"Magyarországon a közbeszerzések kifejezetten érzékenyek a korrupció szempontjából" - fogalmaz a közbeszerzési törvényt módosító javaslatának indoklásában az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM). Az elõterjesztõ nemzetközi becslésekre hivatkozva azt állítja, a korrupció átlagosan 20-25 százalékkal drágíthatja meg a közszféra beszerzéseit.

A tárca szerint ezen segítene a jelenleg a több mint 150 módosító indítvány szavazására váró törvénymódosítás. A javaslat jelentõs része a közbeszerzési eljárások átláthatóságát hivatott javítani. A törvény elõírná, hogy az ajánlatkérõnek (például állami szerv, önkormányzat) az eljárással kapcsolatban mindent közzé kell tennie a honlapján. Ezek az adatok ugyan ma is nyilvánosságra kerülnek, hiszen megjelennek a Közbeszerzési Értesítõben, de a jövõben áttekinthetõbbek lennének, hiszen egy helyen, eljárásonként rendezve lehetne hozzáférni az információkhoz.

Testre szabott kiírás

A tervezet jelentõsen korlátozná azoknak az eseteknek a számát, amikor hirdetmény nélkül, közvetlen, ajánlattételi felhívással lehet közbeszerzést indítani. A kormány szándéka szerint a korrupció elleni harcot segítené az az elõírás is, amely szerint az ajánlatkérõknek öt éven keresztül minden szerzõdést nyilvánosságra kell hozniuk, amit egy közbeszerzésen gyõztes céggel vagy annak érdekeltségébe tartozó más vállalkozással kötnek, még akkor is, ha annak értéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.

A törvényjavaslat elõírná, hogy meg kell ismételni azokat a kétfordulós közbeszerzéseket, ahol az elsõ szakaszban csak egyetlen jelentkezõ felelt meg a feltételeknek - például azért, mert a többieket kizárták. Az indoklás szerint ezt a módosítást az üzleti szféra szereplõi javasolták a kormánynak: szerintük ez nagyban javítaná a verseny tisztaságát, hiszen kiküszöbölné, hogy egy adott cégre szabják a kiírásokat. Ha a megismételt eljárásban is csak egy jelentkezõ maradna talpon, már nem kellene elölrõl kezdeni, hiszen a tárca szerint figyelemmel kell lenni az ajánlatkérõ érdekeire is.

Az IRM emellett kötelezõvé tenné, hogy az ajánlatkérõknek bejelentést kell tenniük a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), ha úgy látják, a jelentkezõ cégek árkartellt hoztak létre. Ez történt például 2002 nyarán, amikor a legnagyobb építõipari cégek felosztották egymás közt a meghirdetett autópálya-szakaszokat. A GVH ezért több mint hétmilliárd forintra bírságolta a cégeket, amit 2007-ben a jogerõs bírósági ítélet is jóváhagyott.

Irreálisan alacsony ár

Fõként az építõiparban bevett szokás, hogy a pályázaton a fõvállalkozók külön projektcéget hoznak létre a munka elvégzésére. A közbeszerzési törvény módosítása lehetõvé tenné, hogy az ilyen projekttársaságok átvállalják a nyertes cégektõl a jogokat, kötelezettségeket. Sõt, a módosítás lehetõvé tenné azt is, hogy az ajánlatkérõk a pályázati kiírásban kötelezõvé tegyék a projektcégek létrehozását, például ha több cég együtt jelentkezik egy feladatra.

A törvény ugyanakkor elõírná, hogy a nyertes cég és a projekttársaság egyaránt felelõs a közbeszerzési szerzõdés teljesítéséért, vagyis a fõvállalkozók nem vonhatnák ki magukat a felelõsség alól a projektcég bedöntésével. A projekttársaság megszüntetését az alapítók csak akkor kezdeményezhetnék, ha már minden, a közbeszerzési szerzõdéssel kapcsolatos kötelezettségét teljesítették, vagy azokat az anyacég átvállalta.

A közbeszerzési törvény ma is ismeri az irreálisan alacsony ellenszolgáltatás fogalmát, amikor egy cég olyan árral próbál kedvezõbb helyzetbe kerülni, amibõl valószínûleg nem lehet megvalósítani a kiírásban szereplõ feladatot. Ilyen esetekben a módosítás szerint az ajánlatkérõnek adatokat kell kérni a vállalkozótól, és az alapján el kell döntenie, meg lehet-e csinálni ennyiért a munkát. Az indoklást azonban nem fogadhatnák el, ha az ajánlat olyan alacsony, hogy nem elég a munkabérek és járulékok kifizetésére. Ez a javaslat indoklása szerint egyszerre szolgálja a feketemunka és a körbetartozások visszaszorítását.

Amikor nem kell közbeszerzés

A javaslat ugyanakkor kivon a közbeszerzési törvény hatálya alól három igen jelentõs területet. Ezek egyike az olyan egészségügyi ellátási szerzõdés kötése, amely magában foglalja a vagyonkezelõi jog átadását is. A közbeszerzési törvény helyett az államháztartási törvény rendelkezéseit kell tehát alkalmazni az olyan esetekben, amikor egy önkormányzat átadja kórházának mûködtetési jogát egy magáncégnek.

A rendelkezés azért érdekes, mert korábban a Közbeszerzési Döntõbizottság (KDB) többször is bírságot szabott ki önkormányzatokra, amelyek közbeszerzési eljárás nélkül adták át intézményeik üzemeltetését magáncégeknek. Hatvan szocialista vezetésû önkormányzatát például 30 millió forintra bírságolták, amiért egy egyszerû képviselõ-testületi szavazással átadta az Albert Schweitzer Kórház mûködtetését a Hospinvest Zrt.-nek.

A jogszabályok akkor egyáltalán nem szabályozták a vagyonkezelõi jog átadásának módját, ezért a KDB úgy értelmezte, szolgáltatási koncesszióról van szó, amirõl közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. A hatvani eset után, 2006. december 31-tõl került bele az államigazgatási törvénybe, hogy a vagyonátadásról nyilvános - de nem közbeszerzési - pályázat keretében kell döntést hozni. A most a parlament elõtt lévõ tervezet pedig immár a közbeszerzési törvényben is rögzítené ezt az eljárási rendet.

A változtatás lényege, hogy míg a közbeszerzés eredményét a KDB elõtt meg lehet támadni, az államháztartási törvény alapján az önkormányzat képviselõ-testülete gyakorlatilag végleges döntést hozhat egy egyszerû többséget igénylõ szavazással.

A javaslat értelmében az egészségügyi szolgáltatás mellett nem kellene közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor sem, ha olyan szolgáltatási beszerzésrõl van szó, amely egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik: ezek közt szerepel a közutak, csatornák, közmûrendszerek mûködtetése, a bányászati kutatás és kitermelés, a csõvezetékes termékszállítás, a hasadóanyagok elõállítása és forgalmazása, a szerencsejátékok szervezése és a menetrend alapján, trolibusszal végzett személyszállítás.