Hallgattak a kritikákra

Ezzel a kormány valószínűleg a megcélzott cégek kritikáira reagált, amelyek szerint túl sok a bizonytalanság és az adminisztratív teher a magyar kurzarbeit programmal kapcsolatban, ezért egyszerűbb, ha a cégek egyszerűen kirúgják a dolgozókat, akiknek nem tudnak munkát adni.

A mostani módosítások kiterjesztik a programot, több ponton jelentősen egyszerűsítik az igényléssel járó adminisztrációt, és csökkentik a program költségét a cégeknek. Ezzel jóval többeknek érheti majd meg jelentkezni a támogatásért, cserébe viszont a dolgozók potenciálisan kevesebb pénzt kaphatnak majd.

Távmunkára is

A módosítás egyik fontos pontja, hogy

Az otthoni munkavégzésre explicit, szövegszerűen kiterjeszti a rendelet a programot, az eredeti szövegből pedig hatályát veszti egy rész, amely szerint a támogatás nem nyújtható e rendelet szerinti támogatás a Munka Törvénykönyve 214. § (1) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztatáshoz, vagyis a munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatott dolgozóhoz.

Ezzel a két lépéssel jelentősen kiszélesedik azoknak a dolgozóknak a köre, akik támogatást kaphatnak, és így a cégeké is, akiknek megérheti jelentkezni az állami támogatásért.

Kevesebb papírmunka

Az egyik ilyen változás az, hogy hatályát veszti a rendelkezés, amely előírta, hogy az igénylő cégnek bizonyítania kell, hogy minden más lehetőséget kiaknázott már és nincs más lehetősége, mint az állami támogatásért fordulni. A magyar kurzarbeit programot eredetileg egy amolyan utolsó lehetőségként tervezték, vagyis a jelentkezőnek bizonyítania kellett, hogy mindent megtett már a cég megmentésére: átszervezte a munkaidőkeretet, megvált azoktól a dolgozóktól, akiktől meg tudott, átszervezte a munkavégzést stb.

Ez viszont jelentősen csökkentette azoknak a cégeknek a körét, akiknek vonzó lehetőség volt a program, és bár a hírek szerint a kormány egymillió munkavállaló támogatásával számolt a program tervezésekor, a rendelkezést ezt pár tízezerre csökkentette volna.

Egy másik fontos változás, hogy a rendeletből kikerült az a rész, hogy a rövidített munkaidővel együtt járó egyéni fejlesztési időt bele kell írni a munkaszerződésbe, a módosítás szerint viszont a támogatási kérelemmel automatikusan módosul a munkaszerződés. Ez Fajcsák Gábor, az RSM adótanácsadó cég szakértője szerint az egyik legkomolyabb adminisztrációs könnyítés, hiszen egy több száz vagy ezer főt alkalmazó cégnél óriási bürokratikus teher egyenként módosítani a munkaszerződéseket. Fajcsák további fontos változásként kiemelte, hogy

Olcsóbb lesz a cégnek

Az adminisztráció mellett a cégek költségeit is csökkentik a módosítások. Az egyik ilyen fontos változás például az, hogy a támogatás mértékét a veszélyhelyzet kihirdetésének napján érvényes havi távolléti díj helyett a havi alapbér alapján számolják ki, az ennek kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százalékát fizetné ki az állam.

A távolléti díj magában foglalja az alapbért, a pótlékokat és a teljesítménybért is, vagyis a változással csökken az az összeg, ami alapján az állam támogatást fizet, és valószínűleg az is, amit a cégek aztán kiegészítenek. Ez viszont Fajcsák szerint valószínűleg azzal is jár majd, hogy

Szintén a munkáltatók költségeit csökkenti az egyéni fejlesztési időre vonatkozó módosítás. A módosított szöveg szerint már csak akkor kötelező a csökkentett munkaideje után fejleszteni a támogatott dolgozót, ha a foglalkoztatása meghaladja az eredeti foglalkoztatás felét.

Vagyis ha valaki nyolc órában dolgozott, és a cég hat órában foglalkoztatná tovább, a maradék két órájának egy részében (30 százalékában) beáll az egyéni fejlesztési idő, aminek keretében a munkakörhöz vagy munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztésben kell részesülnie a munkavállalónak – mondjuk tanulhat angolt ha ez a tevékenységi körbe illik –, ha viszont az eredeti munkaidejének felénél kevesebb órában dolgozik tovább, úgy erre nincs szükség.

Ez a változtatás azért fontos, mert az egyéni fejlesztési időt a cégnek ki kell fizetnie, és mivel a szabály szerint ezzel együtt a dolgozónak meg kell kapnia a korábbi bérét, egy magas fizetésű dolgozó esetén az állami támogatás felső korlátja miatt a munkaadóra jóval magasabb költség is hárulhat, mint az időarányos bér, és akár a korábban fizetett bérhez közeli összeget kell továbbra is fizetnie a csökkentett munkaidő ellenére. Ez sok pénz, és komoly anyagi teher lett volna a cégeknek, ha ezt minden csökkentett munkaidejű dolgozóra ki kell fizetni, nem csak azokra, akik többet dolgoznak, mint az eredeti munkaidejük fele.

Maradtak kérdések

Az viszont kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik pont az eredeti munkaidejük 50 százalékában dolgoznak tovább. Jelenleg úgy tűnik, hogy a minisztérium értelmezése szerint aki nyolc óra helyett pont 4 órában dolgozik tovább, annak fejlesztenie kell magát, amit a cégnek ki kell fizetnie, a rendeletet azonban tanácsadók és cégek szerint ettől eltérően lehet értelmezni.

Az is megváltozik, hogy mire vonatkozik maga a csökkentett munkaidő: a  veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti huszonöt százalékát elérő, de a nyolcvanöt százalékát meg nem haladó részmunkaidőre, az eredeti rendeletben szereplő legalább 50 – maximum 70 százalék helyett. Ez Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint azt jelenti, hogy

Az is szerepel a rendeletben, hogy a cégeknek nem kell visszafizetnie a támogatást akkor sem, ha közben egyes munkavállalóknak felmond a cég. A cégek létszámfenntartási kötelezettsége a támogatás ideje alatt nem a teljes állományra, csak a támogatott munkavállalókra vonatkozik, tehát ha ki akar rúgni valakit, akire nem kért támogatást, azt megteheti.

A módosított rendelet viszont továbbra sem tartalmaz semmilyen intézkedést azokra nézve, akik már elveszítették a munkájukat, vagy a gyerekeikkel otthon kell maradniuk, és ezért egyáltalán nem tudnak dolgozni.

Egyes forrásaink szerint ez alapvetően amolyan gumiszabályként került be és maradt bent a rendeletben, hogy a kormányhivatal valamire hivatkozva el tudja utasítani azoknak a jelentkezését, akiét el akarja utasítani.