2020. május 27. Szerda, Hella.
 
Trehány udvarral nincs közmunkaForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2020-04-30 14:36:12
Címkék: Bihari hírek
Egy kedd este benyújtott óriási salátatörvény-tervezet ismét hozzányúlna ahhoz, hogy milyen feltételekkel lehetne kizárni embereket a közfoglalkoztatásból. Egy rendezetlen lakókörnyezetről szóló részt egyszer már megsemmisített az Alkotmánybíróság arra hivatkozva, hogy az gyakorlatilag rejtett diszkrimináció, ám most újra megjelent egy törvénytervezetben.

A most hatályos, közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek alapján kizárható három hónapra valaki a közfoglalkoztatásból. Ezek között szerepel jelenleg például, hogy ha az illető tanköteles gyermeke nem jár iskolába, ha ezért három hónapon belül jogerősen elítélték, ha a számára megfelelő munkát visszautasítja, stb.

Ezt egészítenék ki ismét olyan részekkel, amelyek a lakókörnyezetre vonatkoznak. Ennek értelmében az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha

  • "közvetlen lakókörnyezetének rendezetlen állapota miatt" a feladat- és hatáskör szerint érintett hatóság az egészségre vagy a közbiztonságra vonatkozó kockázatot állapított meg, vagy a jegyző a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségek nem teljesítését állapította meg végleges határozatban.

A törvénytervezet tisztázza mi számít közvetlen lakókörnyezetnek, és mi számít rendezetlenségnek. E szerint a közvetlen lakókörnyezet "a lakhatás helyéül szolgáló ingatlan (az azon lévő építmény, kert, udvar), valamint a jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó utcafronti közterület".

A lakókörnyezet pedig akkor rendezetlen állapotú, ha:

  • az ingatlanon hulladék-felhalmozás vagy egészségre káros anyagok tárolása történik
  • az ingatlanon balesetveszélyes építmény található
  • az ingatlan elhanyagolt állapota a növényi és állati kártevők, kórokozók elszaporodását elősegíti
  • az ingatlanról az állatok közterületre kijutása akadálytalanul történik
  • az ingatlanhasználó az ingatlannal kapcsolatban a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségeket nem teljesíti.

Az Orbán-kormány és a fideszes parlamenti többség a lakókörnyezet rendezettségét egyszer már részévé akarta tenni a közfoglalkoztatottságból kizáró okoknak, ám az Alkotmánybíróság egy 2017-es döntésével megszüntette azt.

A rövidebb közleményében az Ab azt írta az akkori törvényszövegezésre:

a törvényi rendelkezés diszkriminatív jelleggel, szükségtelenül korlátozza a közfoglalkoztatottak magánszférához való jogát. A közfoglalkoztatási jogviszonynak rendszeridegen – a lakókörnyezet rendezettségével összefüggő – feltételekkel való megterhelése önkényes jogalkotói döntés. Ezért az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, és megsemmisítette a támadott szabályozást.

Az alapvető jogok biztosa 2017-ben úgy vélte, "a rendelkezések ellentétesek az egyenlő bánásmód követelményével is, miután azok ésszerű, alkotmányosan indokolható cél nélkül, hátrányosan különböztetik meg a közfoglalkoztatottakat más munkaviszonyban álló személyekhez képest". Az Ab szerint a szabályozás "egy jól körülhatárolható társadalmi csoportot" hoz kedvezőtlen helyzetbe.

A közfoglalkoztatásban résztvevő személyek jellemzően nehéz anyagi helyzetben lévő, a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegéhez tartozó személyek, a keresetük a minimálbérnél is alacsonyabb. A testület megállapította: nincs semmiféle ésszerű indoka annak, hogy az álláskeresőknek pusztán erre a körére különleges életvezetési előírásokat írjon elő a jogalkotó

- írta az Alkotmánybíróság, ami szerint "a vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció" esete állt fenn amiatt, hogy ténylegesen csak a hátrányos, kiszolgáltatott anyagi helyzetben élők esetére vonatkozott az a törvényi előírás, amely a munkavégzéstől független feltételek teljesítését írta elő.

A vagyon helyzettől nem függő rendben tartás

A friss, 2020. április 28-i törvénytervezet indokolása szerint a közfoglalkoztatásból kizárásra a lakókörnyezetre vonatkozó passzusok miatt csak annak jogerős megállapítását követően kerülhetne sor. A jogsértés pedig megvalósulhat közegészségügyi vagy közbiztonsági kockázat okozásával vagy a közösségi együttélés önkormányzati rendeletben rögzített szabályainak be nem tartásával.

Az Alkotmánybíróság 2017-es döntésére is reflektál a szöveg. Az Ab azt írta, a közfoglalkoztatásban résztvevő személyek jellemzően nehéz anyagi helyzetben lévő, a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegéhez tartozó személyek, ehhez képest a törvényi indokolás úgy fogalmaz:

A közfoglalkoztatotti körbe – vagyoni és szociális helyzettől, valamint nemtől és életkortól függetlenül – bármely álláskereső személy bekerülhet, aki nem jogosult pénzbeli álláskeresési ellátásra. Így a bevezetni kívánt rendelkezés nem korlátozódik egy meghatározott társadalmi csoportra.

Az indokolásban még azt is hangsúlyozzák, hogy a módosítás "nem is a lakóingatlan felújítását, hanem annak pénzügyi befektetést nem igénylő, tehát a vagyon helyzettől nem függő rendben tartását tekinti kiindulási helyzetnek."

Az Alkotmánybíróság 2017-ben úgy vélte, a lakókörnyezetre vonatkozó korlátozások diszkriminatív jelleggel, szükségtelenül korlátozzák a közfoglalkoztatottak magánszférához való jogát. A friss törvénytervezet indokolásában azt írják:

a magánszférához való jog körében az elhanyagolt, rendezetlen lakókörnyezethez való jog nem is értelmezhető, különösen úgy, ha egy ilyen állapot más személyeknek a tiszta, egészséges környezethez való jogát csorbítja.

(Borítókép: 2011-ben a helyi önkormányzat már tervezte Tarnabodon, hogy a tiszta udvar, rendes ház után jár majd csak segély a rászorultaknak. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI)

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!