Az allergiás orrnyálkahártya védekezőképessége elmaradhat az egészséges orrnyálkahártyáéhoz képest, mert az előbbi ilyenkor gyulladásban van. Ilyenkor minden fertőzésre fogékonyabbak lehetnek az allergiások, de nincsenek fokozottabb kockázatnak kitéve, mint aki most náthás.

Fontos, hogy az immunrendszerük erős, így nem tartoznak a különösen veszélyeztetett csoportba, mint például az idősek vagy a tartós betegek. Az allergiás reakciók pont ennek a túl erős immunrendszernek a tünetei, hiszen a szervezetük egy olyan valamit tart veszélyforrásnak, és lép akcióba ellene, ami valójában nem az (ezek az allergének).

Egy gyulladt nyálkahártyájú allergiás könnyebben elkaphatja a vírust, de az, hogy valaki allergiás, nem fogja befolyásolni a betegség lefolyását, súlyosságát.

A koronavírus három fő tünete a köhögés, a légúti nehézségek és a láz, de előfordulhatnak felső légúti tünetek is a betegeknél, mint például az orrfolyás. Ezek közül több jellemző az allergiásokra is - bár az lázzal nem jár, ez egy fontos tünet, ami alapján különbséget tehetünk. A szaglás elvesztése az allergiánál és a COVID-19-nél is előfordulhat, ilyenkor lehet hasznos lázat mérni.

Felmerülhet még kérdéses tünetként az általános gyengeség, ami mindkét betegségnél előfordul. Moric elmondta, hogy az allergiánál a kezeletlen tünetek miatt kialakulhat fáradékonyság, bár ez nem önálló tünet, hanem a többi tünet szövődménye. Ha az ember nem tud aludni az állandó orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés miatt, kialvatlan lesz, nehezen kap levegőt, könnyen elfárad.

A koronavírus tünetei lehetnek még a bélrendszeri problémák, a hasmenés. Ezek közül egyik sem jellemző allergiás reakció, tehát ha ezek valamelyikét tapasztalja a láz, köhögés és tüsszögés mellett, az rossz hír, valószínűleg nem sima allergiáról van szó.

Virágzó nyárfa. A közhiedelemmel ellentétben a nyárfa pollen alig okoz allergiás panaszokat; a május-júniusban megjelenő magszőrök mechanikailag ingerlik a nyálkahártyát, az allergiás tüneteket a hozzájuk tapadó erősen allergén fűpollenek válthatják ki.

Fotó: Nagy Attila Károly / Index

Ha valakinek viszket a szeme, füle, karcosan köhög, be van dugulva az orra és egymás után többet tüsszent, de nincs láza és közben magas a pollenszám, akkor valószínűleg csak allergiás reakcióról van szó – főleg, ha ezek a tünetek minden évben, ugyanabban az időszakban, ugyanazon pollenszóráskor fordulnak elő.

Sajnos a jellemző tünetek miatt az allergiások az arcukhoz is gyakrabban nyúlnak, amivel szintén nő a fertőződés esélye, ezért náluk még fontosabb a gyakori és alapos kézmosás, valamint a többi ajánlott óvintézkedés betartása.

Kezelés nélkül könnyebben terjesztik

Ha valaki elkap bármilyen vírust, például az új koronavírust, és kezeletlen allergiás tünetei vannak, akkor akár jobban is terjesztheti azt a gyakori köhögéssel, tüsszentéssel. Ezen segíthet a maszk, de fontos követni a maszkhordási előírásokat.

Többször említettük a nem kezelt tüneteket. Fontos kihangsúlyozni, hogy ha valaki foglalkozik az allergiájával, azzal a lehetséges fertőződés-, és a továbbfertőzés esélyét is csökkenti. A beteg használhat vény nélküli, antihisztamin tartalmú gyógyszereket, vagy allergia elleni orrsprayket (fontos, hogy nem sima orrsprayt, hanem kifejezetten allergia ellenit), szemcseppet.

Ha ezek kevésnek bizonyulnak, szakorvos felírhat nekik vényköteles gyógyszereket, és könnyen kialakíthat egy személyre szabott kezelést. Ennek az előnye, hogy lehet, hogy a betegnek elég csak egy-két készítményt használnia, nem kell spray, csepp és gyógyszer is, így a beteg nem gyógyszerezi túl feleslegesen magát, ami amúgy komoly problémákhoz is vezethet. A vény nélküli antihisztamin-tabletták általában álmosítanak, az újgenerációs receptköteles gyógyszerek viszont már nem.

Moric hosszú távú megoldásként az immunterápiát javasolja, aminek során pár év alatt megtanítják a beteg immunrendszerének, hogy nem kell félnie a rettegett allergéntől. Ez akár 10-12 évig is védheti a beteget, és később megismételhető. A hátránya, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2005 óta nem támogatja a kezelést.

Ha egy allergiás beteg elkapta a koronavírust, és nincs jól kezelve a tünetrendszere, tehát például tüsszög, úgy nagyobb eséllyel terjesztheti a betegséget. Ő lehet, hogy hússzor többet tüsszent, mint valaki, aki nem allergiás.

– mutat rá Moric.

Tehát,

1. ha valaki allergiás, gyulladt az orrnyálkahártyája, akkor könnyebben kaphatja el a vírust, mint egy egészséges, allergiától mentes ember,
2. és ha valaki allergiás, nincsenek kezelve a tünetei és elkapta a vírust, akkor a gyakori tüsszentéssel, vagy (allergiás asztma esetén) köhögéssel hatékonyabban terjeszti a vírust, mint egy nem allergiás fertőzött.

Ha allergének hatására valakinek csak a szeme viszket és könnyezik, akkor nem feltétlenül terjeszti jobban a vírust, viszont emiatt hajlamosabb többször az arcához nyúlni, így nagyobb eséllyel kaphatja el.