De ha semmi gond nem lesz a következõ két küldetésben a Discovery-vel és az Endeavour-ral, akkor végkép nyugállományba vonul, akárcsak a teljes ûrsikló-flotta, amely az év végén befejezi misszióját.

Az aggodalmakat az okozta, hogy idõrõl idõre ûrtörmelékek keresztezhetik az Ûrállomás pályáját, ami az Atlantis mostani kikötése miatt nagyobb kockázatokat jelentett. Végül azonban a NASA számításai azt mutatták, hogy nem kell pályakorrekciót végrehajtania a 350 kilométeres magasságban keringõ Nemzetközi Ûrállomásnak a közeledõ ûrtörmelék miatt. Így az Atlantis dokkolása is biztonságos volt.

Az Atlantis mind a hat asztronautája járt már az ûrben. A kapitány Kenneth Ham, valamint Dominic Antonelli, Michael Good, Garrett Reisman, Stephen Bowen, és a brit Piers Sellers is. A 12 naposra tervezett küldetésben az ûrhajósok egy orosz fejlesztésû tudományos kutatómodult, valamint alkatrészeket, akkumulátorokat, és az ûrállomás legénységének szánt utánpótlást visznek az ûrállomásra, 12 tonna összsúlyban.

A 25 éves Atlantis eddig 32-szer járt az ûrben. Ez volt az elsõ ûrsikló, ami kikötött a néhai orosz Mir ûrállomáson, majd további hat alkalommal csatlakozott hozzá, a mostani küldetésével együtt tizenegyszer kapcsolódott az ISS-re. Az Atlantis vitte fel az elsõ bolygóközi ûrszondát, a Magellánt és a Galileo-t, utóbbi egy aszteroida becsapódásáról készített elõször közeli felvételeket.

Az Atlantis útja a NASA 132. ûrsikló-missziója, ami 1981-ben kezdõdött öt amerikai ûrrepülõvel. Ebbõl már csak három maradt: az Atlantis, a Discovery és az Endeavour. A Challenger 1986-ben felszállás, a Columbia 2003-ban visszatérés közben robbant fel. Az Atlantis mostani útja után a Discoveryt a tervek szerint szeptember 16-án lövik fel, és végül várhatóan novemberben indul el utolsó küldetésére az Endeavour. Ezt követõen az ûrrepülõgép-flotta megmaradt három egysége nyugdíjba vonul, mert véget ér az ûrsikló-program.