2021. november 29. Hétfő, Taksony.
 
Állásokba kerülhet a magyar kurta munka körüli bizonytalanságForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2020-04-19 10:37:30
Címkék: Bihari hírek
Hiába jött ki a rendelet az állami bértámogatásról, egyelőre még sok a kérdőjel. A bizonytalanság sokakat elriaszthat, hiszen a támogatás utólag jár, addig meg kell finanszírozni a dolgozók bérét. Nem tiszta, hogyan fog kinézni a kötelező oktatás, kik jogosultak valójában a támogatásra, de az is kérdéses, hogy a home office-ban dolgozók után fizet-e majd az állam.

Mindenki izgatottan várta Orbán Viktor április 6-i beszédét, hiszen lehetett sejteni, hogy a miniszterelnök a gazdaságvédelmi intézkedések keretében valamiféle állami bérkiegészítést fog bejelenteni a járvány miatt bajba jutott cégek megsegítésére. A kormányfő aznap csak a tényt közölte, hogy lesz itthon is a németeknél meghonosodott kurzarbeit, de nem lehetett tudni, pontosan mit is fog ez jelenteni a magyar gyakorlatban.

Másnap Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ismét bejelentette az állami bértámogatást (több más dolog mellett), de az ITM miniszterének litániaszerű felsorolása ismét számos kérdést hagyott nyitva.

A hét folyamán még csöpögtek az infók, azonban maga a rendelet csak nagypénteken jött ki. Bár elméletben ez lenne az a dokumentum, amely a magyar állami bérkiegészítés törvényi alapját képzi, mégis sok kulcskérdés nyitva maradt a kurzarbeit itthoni megvalósulását illetően.

Kell a pénz? Bizonyítsd!

A kurzarbeit magyar változata a törvény szerint úgy néz ki, hogy a cégeknek kérvényt kell beadniuk a kormányhivatalhoz, amelyben egyfelől bizonyítaniuk kell, hogy a járványhelyzet következménye az, hogy állami segítségért folyamodnak, és hogy gazdaságilag megalapozott a kérelmük.

TEHÁT HA MÁR A KORONAVÍRUS-HELYZET ELŐTT IS HALDOKLOTT A VÁLLALAT, VAGY ÉPPEN MOST IS NAGYBAN SZÁRNYAL, AKKOR ALIGHA FOG ÁLLAMI BÉRKIEGÉSZÍTÉST KAPNI.

De mit jelent ez a gyakorlatban?

„Álláspontunk szerint a közvetlen és szoros összefüggés igazolására ismertetni kell azokat a körülményeket, amelyek a veszélyhelyzet elrendelését követően a vállalkozás működésére kihatottak és amelyek okszerűen vezettek a munkaidő csökkenéshez. Ilyen lehet a nyersanyag-utánpótlás hiánya vagy csökkenése, a nyersanyagok árának drasztikus változása, az árfolyammozgások stb.” – fogalmaz dr. Szűcs László ügyvéd, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkatársa.

Emellett számos egyéb feltételt is bizonyítania kell, így különösen azt, hogy a gazdasági nehézségek áthidalására milyen intézkedéseket tett, illetve tervez tenni. Itt lényegében üzleti tervet kell készíteni az elkövetkező hónapokra annak igazolására, hogy a csökkentett volumenű termelés hogyan biztosítja a vállalkozás további működését

– mondja a szakértő.

A Baker McKenzie munkatársai, dr. Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie munkajogi csoportot vezető nemzetközi partnere és dr. Óváry Papp Nóra, a Baker McKenzie munkajogi csoport vezető ügyvédje szerint fontos lehet az a részlet, amely még a rendeletet megelőző bejelentésnél hangzott el. Ugyanis Palkovics László akkor úgy fogalmazott, hogy „ha egy cég munkaterhelésének 15-50 százalékát elveszíti, akkor igényelheti ezt a vállalkozás”.

„Feltételezzük, hogy ezt kell igazolni többek között. Konkrétumokat még mi sem tudunk. Viszont nyilván bemutatható, hogy milyen volt a járványhelyzet előtt a cég gazdasági és pénzügyi helyzete, ezt hogyan érintette a járvány (üzletmenet, árbevétel, költségek, profit) és ennek kihatása a munkamennyiségre ez alapján miért szükségszerű a munkaidő csökkentése” – mondják a Baker McKenzie szakértői.

Viszont nem határozza meg a rendelet, hogy csak abban az esetben jár-e a támogatás, ha a cég anyagi helyzete miatt nem képes a teljes bért fizetni (mert ez a fizetőképességét és a működését veszélyeztetné), vagy akkor is, ha ez a helyzet még nem áll fenn, de jelentős mértékben nehezedett a gazdasági helyzet

– válaszolták az Index kérdésére.

QP | Quality Placement

Nemzetgazdasági érdek

A rendelet szerint az is szükséges az állami segítséghez, hogy „a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek” legyen. Ezzel a résszel kapcsolatban még a megkérdezett szakértők is többnyire tanácstalanok, csak óvatos találgatásokba bocsátkoznak:

A támogatások rendszerében a nemzetgazdasági érdek nem ismeretlen fogalomrendszer, a 2006 évi LIII. tv már eddig is tartalmazott speciális eljárási szabályokat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetén

– mondja dr. Szűcs, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkatársa.

„A kiemelt jelentőségű beruházás, illetve a nemzetgazdasági érdek nyilvánvalóan nem azonos fogalmak, azonban az adott térség munkaerő piaca, a támogatott vállalkozás által végzett tevékenység, a munkavállalói létszám, továbbá a támogatott vállalkozás által eszközölt beruházások, fejlesztések mind lehetnek olyan körülmények, amelyeknek mérlegelése mellett dönthet úgy az eljáró szerv, hogy a nemzetgazdasági érdek fennáll” – vélekedik a szakértő.

Ez a bizonytalanság komoly gondot jelenthet, ugyanis a bérkiegészítést utólagosan kapják meg a cégek a rendelet értelmében, tehát előre meg kell finanszírozniuk a támogatott részt is, így akik most azon hezitálnak, hogy leépítenek vagy megpróbálkoznak a kurzarbeittal – ha csak nincs valamilyen belső értesülésük –, egyfajta szerencsejáték-helyzetbe kényszerülnek.

Ráadásul a „nemzetgazdasági érdek” kifejezés is baljósan csenghet, ugyanis a hasonló nevű nemzetstratégiai érdek státuszt jellemzően a Fidesznek kedves projektek (KESMA, Budapest–Belgrád-vasút) kapták meg, így az is elbátortalaníthat egyeseket attól, hogy a kurzarbeittal számoljanak, hogy azt gondolhatják, a „NER-esnek" titulált cégek előnyt élveznek, függetlenül attól, hogy ez igaz-e, vagy sem.

Nem kizárt, hogy csöpögnek majd újabb információmorzsák nyilatkozatokban vagy a kormányinfón, bár akkor is kérdéses, hogy ki mennyire bízik majd ezekben az informális ígéretekben. Egyébként a nyilatkozat is, amit a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Perlusz László a Világgazdaságnak adott, azt valószínűsíti, hogy ez még a nem végleges változat. Perlusz arról beszélt, hogy folyamatosan egyeztetnek Palkovics László, Varga Mihály és Bártfai-Mager Andrea miniszterekkel, és szerinte a kormány várhatóan lazítani fog a kurzarbeit szabályain.

Tanulni, tanulni, tanulni

Újabb homályos pont a kötelező képzés kérdése. Az állami bértámogatás egyik feltétele az úgynevezett „egyéni fejlesztési idő”, amelyet a rendelet így definiál: „a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól”.

Ez a rész már a nulladik ponton sok fejtörést okoz annak, aki szeretné megérteni, ugyanis az, hogy „mentesül a munkavégzés alól”, azt sugallja, a képzésre a megmaradó munkaidőben kerül majd sor. Tehát ha 40 órában dolgoztam, és átraktak 20 órába, akkor abból 14-et kell ledolgoznom, és hatot képzéssel töltök.

Egy másik ponton viszont az szerepel, hogy „a munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy csökkentett munkaidőben, és a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.” Ami viszont azt jelentené, hogy a 20 órát le kell dolgozni, és azon túl jön a képzés.

EZ KOMOLY KÜLÖNBSÉG, MIVEL A RENDELET AZT IS ELŐÍRJA, HOGY A KÉPZÉS IDEJÉRE IS JÁR TÁVOLLÉTI DÍJ, A KÉPZÉS PEDIG A KIESŐ MUNKAIDŐ 30 SZÁZALÉKA, EZ ESETBEN A KIESŐ BÉR UTÁN AZ ÁLLAMNAK 70, A MUNKAADÓNAK 30 SZÁZALÉK TÁVOLLÉTI DÍJAT KELLENE FIZETNIE.

Így a munkavállaló a minimálbér kétszereséig bezárólag megkapná lényegében a teljes bérét, azonban a munkaadónak ez esetben (feltételezve, hogy felére csökkent a munkaidő) nem fele bért kellene fizetnie, hanem 65 százalékot plusz a képzés költségeit.

A MEGKÉRDEZETT SZAKÉRTŐK A MÁSODIK LEHETŐSÉGET VALÓSZÍNŰSÍTIK.

„Álláspontunk szerint sem egyértelmű a rendelet, de értelmezésünk szerint az egyéni fejlesztési idő a csökkentett munkaidőn túl van, tehát a fenti példát követve a 20 órás munkaidő felett kell még a munkaadónak vállalni, hogy  a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékű időre munkabért fizet, a munkavállaló pedig rendelkezésre áll” – vélekednek a Baker McKenzie szakértői.

Tehát a példa szerinti 6 óra abból az időből jön le, amikor már nem kell dolgozni. Ezt támasztja alá az a rendelkezés is, miszerint a munkáltatónak azt is vállalnia kell, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját, ez pedig csak úgy jön ki, ha a munkáltató fizeti a 20 órát, + a kieső 20 óra 30%-át, és az állam fizeti a kieső 20 óra 70%-át.

„Mindezek alapján értelmezhető úgy a jogszabály, hogy amennyiben a munkavállaló bére magasabb, mint a minimálbér kétszerese, akkor az állami támogatáson felül a különbözetet is a munkáltatónak kell megfizetni" – írják a rendelet kérdéses pontjával kapcsolatban.

Hasonló véleményen van a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkatársa, Dr. Szűcs László is: „A gyakorlatban a munkáltató és a munkavállaló megállapodnak a munkaidő csökkentésében (azaz a heti munkaidő negyven óra helyett húsz óra lesz). Ekkor megállapíthatóvá válik a kieső munkaidő, (ami esetünkben szintén húsz óra). Ennek harminc százalékában a munkavállalónak valóban fejlesztési tevékenységet kell végeznie.”

A szakértő szerint ez viszont összeakadhat a rendelet egy másik pontjával, miszerint a támogatást csak akkor lehet igényelni, ha a munkaadó nem rendel el túlórát.

Ez valóban nehezen értelmezhető a jelenlegi szabályok szerint, hiszen amennyiben a munkavállaló munkaideje lecsökken, akkor valójában csak a csökkentett munkaidőben kellene munkát végeznie

– írja dr. Szűcs.

„Amennyiben azonban a munkáltató további fejlesztési feladatokat határoz meg a részére, úgy az vagy rendkívüli munkavégzés (túlmunka), vagy pedig arról van szó, hogy a részmunkaidő valójában nem heti húsz óra, hanem heti 26 óra lesz. A túlmunka viszont az új szabályozás szerint kerülendő (4§(3)„b” pontja), illetve amennyiben a részmunkaidő mértéke valójában magasabb, akkor annak hatása lehet a támogatás tényleges összegére (3§(3))” – mondta el a szakértő az Indexnek.

Home office-ban nincs támogatás?

Nagy riadalmat keltett Palkovics László bejelentésében az a rész, hogy a kurzarbeit feltétele, hogy a munkavállalók „ne maradjanak otthon”. Ez egyfelől érthető átvitt értelemben is, és ez esetben csak annyit jelent, hogy dolgozni kell hozzá, nem valamiféle segélyről van szó (amely szinte szitokszó a Fidesz szótárában.)

DE LEHET ÚGY IS ÉRTENI, HOGY AZOK UTÁN NEM LEHET BÉRKIEGÉSZÍTÉST KÉRNI, AKIK HOME OFFICE-BAN (TEHÁT OTTHONRÓL) DOLGOZNAK. HA EZ IGAZ, AKKOR FŐLEG AZ IRODAI MUNKÁT VÉGZŐK ESNÉNEK KI A KÖRBŐL.

A kérdéses pont azt mondja ki, hogy a munka törvénykönyve 53. paragrafusa szerinti munkavégzés után nem jár támogatás, ez a paragrafus arról rendelkezik, hogy „a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni”.

Utóbbi kérdésben megoszlik a szakértők véleménye. „A gyakorlatban azonban elég egyértelmű, hogy a home office esetén a munkáltató az Mt. 53 § szerint egyoldalúan rendeli el azt, továbbá, hogy a munkavállaló nem a munkavégzés szokásos helyén, hanem a veszélyhelyzet tartalmára otthon végezze el a munkáját. Ennek megfelelően a jogszabály valóban értelmezhető úgy, hogy a távmunkavégzés tartamára a támogatás nem vehető igénybe” – mondta el kérdésünkre dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

A Baker McKenzie szakértői szerint azonban nem feltétlenül zárja ki az Mt. 53 tiltása a home office-ban dolgozók támogatásának lehetőségét, ugyanis szerintük: „az 53. § csak a 44 beosztás szerinti munkanapra történő, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozik, ennek valóban lehet egy speciális esete az átmeneti home office-ban foglalkoztatás, de a vészhelyzet idején home office-ban dolgozók többsége nem ez a rendelkezés alapján dolgozik otthon, hanem vagy megállapodás alapján vagy a 47/2020. Korm. rendelet 6. §-a alapján megteremtett lehetőség szerint, tehát az ilyen munkavállalók is jogosultak a támogatásra”.

A home office-szal és a többi kérdéses ponttal kapcsolatban is elküldtük a kérdéseinket az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak is, azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Amennyiben reagálnak, frissítjük a cikket.

(Borítókép: Palkovics László az Inter Traction Electrics Kft. debreceni telephelyén tartott beszédében 2020. április 9-én elmondta, hogy gazdaságvédelmi akcióterv legfontosabb feladata a munkahelyek megőrzése. Az üzemben a koronavírus-járvány miatti kéthetes leállást követően, a szükséges óvintézkedések mellett újraindult az autóbuszgyártás. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!