2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Komoly bajba kerülhetnek a hazai állatkertekForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2020-04-22 10:58:20
Címkék: Bihari hírek
Éppen akkor indult volna be az állatkerti szezon, amikor a járvány miatt nem fogadhatnak látogatókat, így elesnek a főbb bevételeiktől, miközben a gyárakkal ellentétben nem állhatnak le, az állatokat el kell tartani. Állami segítséget egyelőre nem kaptak. Az állatkertek vezetői abban bíznak, hogy júniustól már fogadhatnak látogatókat, ellenkező esetben csak a tulajdonosok, tehát az önkormányzatok menthetik meg őket. A magánállatkertek még nehezebb helyzetben vannak

Listáztuk azokat az állatokat, amelyeket először kellhet majd feláldozni

– ezt a megdöbbentő nyilatkozatot tette az egyik német magánállatkert igazgatója, Verena Kaspari a Die Weltnek, igaz, rögtön hozzátette: csak a legvégső esetben etetnék meg egymást az állatokkal.

A koronavírus-járvány miatt nemcsak náluk, hanem Európa-szerte bajba kerültek az állatkertek. Elég igazságtalan a helyzet, mert azok vannak igazán nehéz helyzetben, amelyek elsősorban nem az állam jóvoltából, hanem saját lábon, a piacból élnek meg. A magyar állatkertekre is ez a jellemző, ráadásul az elmúlt években kivétel nélkül mindenhol nagyon odatették magukat, rengeteg fejlesztés volt, az emberek pedig láthatóan szeretnek is állatkertekbe, vadasparkokba menni. Európán belül - népességarányosan - csak Hollandiában van több állatkert, mint Magyarországon.

Húszezer állatról és ezer emberről van szó

Csakhogy március közepétől a hazai állatkertek már nem tudnak látogatókat fogadni, miközben továbbra is fenn kell tartaniuk magukat, nem állhatnak le.

A MAGYAR ÁLLATKERTEK SZÖVETSÉGÉHEZ TARTOZÓ ÁLLATKERTEKBEN KÖZEL 20 EZER ÁLLAT ÉL, ÉS EZER EMBER DOLGOZIK.

Az állatkertek mind önkormányzati tulajdonúak, hol kisebb, hol nagyobb mértékben támogatja őket az önkormányzat, de alapvetően - főleg a vidéki állatkertek esetében -ezek a támogatások a bevételeik legfeljebb 20-30 százalékát fedezik, az összes többit a vendégek adják össze - magyarázta az Indexnek Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója, aki szerint éppen ezért a magyar állatkertek a leghatékonyabban működő kulturális és turisztikai intézmények közé tartoznak. Az évi több mint 3 millió látogató gyakorlatilag eltartja az önkormányzati állatkerteket. Ugyanakkor az állatkertek Gajdos szerint mindig ki voltak téve a piac hatásainak, hiszen egy rossz idő, vagy akár egy olyan gazdasági válság, mint a 2008-as, jelentősen érintette az állatkerteket.

A Nyíregyházi Állatpark 140 embert foglalkoztat és ötezer állata van, a több mint egymilliárd forintos költségvetését kizárólag a saját bevételeiből fedezte eddig. A fejlesztések kormányzati és önkormányzati forrásokból valósultak meg, de a park önfenntartó, tavaly 600 ezer látogatót fogadtak. Ez az egyik legnagyobb turisztikai attrakció vidéken: komplett turisztikai szolgáltatást nyújt, hiszen az állatkert mellett három szállodát is üzemeltet.

Mi azonnal elveszítettük bevételi forrásainkat, amint bezártunk március 16-án. Ennek megfelelően válságköltségvetést készítettünk és jelentősen lefaragva a költségeket, átálltunk egy létfenntartó működésre.

- mondta Gajdos László. Ahogy a többi hazai állatkertben, a nyíregyháziban is ugyanúgy dolgoznak az emberek, mint akkor, amikor látogatókat tudtak fogadni, mert az 5000 állatot el kell látniuk, de például az őrző-védő cégnek fel kellett mondaniuk a szerződést, a park és a szállodák éjszakai őrzést így a szállodák férfi pincérei és szakácsai végzik. A szállodák személyzetének is a parkban adtak munkát, segítenek a képzett állatgondozók mellett , takarításban, zöldségválogatásban. "Nem volt egyszerű megszervezni azt sem, hogy a veszélyes munkakörök ellenére a gondozók minél távolabb végezzék a munkájukat egymástól. Normál esetben párban járnak" - mesélte az igazgató. Így sikerült nagyjából a felére faragni a működési költséget, amit Gajdos szerint szerencséjükre a Nyíregyházi Önkormányzat, mint tulajdonos, július végéig fedez.

Ugyanakkor számukra létkérdés, hogy legkésőbb augusztus 1-től vendégeket fogadhassanak. "A szállodáink foglalásai júniustól teltházasak, hiszen a tavaszi foglalásokat is nyárra és őszre sikerült áttetetni, de mivel állatkerti szállodákról van szó, nyilván az állatkertnek is ki kell nyitnia hogy a szállodai vendégeket fogadhassuk" - mondta az igazgató. Február végén igyekeztek a takarmánytárolóikat feltölteni, így július végéig elegendő takarmánnyal vágtak neki a bezárásnak. "Június végéig várhatóan több mint 400 millió forint kiesésünk lesz a jegybevételekből, és ehhez társulnak még a 3 szállodánk hiányzó bevételei" - sorolta a már most látható veszteségeket.

Gajdos arról is beszélt, hogy bevezették a kedvezményes, 2300 forintos segítő jegyet, amint online lehet megvásárolni és 1 évig felhasználható, és hétfőn kaptak egy kamion szénát, egy teherautó almát, ezen kívül a környék nagyáruházainak megmaradt zöldségei is hozzájuk kerültek. "Most tehát a helyzet az, hogy ha nem tudunk legkésőbb augusztus 1-el, de inkább július 1-el kinyitni, akkor csak tulajdonosi támogatással tudunk tovább működni" - vont végül mérleget.

Még nem kaptak állami segítséget

Tesszük a dolgunk, nem állhatunk le, de az állami segítségre még várunk - ezt már a debreceni állatkertet és vidámparkot üzemeltető Nagyerdei Kultúrpark Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, dr. Nagy Gergely Sándor mondta az Indexnek. Az állatkertek ugyanis – noha látogatottságuk okán a turisztikai szektor egyik legnagyobb szereplői – jelenleg nem szerepelnek azon a listán, amelyen a járulékfizetés alól mentesülő ágazati szereplők vannak.

Nagy Gergely Sándor bízik abban, hogy az állatkertekre is kiterjesztik ezt a kedvezményt, és abban is, hogy az állatkertek a rövidített munkaidő után igényelhető bértámogatásra is sikerrel pályázhatnak. Ugyanakkor ezen támogatások csak három hónapra biztosítanak bérfedezetet. És hiába nincsenek zárva az állatkertek, a költségeik 90-95 százalékát továbbra is fizetniük kell. Az állatokat folyamatosan el kell látni és mivel veszélyes üzemről van szó, a kötelező, ütemezett karbantartási munkálatokat is el kell végeztetniük. Szerinte érdemi segítség az lehetne, ha a magyar állatkertek újra - a többi kulturális közintézményhez hasonlóan – normatív állami támogatást kapnának, ahogy a rendszerváltás óta egészen 2009-ig ez így volt. (Mellesleg éppen a 2008-as gazdasági válság miatt vette el tőlük az akkori Gyurcsány kormány a normatív támogatást.)

A MÁRCIUS KÖZEPE ÓTA TARTÓ BEZÁRÁSOK RÁADÁSUL A LEHETŐ LEGROSSZABBKOR ÉRTÉK AZ ÁLLATKERTEKET.

"Az állatkertekben a főszezon tavasztól őszig tart, bevétel szempontjából pedig a legerősebbek éppen a tavaszi-nyári hónapok. Ha az egész nyarat elbuknák, akkor az valóságos dráma lenne, a debreceni állatkert például augusztus végéig az árbevétele 80 százalékát veszítené el. A magyar állatkerteknél összesen ez több milliárd forint" - mondta az igazgató. Nagy Gergely Sándor szerint a jelenleg legvalószínűbb május végi újranyitás esetén is komoly veszteség éri őket, mivel addig a debreceni park 45 ezer fős látogatói forgalomtól esik el, ami 90 milliós veszteség. Továbbá kérdéses, hogy az újranyitást követően milyen további negatív utóhatások várhatóak. Az igazgató kiemelte, hogy a debreceni önkormányzat eddig minden segítséget megadott nekik.

Az önkormányzati támogatás nem elég

A pécsi önkormányzat is szíven viseli a helyi állatkert sorsát, így amikor a pécsi állatkert segítséget kért az önkormányzattól, kapott is valamennyi összeget. De ez nem extra forrás, vagy mentő forrás, hanem a márciusban elfogadott városi költségvetéssel összhangban átadott támogatás. Mindeközben ahogy a többi állatkert, "békeidőben" a pécsi is saját maga gazdálkodja ki a költségeik nagy részét, az önkormányzati támogatás a bérek, illetve a bérjellegű kiadásokat sem fedezi.

"Minden kiadást, az állatok takarmányát, az orvosi kiadást, a fejlesztéseket, a közüzemi díjakat a saját bevételeinkből finanszírozzuk, csakhogy most nincsenek bevételeink. Rossz helyzetbe kerültünk. Köszönhetően annak, hogy év végén mindig képezünk egy tartalékot, így amikor láttuk, hogy baj lesz, összébb húztuk a nadrágszíjat és csak minimális összegeket költünk, amit mindenképpen kell költeni az állatokra. Az áruházaktól kapunk emberi fogyasztásra már nem alkalmas élelmiszert, a takarmányok egy részét ezzel biztosítani tudjuk" - magyarázta az Indexnek Siptár Dávid, a pécsi állatkert vezetője. Siptárék sem tudják, mikor nyithatnak ki újra, de ha csak júliusban, akkor addig a bevételeik 50 százalékának búcsút mondhatnak.

A Szegedi Vadasparknak május elejéig vannak pénzügyi tartalékai, ezt jeleztük is már a tulajdonosunk, az önkormányzat felé - mondta az Indexnek a parkot üzemeltető nonprofit cég ügyvezető igazgatója. Szerencsére takarmányból bőven vannak tartalékaik, így az nem fordulhat elő, hogy bármelyik állatot el kellene altatniuk. Elbocsátani senkit nem kellett, de a kollégák 8-10 százaléka csökkentett munkaidőben, home office-ban dolgozik, akik pedig a kertben, azok csoportokra bontva, rotációban, hogy még véletlenül se találkozzanak egymással. Ha elfogy a pénzügyi tartalék, akkor a túlélésük érdekében önkormányzati támogatásra szorulnak. Az állatok örökbefogadása az most nagyon nagy segítség, ezért nagyon hálásak az örökbefogadóknak - hangsúlyozta Veprik Róbert.

A miskolci állatkert pénzügyi egyensúlyát is teljesen felborította az, hogy nem fogadhatnak látogatókat, ugyanakkor Veress Tamás gyűjteményi vezető szerint az állatkertet fenntartó Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy az állatokról gondoskodni tudjanak.  "Jelenleg még nem kell dolgozói létszámot csökkenteni. Nagyon várjuk már, hogy újra látogathatóak legyünk, és örömmel tölt el minket, hogy ebben a mindenki számára nehéz időben is sok adományt kapunk magánemberektől és vállalkozásoktól. Kapunk takarmányt, munkaeszközöket, illetve az állatok jelképes örökbefogadásán keresztül pénzbeni támogatást is" - nyilatkozta Veress az Indexnek.

Mi a helyzet Budapesten?

"Az elmúlt hónapokban természetesen nem keletkezett látogatással összefüggő jegyárbevétel, a kiadások azonban lényegében azonosak a korábbiakkal" - ezt már Hanga Zoltán, a fővárosi állatkert szóvivője nyilatkozta az Indexnek. Az állatkert rendelkezésére álló pénzeszközök és készletek szerinte ebben az időszakban is lehetővé tették, hogy állataikról és növényeikről továbbra is úgy gondoskodjanak, hogy védenceik - a látogatók elmaradásán kívül - lehetőleg semmit ne érzékeljenek a rendkívüli helyzetből. "Azt, hogy mi lesz a jövőben, természetesen nem tudjuk megjósolni. Egyszer majd újra kinyithatjuk a kapukat, és biztosak vagyunk abban, hogy a látogatóink, akik most a járvány miatt nem tudnak eljönni hozzánk, nem mondtak le látogatási szándékukról, csak egy későbbi időpontra halasztották" - mondta Hanga.

Ahogy egy korábbi cikkünkben már írtuk, a Fővárosi Állat- és Növénykert 1994 óta egyetlen napot sem volt zárva, több egymást követő napon pedig legutóbb az 1956-os forradalom idején, vagyis 64 éve. Dolgozókat szerencsére nem kellett elküldeni.

"Ebben a helyzetben az foglalkoztat minket különösképpen, hogy az átmeneti zárva tartás ideje alatt hogyan tudjuk a közönségnek, az otthon maradó embereknek eljuttatni az állatkerti élményeket, és hogyan tudjuk a tanulmányi csoportok állatkerti látogatásait, meg a zoopedagógiai foglalkozásokat olyasformán pótolni, ahogy az iskolai oktatásban is igyekeznek pótolni a tantermi órákat a digitális munkarenddel" - magyarázta Hanga. Éppen ezért a szokásosnál is több hírt és képes beszámolót, kisfilmet és más hasonlót tesznek közzé, illetve olyan anyagokat is készítenek, amelyeket gyerekek, pedagógusok, illetve a gyermekeikkel otthon maradó, és a számunkra programokon gondolkodó szülők is tudnak használni. (Érdemes ezeket az anyagokat megnézni a Facebook-oldalukon, Youtube-csatornájukonhonlapunkon.).

A Budakeszi Vadasparknak már az nagy segítség, ha követik online, mi zajlik ott

A mintegy 200 állatnak otthont adó Budakeszi Vadaspark sajtóreferense, Zachán Viktor az Indexnek azt mondta, hogy több hónapra elegendő készlet áll rendelkezésre mind a ragadozók, mind a növényevők etetéséhez. "A Vadaspark főállású gondozói el tudják látni az állatokat és minden velük kapcsolatos feladatot" - közölte. "Látogatóink virtuális örökbefogadással és az adó 1 százalékának felajánlásával tudják támogatni a Budakeszi Vadasparkot. Mindez azért nagyon fontos, mert hozzájárul a látogatóhiány miatti bevétel kiesésének pótlásához. Épp a napokban tettük közzé, hogy az egy évre szóló örökbefogadás mellett bevezettük a fél éveset, amellyel támogatni tudják intézményünket" - hangsúlyozta a sajtóreferens.

"A legnagyobb segítséget azonban mégis az jelenti, ha tudjuk, hogy ezekben a napokban, hetekben is mellettünk állnak, velünk vannak a Vadaspark látogatói. Közösségi oldali felületeinken plusz tartalmat kínálunk, hogy látogatóink online tudják követni a Budakeszi Vadaspark életét, mindennapjait, hogy naprakész információkat kapjanak a parkban történtekről, a mostani helyzetről. Azzal, hogy követőink olvassák, nézik, kommentelik e tartalmakat, részt vesznek a Vadaspark online életében, egyben bennünk, a park dolgozóiban is tartják a lelket. Ez óriási segítség számunkra a mostani időszakban" - mondta Zachán.

A magánállatkertek még nehezebb helyzetben vannak

Míg a nem magántulajdonban lévő állatkertek és vadasparkok legalább a tulajdonosaik, az önkormányzatok segítségére számíthatnak, a magántulajdonban lévő kertek egyelőre csak magukra. A Magyar Magánállatbemutatók Egyesületének összesen 11 tagja van. "Minden tagintézmény rendelkezik anyagi tartalékkal, s jelen pillanatban ezt a tartalékot felélve igyekeznek fenntartani a működés normális menetét. A partneri kapcsolatnak köszönhetően egymást is hathatósan segítik az állatok takarmányozásának zavartalan biztosítása céljából már történtek közös intézkedések, sőt az egyesületen kívülre is tudtunk juttatni takarmányt" - nyilatkozta az Indexnek az egyesület alapítója, Kardos Roland.

Karos elmondta, hogy a járványügyi helyzet miatt minden tag elesik gyakorlatilag minden bevételétől, ami a hosszútávú fenntartást biztosítja, hiszen azt - állami vagy bármi egyéb támogatás nélkül - a belépőjegyek értékesítéséből és a szolgáltatásokból befolyt összeg képezi. "A közüzemi díjak, bérköltségek továbbra is teljesítendők ezek tetemes pénzt emésztenek fel, ezért a nyitás időpontjának bizonytalansága egyre aggasztóbb. A sötétképű távlati jövő eshetőségét, miszerint nem tudják az említett díjakat kifizetni, nem tudják teljesíteni a bérek kifizetését, vagy elbocsájtani kényszerülnek, esetleg azt, hogy nem tudják az állatokat tisztességgel ellátni az Egyesület és a tagok próbálják feszített munkával megelőzni, közösen központi, állami támogatásért is kérvényeznek" - mondta.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!