel felszerelt, koronavírusos betegek fogadására kialakított átmeneti kórház New Yorkban, a Central Parkban 2020. március 31-én

Fotó: Misha Friedman

A Ford azt reméli, hogy a GE Health segítségével 50 ezer lélegeztetőgépet fog legyártani júniusra. Csak fokozatosan tudják felpörgetni a gyártósorokat, és az ígért mennyiség zömét az utolsó hónapban fogják leszállítani.  Egy másik egészségügyi gyártócég, a Ventec Life most havonta 200 lélegeztetőgépet állít elő, és a GM-mel együttműködve szeretnék megnövelni a mennyiséget havi tízezerre.

Ennek a tükrében lássuk újra a számot, amennyire az amerikai szakértők szerint szükség lenne: 500 ezer.

Csörgetik a beszállítói láncokat

Normális esetben hat hónap lenne beindítani a gyártást, és a szűk keresztmetszetet a megfelelő alkatrészek és alapanyagok beszerzése jelenti - mondta a Slate-nek Michael A. Cusumano professzor, aki az MIT egyetemen tanít menedzsmentet. Ez érthető: az autógyártóknak minden kapcsolatuk megvan ahhoz, hogy járművekhez beszerezzék a szükséges összetevőket, ám az orvosi eszközökhöz egészen másfajta alapanyagok és alkatrészek kellenek. A takaréklángon működő globális beszállítói hálózattal és korlátozott szállítási lehetőségekkel óriási kihívás most megszerezni az összetevőket.

Az autókban vannak olyan kisebb alkatrészek, elektronikai összetevők, amelyek némi módosítás után akár lélegeztetőgépben is felhasználhatók, ezt a Ford és a GM egyaránt felismerte, ezért vinnék a lélegeztetőgépek gyártását a kisebb alkatrészgyártó üzemeikbe. Csakhogy azzal is szembe kell nézniük, hogy az orvosi gép gyártása nem automatizálható olyan nagy mértékben, mint az autóké. Az összerakás többnyire manuális folyamat, szóval nem elég új gyártósorokat nyitni, az ott dolgozóknak is megfelelő képzést kell adni. A betanítást viszont éppen azok tudnák elvégezni, akikre most még nagyobb szükség van az eleve orvosi eszközöket gyártó üzemekben.

Megoldás lehet a helyzetre, ha az autógyárak csak a Covid-19 betegeknek készítenek speciális gépeket. Ezek többsége egyszerűbb felépítésű lehet, mint a legprofibb, darabonként 50 ezer dolláros életmentő berendezések. A gépek élettartamán is lehet spórolni, nem feltétlenül kell mindegyiknek éveken át működőképesnek maradnia - fejtette ki Robert Bordley, aki rendszertervező mérnök professzor a Michigan Egyetemen, és műszaki vezető volt a GM-nél.

A General Electric dolgozói tüntetnek a GE Massachusettsi gyára előtt 2020. március 31-én, tisztább és biztonságosabb munkakörülményekért a járvány ideje alatt és azért, hogy a cég kirúgások helyett inkább több lélegeztetőgépet gyártson.

Fotó: Joseph Prezioso

Az orvosi eszközöket gyártó cégek szövetsége, az Advanced Medical Technology Association szerint az amerikai gyártók a következő hetekben drámai erőfeszítéssel fel tudják tornászni a termelésüket heti 5000-7000 darabra az eddigi 2000-3000-ről. Mindezt úgy, hogy ezek a cégek (Draeger, GE Healthcare, Hillrom, Medtronic, Philips, ResMed és Vyaire Medica) tavaly ilyenkor még csak heti 700 darabot gyártottak.

Már csak azt a százmillió dolláros kérdést kell megválaszolni, hogy ki állja a költségeket. Ez Bordley becslése szerint a GM-nek az említett summa sokszorosába kerülhet, ha csak egyetlen üzem átalakításáról van szó. A Fehér Ház még nem jelezte, hogy pénzzel is támogatja a műveletet, és a GM sem, hogy hajlandó lenyelni a költségeket. A New York Times cikke szerint az Egyesült Államok kormánya sem tudja eldönteni, hogy pontosan mennyi lélegeztetőgépre van szüksége, óránként változtak a számok.

(Slate, CNN, New York Times, Forbes, BBC)

(Borítókép:  Munkások a Ford chicagói gyárában 2019. június 24-én. Fotó:  Scott Olson/Getty Images/AFP)