Természetvédõk azonban aggódnak, hogy az eljárás ugyanúgy károkat okoz majd az élõvilágban, mint maga a kõolaj.

Amerika-szerte gyûjtik a fodrászatokban a levágott hajat. Az emberi szõrzet ugyanis kitûnõen magába szívja a kõolajat. Összetapasztott hajcsomókat használtak a kaliforniai partszakasz takarítására is, egy tartályhajó balesete után 2007-ben.

Már több mint 200 ezer kiló haj gyûlt össze. Ezeket nejlonharisnyákba tömik, és a Mexikói-öbölbe szállítják.

„Egy ilyen rúd, akár 4-5 liter olajat is felszív” - meséli a gyüjtõközpont egyik alkalmazottja.

Hálóból készült mûanyag pomponok füzérével védik a tengerpartot Alabama államban, ahol egyre több az olajcsomót vet partra a víz.

Louisianában pedig homokzsákokat halmoznak fel a mocsaras partvidék páratlan élõvilágának védelmében.

"A legegyszerûbb megoldás, ha a zsákokkal betömjük a védõgátak közötti lyukakat" - mondta a mûvelet egyik irányítója.

A madarak így is veszélyben vannak. Ha idõben rájuk találnak, akkor tisztítás után újra visszaengedhetik õket a szabadba. Környezetvédõk azonban már nemcsak az olaj, hanem az annak semlegesítésére a szivárgás helyén befecskendezett vegyszer káros hatásaitól is tartanak.

Közben felrobbant, majd a tengerbe omlott fúrótornyot mûködtetõ British Petrol cég arra készül, hogy a sérült kúthoz egy újabb olajfogó berendezést szállít. Korábban már próbálkoztak egy hasonló, nagyobb szerkezettel, amelyen keresztül tartályhajóba szivattyúzhatták volna az olajat. Csakhogy a hideg és a nagy nyomás miatt a kupolának nevezett szerkezet jégkristályokkal tömõdött el, ezért el kellett távolítani. A BP szakemberei remélik, hogy a kisebb olajfogónál, amelyet melegíteni is tudnak, nem jelentkezik ez a probléma.