2020. május 27. Szerda, Hella.
 
Az ambiciózus háziorvos az ország nagymamája lettForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2020-04-30 14:21:02
Címkék: Bihari hírek
Országos tisztifőorvosként mindennap látjuk a képernyőn, ahogy beszámol az aktuális koronavírus-helyzetről, majd néha szabadon életvezetési praktikákat oszt meg. Több évtizedes szakmai múltja van, és ott volt a vörösiszap-katasztrófánál is. Az egészségügy mellett van egy másik élete is, világi lelkipásztori munkatárs. Közben mémek, paródiák kiapadhatatlan forrása. Hónapok óta halljuk a nevét, de életútjáról nem sokat lehetett tudni. Portré Müller Cecíliáról.

Mostanra valószínűleg mindenki hallotta már a Müller Cecília nevet, ha máshonnan nem, az operatív törzs napi tájékoztatóiból. Bár a többi felszólaló gyakran váltakozik mellette, az országos tisztifőorvos szerepe örök: egy-két kivétellel a törzs megalakulása óta mindennap beszámol a koronavírus-helyzetről, és gyakran különféle jótanácsokkal, praktikákkal is ellátja az embereket.

Egy országos tisztifőorvost alapvetően nem szokás széles körben ismerni, Müller Cecíliát viszont az utóbbi időben annyira a középpontba tolták, hogy néhány helyen már az ország nagymamájának nevezik, stílusával pedig paródiákat és mémeket ihlet.

Nem időszerű érdeklődés

Müller Cecília életútjáról néhány héttel ezelőttig nem sokat lehetett tudni. Az interneten nincs elérhető szakmai önéletrajza, még a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán sem, aminek ő a vezetője. Március végén aztán egy Wikipédia-oldalt csináltak róla magyarul és angolul is, ahol felsorolták életútjának főbb állomásait, feltehetőleg azután, hogy egy korábbi cikk elég hiányosan közölt róla információkat.

Ahogy azt ilyenkor szokás, az NNK-n keresztül az érintettől, Müller Cecíliától is kértünk interjút, ahonnan azt válaszolták, a járvány és a központ vezetése miatt nincs ideje arra, hogy „a napi sajtótájékoztatókon túl is a média rendelkezésre álljon”. Ezért emailben küldtük el néhány kérdésünket a szakmai előmenetelével kapcsolatban, mire azt a választ kaptuk, az országos tisztifőorvos „minden percét kitölti a világjárvány elleni küzdelem”, és „szinte éjt nappallá téve dolgozik a magyar lakosság védelme érdekében”. Mindezért pedig

dr. Müller Cecília köszöni az érdeklődést, de jelen helyzetben a privát életére vonatkozó beszélgetést nem tartja sem időszerűnek, sem rendjén valónak.

Így aztán portréját az interneten található részletekből és őt ismerő emberektől szerzett információkból raktuk össze. Mindannyian hosszú éveket dolgoztak együtt vele.

A nagyobb ambíciók

Müller Cecília Györgyi 1958-ban született. Fiatalkoráról nem lehet sokat tudni, az első információ róla, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tanult, ami akkoriban egy önállóan működő orvosegyetem volt, csak 2000-ben vált a Pécsi Tudományegyetem részévé, és lett annak az Általános Orvostudományi Kara.

A beszámolók szerint Müller „kimondottan tehetséges volt” az egyetemen, ahol 1984 szeptemberében szerzett általános orvosi oklevelet, utóbbit az egyetem is megerősítette nekünk. Diplomázás után a dunaújvárosi kórházhoz került (későbbi nevén Szent Pantaleon Kórház), ahol II. sz. Belgyógyászati osztályon volt kórházi orvos (a két osztályt 2004-ben egyesítették). Ezután a Fejér megyei Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátban lett üzemorvos, ahol egy szolgálati lakásban éltek a férjével, akit még az egyetemen ismert meg. A következő években üzemorvostan, háziorvostan, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsgákat tett le.

Ezután kerültek át a szintén Fejér megyei Nagyvenyim településre, ahol 1991 és 1996 között volt háziorvos. Akkoriban szökött fel háromezerről négyezerre a lakosok száma. Itt kezdtek el családi házat építeni két mellékutca kereszteződésében. A falubeliek szerint kedves háziorvos volt, jól kommunikált mindenkivel, „jól diagnosztizált”, mindig eltalálta a betegségeket, mondták néhányan. 1993-ban gyógyszerészet is lett a faluban, Müller és két orvosírnok asszisztense azzal segített, hogy egy hónapon át listát írtak arról, milyen gyógyszereket is kellene beszerezniük, mondta az Indexnek a helyi gyógyszerész, Papp László Zoltán, aki egyébként az egyik szomszédja is Mülleréknek.

Férjével két gyerekük van, a lányuk részéről pedig három unokájuk. Azóta is ott élnek a településen. Ezt néhány falubeli sem tudta, pedig Nagyvenyim még ma sem igazán nagy. Van, aki csak a tévéből hallotta, hogy Müller ott él, és bár a legtöbben tudták, hogy kicsoda, személyesen nem ismerik a családot. Egyik szomszédja szerint Müller „tünemény, de kicsit naiv”, a gyógyszerész szomszéd szerint viszont alázatos.

Müller a falubeliek szerint mélyen hívő ember, ezt a nyakában lógó kereszt is alátámasztja. Mivel sokat segédkezett a templomban, ezért világi lelkipásztornak kenték fel őt Nagyvenyimen 2009-ben, ahol a helyiek szerint minden vasárnap ott volt a templomban, legalábbis a járványhelyzet előtt. Saját állítása szerint a sportot sem vetette meg, akkoriban még hét kilométert futott otthona és a baracsi puszták között.

A helyi fideszes polgármester, Vargáné Kaiser Katalin ottjártunkkor nem akart velünk beszélni. Nyilatkozott viszont korábban a kormányközeli Ripostnak, akiknek azt mondta, már legalább húsz éve ismeri Müllert, és a járványidőszak előtt többször sétáltak együtt, „gyönyörködtek a kertekben”. Ő mondta azt is, hogy Müller férje, József csillagászattal és fotózással is foglalkozik, képeiből többször rendeztek kiállítást a faluban.

Szeretett háziorvos lenni, de teljesen nem elégítette ki. Nagy ambíció volt benne, az érdeklődése a szervezés felé ment

– mondta Müllerről a gyógyszerész szomszéd. Helyét a faluban a férje vette át, aki korábban képviselő volt a faluban, és azóta is a település egyik háziorvosa.

A kitüntetést érő szerep

A háziorvosi évek után Müller tisztifőorvossá avanzsálódott, így bekerült az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) körébe. Ebből több évet Dunaújvárosban húzott le, majd 2010-től néhány hónapig a Közép-Dunántúli Régió tisztifőorvosa volt. Ezeket az időszakait szakmailag jól ismerő forrásunk szerint Müller egy megbízható munkatárs volt, aki szorgalmasan olvasta a jogszabályokat, „de nem ő volt az, aki a szakmaiságával, például a járványügyi kérdések napi szakmai vizsgálatával lett volna elfoglalva”. Szerinte Müller mindig tudta, melyik jogszabály hogy működik, a nyilvántartásokban és adminisztrációban sosem hibázott, de a „mélyebb érdeklődés a szakma iránt az kevésbé volt meg”, így hát szerinte

AMOLYAN JÓ HIVATALNOK VOLT.

Egy másik forrásunk szerint is Müller „remek adminisztratív személyiségű” ember volt akkoriban, aki éles eszű és kritikushangú volt, „szeretett a dolgokba beleállni”, de

A VÖRÖSISZAP-KATASZTRÓFA IDEJÉN KICSIT PSZICHÉSEN ÖSSZEOMLOTT.

KAPCSOLÓDÓ
Az iszap úgy vitte az autónkat, mint a papírhajót

Az iszap úgy vitte az autónkat, mint a papírhajót

Nyolc éve szakadt át Ajka mellett a vörösiszap-tározó fala, a kiömlő iszap utcákat söpört el Kolontáron és Devecseren. Az évforduló alkalmából beszélgettünk a tragédia átélőivel.

2010. október 4-én szakadt át az Ajka melletti vörösiszap-tározó gát, a kiömlő 600-700 ezer köbméter erősen maró, lúgos vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A vegyi katasztrófában tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, és több száz ház vált lakhatatlanná.

Az iszap néhol két méter magasan hömpölygött, melléképületeket, kocsikat, kerítéseket, állatokat sodorva el. Utak, közművek, vasúti sínek sérültek meg, többek között egy gázvezeték is, és szennyezetté váltak a környező folyók, köztük a Marcal vize is.

Müllernek mint régiós tisztifőorvosnak forrásunk szerint vizsgálnia kellett, mi a teendő közegészségügyileg, a mentést kellett szerveznie, és azt, hogy például a sérültek megkapják a szükséges gyógyszereket, vagy hogy akinek kórházba kell mennie, azt vigyék is kórházba, valamint a kilakoltatásokat is ő szervezte meg. Ekkor viszont a néhány hónappal korábban másodszorra is kormányra lépő Fidesz–KDNP, élén főképp Jávor Andrással, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának (később Emberi Erőforrások Minisztériuma) közigazgatási államtitkárával olyan hiányosságokért támadta Müllert, ami nem az ő, hanem éppen a Katasztrófavédelem feladata lett volna, mindez pedig a Gyurcsány-kormány farigcsálása miatt, amikor az ÁNTSZ-től több területet is elvettek, mondta forrásunk. Ekkor Müller azon is elgondolkodott, hogy otthagyja a hivatalát, végül az ÁNTSZ felső vezetőségéből győzték meg, hogy maradjon. „Méltatlan volt, hogy támadták”, összegezte az akkori helyzetet a Müllert jól ismerő megszólalónk.

Egy másik narratíva szerint viszont „kicsit túlzás”, hogy Müller irányította volna a katasztrófa következményeinek az elhárítását, inkább „ott is hivatalnokként szervezte az ÁNTSZ-eseknek a területi működését”, tehát a hivatalát irányította, „nem pedig a munkaegészségügyi, toxikológiai és hasonló ismeretek mélysége” volt a kiemelkedő. Szerinte látszott, hogy ki volt kint nap mint nap a helyszínen és hogy ténylegesen ki foglalkozott a szakmai kérdésekkel. Egy akkori ÁNTSZ-közlemény szerint Müller feladata az volt, hogy meghatározta a térség alapellátást, járó- és fekvőbeteg szakellátást végző szolgáltatóinak, hogy „léptessék életbe saját, katasztrófa esetén alkalmazandó tervüket”.

Nagyvenyimi szomszédja szerint Müller akkoriban fáradt volt, és autójának kerekein látni lehetett a vörösiszapot. Azt megszólalónk sem tagadja, hogy Müller járt volna a helyszínre, de szerinte „akkoriban sokan kaptak elismerést, elsősorban olyanok is, akiknek nem nagyon lett a cipője vörösiszapos”.

Dr. Müller Cecília, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megyei tisztifőorvosa és dr. Faludi Gábor, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal gyorsreagálási főosztálya vezetője miniszteri elismerésben részesült a 2011. október 4-én Devecserben megrendezett ünnepségen. Bal: Pintér Sándor elismerést nyújt át a tisztifőorvosnak. Jobb: Müller Cecília (j) az elismerésben részesültekkel.
Dr. Müller Cecília, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megyei tisztifőorvosa és dr. Faludi Gábor, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal gyorsreagálási főosztálya vezetője miniszteri elismerésben részesült a 2011. október 4-én Devecserben megrendezett ünnepségen. Bal: Pintér Sándor elismerést nyújt át a tisztifőorvosnak. Jobb: Müller Cecília (j) az elismerésben részesültekkel.
Fotó: ÁNTSZ

A következő évben, 2011 februárjában Müller a katasztrófában nyújtott munkájáért Pro Sanitate-díjat kapott az akkori nemzeti erőforrás minisztertől, Réthelyi Miklóstól. A díjátadón ott volt a feljebb említett Jávor András közigazgatási államtitkár és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is. Majd még az év októberében, a „vörösiszap-katasztrófa elhárítása, valamint a mentés során tanúsított kimagasló helytállása” miatt miniszteri elismerést is kapott a katasztrófa évfordulóján tartott eseményen Devecserben. Az oklevelet Pintér Sándor belügyminiszter adta át neki. A katasztrófa idején egy új ismeretséget is szerzett Müller: egyik ismerője szerint ugyanis ekkor ismerte meg Orbán Viktor miniszterelnököt.

Jó kapcsolat a döntéshozóval?

A népegészségügyi és azon belül is a járványügyi rendszert az Orbán-kormány és még előtte a szocialisták is többször átszervezték. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején a megyei rendszert megbontották, és regionális szerkezetbe vonták össze őket. Így lehetett Müller a Közép-Dunántúli Régió tisztifőorvosa, alá tartozott Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megye is. Ekkor privatizálták az ÁNTSZ intézeteiben működő laborokat is, ezek közül később több meg is szűnt.

2010-ben aztán kormányváltás lett, a második Orbán-kormány pedig a regionális helyett visszaállította a megyei rendszert. Ezután 2011-ben létrehozták a kormányhivatalokat, a megyei tisztifőorvosi hivatalokat népegészségügyi szakigazgatási szervként pedig a megyei kormányhivatalokba tagolták, aminek politikai vezetője van. Így az országos tisztifőorvos helyett a közvetlen felettesek a politikailag kinevezett megyei kormánymegbízottak lettek. Abban az összes egészségügyben dolgozó megszólalónk egyetértett, hogy a népegészségügynek nincs keresnivalója a kormányhivatalban.

Így szűnt meg Müller régiós tisztsége és lett a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének megyei tisztifőorvosa. Egyik forrásunk szerint Müllernek a már feljebb említett „hivatalnok hozzáállása miatt nem esett nehezére, hogy az ÁNTSZ-t a kormányhivatal égisze alá vonták”.

Müller Cecília, Fejér megyei tisztifőorvos és Orbán Viktor a 2013-as dunaújvárosi árvíz idején tartott szemlén Kisapostagon
Müller Cecília, Fejér megyei tisztifőorvos és Orbán Viktor a 2013-as dunaújvárosi árvíz idején tartott szemlén Kisapostagon
Fotó: Varga Richárd / Fejér Megyei Kormányhivatal

A rosszabb nyelvek szerint politikai kapcsolatai miatt is kerülhetett erre a pozícióra, különösképp az akkori Fejér megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottal, a fideszes Dorkota Lajossal való kapcsolatát emlegették az ottani körökben, úgy, mint „jóban volt az akkori döntéshozókkal”. Ezért az ügyben felhívtuk Dorkotát, hogy mi lehet mindennek a valóságalapja. A politikus az Indexnek azt mondta, még abból az időszakból ismeri Müllert, amikor ő volt Dunaújváros alpolgármestere, Müller pedig ott volt tisztifőorvos. Azt pedig mindenféle kérdés nélkül elárulta, hogy amikor megyei kormánymegbízottá nevezték ki, ő maga kérte fel Müllert arra, hogy legyen a megyei tisztifőorvos, mert „kiváló szakmai kapcsolatokat ápolt, és jól látta el a térséget”. Arra a felvetésre viszont nevetni kezdett, hogy csupán az ismeretségi kapcsolatuk miatt jutott volna Müller erre a posztra.

Dorkota  jelenleg a Fidesz választókerületi elnöke és régi jó barátja Orbán Viktornak, 1998 és 2013 között országgyűlési képviselő is volt. 2013 óta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, ahol idén jár le hétéves megbízatása. Az állami hivatal elnökét a miniszterelnök nevezi ki.

Dorkota mellett egy másik politikai szereplő is megjelent Müller közelében: Galambos Dénes, aki 2013-ban Dorkotát váltotta a megyei kormánymegbízotti székben. A két politikusnak Dorkota-Galambos Ügyvédi Iroda néven közös vállalkozása is volt. Galambos szintén nagyvenyimi lakos, a kilencvenes években alpolgármester is volt a faluban. Azokban az években felesége együtt praktizált háziorvosként Müllerrel a településen, egy volt nagyvenyimi lakos szerint a két család között nagyon szoros volt a viszony. Müller férje ráadásul Galambossal együtt évekig tagja volt a település képviselő-testületének. Galambos 2018-ig a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője is volt.

Egy másik forrásunk szerint viszont „kell valamilyen szintű politikai kapcsolat, háttér egy ilyen tisztséghez, de nem feltétlenül kell elkötelezettnek lenni”, megint más szerint Müller igyekezett magát a direkt politikától távol tartani.

2013-ban Müller megkapta a Honvédelemért Kitüntető Cím I. osztálya kitüntetését, „a honvédelem ügye érdekében, huzamos időn át végzett kiemelkedő munkája” miatt. A kitüntetést a Honvédelmi Minisztérium Stefánia palotájában adta át neki Vargha Tamás államtitkár, és ott volt még az akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor is.

Dr. Müller Cecília megyei tisztifőorvos a honvédelem ügye érdekében, huzamos időn át végzett kiemelkedő munkája elismeréséül 2013. március 12-én átvette a Honvédelemért Kitüntető Cím I. osztálya kitüntetést.
Dr. Müller Cecília megyei tisztifőorvos a honvédelem ügye érdekében, huzamos időn át végzett kiemelkedő munkája elismeréséül 2013. március 12-én átvette a Honvédelemért Kitüntető Cím I. osztálya kitüntetést.
Fotó: www.szekesfehervar.hu

A 2015-ös is jó éve volt Müllernek: Fenyvessy-emlékérmet kapott a Magyar Higiénikusok Társaságától a két évtizedes munkájáért, Népegészségügyért Emlékérmet is kapott az akkori országos tisztifőorvostól, ráadásul Nagyvenyim díszpolgára is lett.

Egy évekig vele dolgozó volt kollégája szerint Müller megyei tisztifőorvosként kiváló főnök volt, aki megkövetelte a precizitást. Mértéktartó és óvatos volt, csak akkor lehetett valamit kimondani, ha az bebizonyosodott, a spekulációknak nem volt helye. Ez a bizonyos kolléga ezt az időszakot úgy jellemezte, mint „a szakmai pályafutásom legjobbja”. Müller mindenféle lehetőséget és pénzügyi támogatást kibrusztolt nekik a kormányhivatalnál, és ő is hozzátette, hogy

volt benne egy egészséges mértékű ambíció. Nem törekedett az országos tisztifőorvosi beosztásra, de eljött az a pillanat, amikor nem maradt olyan szakember, aki képes ezt a feladatot ellátni.

A méltatlan szerep

Az elmúlt években az ÁNTSZ-t tovább szervezték és bontották darabjaira Lázár János bürökráciacsökkentő csomagterve szerint, az országos tisztifőorvosi pozíció 2017-ben megszűnt, a munkát egy helyettes államtitkár vitte tovább egy ideig.

2018 októberében aztán új intézmény jött létre Nemzeti Népegészségügyi Központ néven (NNK), ide kerültek az Emmi országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárának korábbi feladatai is. Az országos tisztifőorvos Kovács Attila lett, aki korábban hosszú évekig volt helyettes tisztifőorvos. Alig néhány hónap után Kovácsot menesztették, a következő országos tisztifőorvos viszont még ennél is rövidebb ideig, néhány napig volt csak poszton. Ezek a menesztések mind Kásler Miklós miniszter jelentős személyi és szervezeti átalakításainak részei voltak.

2018. december 1-jén végül Müller Cecíliát tették meg országos tisztifőorvosnak az NNK élére. Kinevezése különféle reakciókat váltott ki az egészségügyi szférában. Van, aki szerint Kovács Attila szakmai ismereteihez nem ér fel Müller tudása, így szakmailag ő kevésbé alkalmas erre a posztra, de az pozitívum, hogy maradtak még mellette jó szakemberek, akik például már korábbi járványok alatt is dolgoztak. „Dunaújvárosi tisztifőorvosként a helyén volt, jól csinálta, de nem voltak rá jellemzők azok a plusz dolgok, amitől kiemelkedik a többiek közül” – mondja egyik forrásunk. Egy másik ismerője tiszteli Müller állóképességét, hogy mindennap kiáll az emberek és a kamerák elé, ami nem egy egyszerű helyzet, egy harmadik szerint pedig

MÜLLER MOST INKÁBB EGY VÉGREHAJTÓ LETT,

amikor a miniszteri elvárásoknak kell megfelelnie, és ebben a rendszerben viszonylag kevés saját döntést hozhat. Azt egy másik korábbi munkatársa is mondja, hogy Müller testbeszéde és hanghordozása a napi sajtótájékoztatókon azt az érzeti kelti a volt kollégáiban, hogy nem teljes szakmai meggyőződésével áll ki a kamerák elé, néhány válasznál habozik, mellébeszél, de ennek az is lehet az oka, hogy nincs elég információja.

Méltatlan szerepre kényszerítik

– összegzi Müller szerepléseit.

Az országos tisztifőorvos feladata összetett, egy elég hosszú listán sorolják azokat egy rendeletben. Eszerint a többi közt szervezetirányítási feladatai vannak, főképp az NNK-nál, kijelöli például azokat a laboratóriumokat, ahol járványügyi feladatokat látnak el, felügyeli, hogy az NNK végrehajtja-e a feladatait, segíti a miniszterek munkáját azzal, hogy tájékoztatást vagy adatot kérhet népegészségügyi kérdésben, ami a lakosságot érinti, szakmai kérdésekben véleményt mondhat, intézkedéseket kérhet például járványügyben, és részt vesz szakmai döntések előkészítésében.

Mindezekről egészen a koronavírus-járvány kitöréséig nem igazán hallottunk, a munka csendben csordogált a háttérben, mígnem január utolsó napján megalakult a hivatalos nevén Koronavírus-fertőzés Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének vezetésével. Ezután fokozatosan elkezdtek rendszeres sajtótájékoztatót tartani, mígnem Müller Cecília főképp azután került előtérbe, hogy március 5-én Kásler Miklós emlékezetes alakítást nyújtott. Orbán Viktor ugyanis váratlanul sajtótájékoztatót tartott, ahol felsorakoztatta maga mögött az operatív törzs szereplőit, majd miután végzett, „Miklós, tiéd a pálya” felhívással egyedül hagyták a minisztert a pódiumon. Az egészségügyért is felelős miniszter a járvány kezdetén a legegyszerűbb kérdésekre sem tudott válaszolni.

Káslert ezután többé nem állították ki az újságírók elé, sőt, gyakorlatilag teljesen eltűnt a színről. Középpontba került viszont az országos tisztifőorvos, Müller Cecília, aki azóta szinte minden egyes nap képviseli az operatív törzset a sajtótájékoztatókon. Egy idő után valahol bent is rájöttek, hogy tényleg egy ország nézi napról napra Müllert, ezért az első online tájékoztató, tehát március 20-a óta elkezdtek nagyobb figyelmet fordítani a megjelenésére: sminkelik, beállítják a haját, és mindig más ruhába öltöztetik. Az aranyláncon lógó kereszt viszont mindig ott van a nyakában.

Az operatív törzs napi ülései Budapesten vannak, Nagyvenyim és a főváros között szolgálati autó viszi és hozza. Falubeli szomszédja szerint mindennap hajnali ötkor indulnak otthonról, és este hat-fél hét között érkezik haza, mert „csak a saját ágyában tud aludni”. Igaz, a szokásos sajtótájékoztatók jóval rövidebbek lettek azóta, hogy előbb arra szólították fel az újságírókat, mindenki csak egyet kérdezzen, majd a járványhelyzet miatt már a sajtó nélkül, virtuálisan tartják meg azokat, és csak alig pár kérdést választanak ki megválaszolásra. Nem tudni, ki dönti el, hogy kinek a kérdéseire adnak választ, az Indexére általában nem szoktak.

A szószék visszaköszön

Az ismétlődő, kissé néha már unalmas sajtótájékoztatókat Müller gyakran szereti megspékelni, kiszínezni sajátos kis életvezetési tanácsaival, javaslataival: beszélt például arról, hogy a számítógép billentyűzetét gyakran kell tisztítani, a fiatalok ne bulizzanak, ne járjunk mindennap boltba, de ha mégis, akkor írjunk bevásárlólistát, mert akkor nem fogunk bolyongani az üzletekben.

Az országos tisztifőorvos gasztrotippeket is szívesen ad: együnk mindennap gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket. A spenótot folyóvíz alatt mossuk meg jól, és ehető is lesz. Még húsvét előtt történt az az emlékezetes pillanat, amikor arról beszélt, hogy ez a húsvét nem olyan lesz, mint a többi. Majd az ünnepi időszakra azt javasolta, a nehéz ételeket reggelire együk, és stresszoldásként ne nyitogassuk a hűtőt.

Ne az együtt evést, hanem az együtt levést élvezzük

– mondta, de azt is csak Skype-on keresztül. „A szeretet nagyon leleményes”, summázta az egészet. De takarítási praktikákat is megoszt: használjunk bátran hipót, de a sminkkészleteinket is töröljük át fertőtlenítővel.

Van olyan, aki szerint ilyenkor Müller prédikátori szerepe köszön vissza, mintha „szószéknek tekintené” a pozícióját, más szerint pedig ő egy anyáskodó típus, ami most megmutatkozik. Müller maga minderről azt mondta, az egészségfejlesztési tanácsaival az emberek fegyelmezettségét hálálja meg.

Ezek az életvezetési tanácsai persze kiapadhatatlan forrásai lettek a mémeknek: rengeteg összevágott videót találni az interneten: az egyikben a Szomszédok sorozat stílusában adja elő praktikáit, máskor a fiatalok kedvenc felületén, a TikTokon jelenik meg rövid összevágásokban. De az operatív törzs maga is megvillantotta az egyik sajtótájékoztató végén a felnőtt színezőt, ami a törzs három tagját, Lakatos Tibort, Müller Cecíliát és Gál Kristófot ábrázolja. Ha pedig elkezdjük beírni a Google keresőbe a nevét, akkor a legnépszerűbb keresések között a „Müller Cecília aranyköpések”, „paródia” és „frizura” vannak. Különféle rajongói csoportokat csináltak róla Facebookon, de még a napi öltözékéről is mélyelemzéseket írnak.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!