Évente 77 millió fogyasztó kockáztatja életét azzal, hogy a legális gyógyszer-értékesítési csatornákat megkerülve vásárol gyógyhatásúnak remélt készítményeket.




Magyarországon a HENT kutatása szerint a felnõtt lakosság 7 százaléka veszélyeztetett, azaz több mint félmillió ember vásárolna bizonytalan forrásból származó gyógyszert.

A gyógyszerhamisítás jelenségérõl tartott sajtótájékoztatót május 5-én a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT). A sajtótájékoztatót megnyitó Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a hamisítás és kiemelten a gyógyszerhamisítás gazdasági és társadalmi következményeire hívta fel a figyelmet. Mint mondta az iparági szereplõknek, az államnak és a gazdaságnak okozott anyagi kár mellett a hamis termékek értékesítése az innovációs potenciál visszavetésével súlyosan érinti a társadalom egészét is. A kutatás-fejlesztésre fordítható összegek megrövidítésével hátráltatja a hatékonyabb és az új gyógyszerek kifejlesztését, megfosztva ezzel a betegeket a gyorsabb és teljesebb gyógyulást jelentõ készítményektõl.

A sajtóeseményen felszólaló Székely Krisztina, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetõje a Testület frissen összeállított, a gyógyszerhamisítás problematikáját és a hamis gyógyszerek nemzetközi, európai és magyar elterjedtségét vizsgáló tanulmányát ismertette, hangsúlyozva, hogy a hamis gyógyszerek jelentette kockázatok már nem csak a harmadik világ országainak lakosait fenyegetik, de Európában, sõt Magyarországon is éreztetik hatásukat. A szakértõ utalt az Európai Bizottság által közölt adatokra, amelyek szerint 2005 és 2007 között 380 százalékkal, 2008-ban pedig a megelõzõ évhez viszonyítva további 118 százalékkal nõtt az EU határain lefoglalt hamis gyógyszerek aránya. A hatósági tapasztalatokon alapuló friss becslések szerint így az európai piacon ma már 2-3 százalékra tehetõ a potenciálisan halálos gyógyszerek aránya. Bár az arány nem tûnik soknak, az EU lakosságára vetítve ez a szám több tízmillió ember fenyegetettségére utal.

Székely Krisztina kiemelte egy idén közzétett gyógyszergyári tanulmány eredményeit is, amely szerint évente 77 millió európai vásárol illegális forrásból hivatalosan csak vény ellenében kiadható gyógyszereket, amelyeket többségében az internetrõl szereznek be. Hangsúlyozta, kevesen tudják azonban, hogy a WHO szakértõi szerint minden második illegálisan kínált, online eladott pirula hamisítvány, és mint ilyen, fogyasztása súlyos egészségkárosodást, sõt halált is okozhat.

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a magyar rendvédelmi szervek 3 százalék körüli arányra becsülik a teljes magyar gyógyszerforgalomban a hamis gyógyszerek arányát. Mivel azonban az illegális szerek értékesítése teljes egészében az illegális csatornákon keresztül zajlik, a probléma nem kap a valós súlyának megfelelõ figyelmet a hazai közéletben. A HENT rendelkezésére álló adatok szerint viszont Magyarországon körülbelül félmillió állampolgár minõsíthetõ veszélyeztetettnek, így a probléma mindenképpen széleskörû figyelmet érdemel.

A HENT „Hamisítás Magyarországon” címû felmérése szerint a magyar nagykorú fogyasztók 7 százaléka, vagyis több mint félmillió fõ van fokozottan kitéve a hamis gyógyszerek fogyasztásával járó kockázatoknak. Õk azok, akik könnyedén a gyógyszerhamisítók áldozataivá válhatnak. A reprezentatív kutatás eredményei szerint körülbelül 80 ezer ember van Magyarországon, aki gondolkodás nélkül, bármikor vásárolna illegális forrásból gyógyszert, további közel 500 ezer fogyasztó pedig hajlik arra, hogy éljen az ilyen lehetõséggel.

Székely Krisztina a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkájára utalva elmondta, a Testület felismerve, hogy a gyógyszerhamisítás elleni fellépés eredményessége és a lakosság védelme érdekében nem elég a kínálat visszaszorítása, a kereslet megszüntetése érdekében átfogó és erõteljes tudatosságnövelõ kampányba kezdett. Kommunikációs és reklámkampánya mellett elindította a hamis gyógyszerek veszélyeire figyelmeztetõ és a problémakörrõl informáló www.hamisgyogyszer.hu portált, továbbá a „Hamis ígéretek, valódi veszélyek” címû kiállításán is kiemelt figyelmet fordít a gyógyszerhamisítás veszélyeire.

A HENT 2010 folyamán a tavaly megkezdett, célzottan a gyógyszerhamisításra koncentráló kampányát is folytatja. Több televíziós csatornán vetíti a figyelemfelhívást és a tájékozódási igény növelését célzó reklámfilmjét, a Webbeteg.hu portállal együttmûködve pedig a hamisgyogyszer.hu ismertségének erõsítésére tesz lépéseket. A tájékoztató kommunikációt egy plakátkampány is segíti: a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt. segítségével több mint 2000 patikába kerültek ki a hamisgyógyszer-fogyasztás veszélyeire figyelmeztetõ plakátok. A szervezet mindezen felül a hamis gyógyszerekhez kapcsolódó lakossági hozzáállás jobb megértése érdekében két nagyobb kutatást tervez lebonyolítani.

A sajtótájékoztatón szintén felszólaló Dr. Szepezdi Zsuzsanna, Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) fõigazgatója a szervezet gyógyszerhatósági szerepét ismertette, hangsúlyozva, hogy a biztonságos gyógyszerellátás és -fogyasztás elõsegítése érdekében a szervezet egyik legfõbb feladata a tájékoztatás. A szakértõ bemutatta az OGYI – Európában elsõként létrehozott – fényképes gyógyszeradatbázisát, amelynek segítségével a fogyasztók tájékozódhatnak a gyógyszeripari termékekrõl és ellenõrizhetik a vásárolt készítmények eredetiségét.

Az OGYI honlapján elérhetõ keresõmodulban (http://www.ogyi.hu/gyogyszeradatbazis) a betegek bármilyen készítményre rákereshetnek, a találatok között megtalálják a készítmény gyártóra, összetevõkre vonatkozó adatait, továbbá a különbözõ kiszerelések, és adott esetben maga a tabletta szöveges és fényképes ismertetõit.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület azt tanácsolja, hogy soha ne vásároljanak ellenõrizetlen forrásból gyógyszereket!